* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.58 MB | |
| 2025-10-31 13:12:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 1 | 1998. február 24. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendelet: 4/1998. Határozat: 60/1998-tól 64/1998-ig Napirendi pontok: 1.) Javaslat az önkormányzati piacokon és vásárokon alkalmazandó díj megállapításáról és a fizetés feltételeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 2.) Javaslat a nagykanizsai Vásárcsarnokban működő élelmiszerpiac működési szabályzatának megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3.) Ablak Zalára közalapítvány alapító okirata és elhelyezése Előadó: Tüttő István polgármester Molnár László újságíró Magyar Rádió Rt. Pécsi Körzeti Stúdió Zala Megyei tudósítója 4.) Előterjesztés a Honvéd Thury SE sporttelep használat szerinti felosztásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5.) Az Alfától az Omegáig Kft. beszámolója, könyvvizsgálói jelentése (írásban) Előadó: Stáhl György végelszámoló A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-6/1998. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1998. február 24-i folytatólagos üléséről Rendelet: 4/1998. Határozat: 60/1998-tól 64/1998-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1998. február 24-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Tamóczky Attila, Tüttő István képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Nemesván Márta, Dr. Pintémé Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Dr. Müller János osztályvezető-helyettes, Kápolnás Zoltán, Kálócziné Éberling Márta irodavezetők, Bodzái Tibomé személyzeti vezető, Poprádi Zoltán a Thury SE elnöke, Horváth Lajos a Thury SE munkatársa, Stáhl György az Alfától az Omegáig Kft végelszámolója. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa, Szalabán Attila a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Az február 17-i ülésünkön már döntöttünk a napirendi pontok sorrendjéről, így mai munkánkat ennek megfelelően folytatjuk. Napirendi pontok: 1.) Javaslat az önkormányzati piacokon és vásárokon alkalmazandó díj megállapításáról és a fizetés feltételeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 2.) Javaslat a nagykanizsai Vásárcsarnokban működő élelmiszerpiac működési szabályzatának megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3.) Ablak Zalára közalapítvány alapító okirata és elhelyezése Előadó: Tüttő István polgármester Molnár László újságíró Magyar Rádió Rt. Pécsi Körzeti Stúdió Zala Megyei tudósítója 4.) Előterjesztés a Honvéd Thury SE sporttelep használat szerinti felosztásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5.) Az Alfától az Omegáig Kft. beszámolója, könyvvizsgálói jelentése (írásban) Előadó: Stáhl György végelszámoló Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy az 1.) és a 2.) napirendi pontot együtt tárgyaljuk. Tüttő István: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 1.) Javaslat az önkormányzati piacokon és vásárokon alkalmazandó díj megállapításáról és a fizetés feltételeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 2.) Javaslat a nagykanizsai Vásárcsarnokban működő élelmiszerpiac működési szabályzatának megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Lukácsa Erzsébet: Az előterjesztés címét "az önkormányzat által fenntartott", a mellékletet pedig a "Vásárcsarnokban működő élelmiszerpiacokon fizetendő díj" beszúrásokkal pontosítanám. Megfelelőnek tartanám, ha a melléklet c.) pontja kiegészülne az "országos és egyéb vásárokon" meghatározással. A rendelet melléklete nem tartalmazza azt a közüzemi költséget, amely akkor merül fel, amikor helypénzt szednek, ezért kérem a melléklet III.) pontját kiegészíteni úgy, hogy a Vásárcsarnokban működő élelmiszerpiacon helybiztosítással nem rendelkezők 23 Ft/m2/nap összeget fizetnének közös költségként. Kelemen Z. Pál: A közgyűlés megbízásából egy ad hoc bizottság vizsgálta a napirendi pontban szereplő témát. Az volt a cél, hogy olyan piaci rendtartást hozzunk létre, amely mindenki számára megfelelő. Nem az az előterjesztés került a közgyűlés elé, amelyet a bizottságunk előterjesztett, de ehhez az előterjesztéshez más bizottságok is hozzájárultak. Szerencsésebb lett volna, ha az ad hoc bizottság véleményét elkülönítik. Őstermelőnek az a személy minősül, aki a saját szükségletére termel és a felesleget értékesíti. Amikor arról volt szó, hogy őstermelői szektorokat jelölünk ki, akkor azt kellett vizsgálnunk, hogy ezek az emberek megfelelnek-e ennek a kritériumnak. Az elárusítóhelyek szempontjából funkcionális felosztás van a piacon. Javaslom, hogy az Élelmiszerpiac működési szabályzata 5.) pontjának c.) bekezdése egészüljön ki a "kivéve a termesztett gombafajták" kifejezéssel. A helybiztosított részben licitálással lehet bizonyos számú asztalt biztosítani egy évre. Ezzel kapcsolatban egyes kereskedők a négy asztal, a bizottság a három asztalt javasolja. Az őstermelői zónába egy, a helybiztosítási zónában három asztal biztosítható, a kedvezményezett zónában pedig a fél asztal biztosítását javaslom. Dr. Bárányi Enikő: Az ad hoc bizottság munkáját követően lakossági fórumot tartottunk Kiskanizsán. A piac területén az asztalfelületek nagysága és az arányok megtartása azt a döntést eredményezte, hogy a 2/3,1/3 felületarány maradjon. A kereskedők részére a három asztalfelületet tartom reálisnak. Javaslom, mérlegelje a közgyűlés azt, hogy az egyik részen az üzletekhez közeli, a másik részen a bejárathoz közeli váltakozó zónában kerüljön kialakításra a kereskedelmi zóna. A lakossági fórumon egyértelműen elhangzott az, hogy a napidíj nem változik, az őstermelőknek 50 Ft/m2 napidíjat kell fizetnie és nem a 700 Ft arányos részét. Mérlegelni kellene, hogy az ebből származó költségkiesést (a 23 Ft-ot) megéri-e felvállalni. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint a kosaras piac magja az a rész, ahol az őstermelők árusítanak és nem pedig a vállalkozók területe. Javaslom, hogy az egyes szektorokban az egyes sorok funkcióját változatlanul hagyva a világosszürke sáv (ami a helybiztosítási zóna egyik fajtája) ugyanekkora területtel az ablakok előtt mindkét oldalon kerüljön kialakításra. Az őstermelők minden egyes szektorban a pavilonok és a kereskedők számára biztosított sáv között helyezkedjenek el. Továbbá javaslom, hogy a 6.) pontban a napidíj helyett helypénz szerepeljen. Dr. Lukácsa Erzsébet: Ha a közgyűlés a rendeletben elfogadja a 23 Ft/m2/nap-ot, akkor természetes, hogy a működési szabályzatban marad. Amennyiben nem fogadja el a közgyűlés, akkor ki kell, hogy kerüljön, mert a kettő üti egymást. Dr. Bárányi Enikő: Hitelét vesztené a fórumon elhangzott minden megállapítás. Tüttó István: Dr. Bárányi Enikő képviselőasszony javasolta, hogy a 23 Ft/m2/napi díjat ne kérje az önkormányzat. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért Kelemen Z. Pál képviselő javaslatával - az 5.) pontba a "kivéve a termesztett gombák" kifejezés beszúrásával - kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 4 Tüttó István: Dr. Bárányi Enikő képviselőasszony visszavonta a váltakozó elhelyezésre vonatkozó javaslatát. Aki egyetért Tarnóczky Attila javaslatával - az őstermelői és kereskedői sávok értelemszerűen cserélődjenek fel - kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttó István: Dr. Bárányi Enikő képviselőasszony javasolta, hogy az őstermelői zónában maximum egy asztalfelület, a helybiztosítási zónában pedig maximum három legyen a négy helyett. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért Kelemen Z. Pál javaslatával - kedvezményezett zónában hely másoknak nem biztosítható, de akiknek igen, annak fél asztal - kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: Ki az a személy, aki az asztalok elrendezését bonyolítja? Miért nem jött el az ülésre? Erdős Péter: Dávid Zoltán a piacfelügyelő bonyolítja az elrendezést. Mindkét változat technikailag kivitelezhető. Kalmár István: A négyasztalos variáció azt jelenti, hogy fél asztallal a vállalkozói zóna beljebb kerül. Dr. Bárányi Enikő: Meg kell találni a felületek megoszlásánál azt a megoldást, mely a kereskedők igényeit kielégíti. Az önkormányzat részéről gesztusértékű, hogy ilyen kedvezményezett feltételek mellett kereskedelmi tevékenységet az asztalok egyharmadára biztosít. Az őstermelők az összes asztal 2/3 részét fogják megkapni. Megítélésem szerint a kereskedelmi zóna ilyen jellegű elhelyezése így is a kereskedők jobb érdekét képviseli. Kelemen Z. Pál: A bizottság 3:1 arányban a három asztal mellett foglalt állást. Tüttó István: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával - a napidíj helyett helypénz szerepeljen - kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 60/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az "Élelmiszerpiac Működési Szabályzat-"-át - figyelemmel a módosításokra - jóváhagyja. Megbízza a polgármestert, hogy a szabályzatot az előírások szerint hirdetményben tegye közzé. Határidő: 1998. február 28. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Aki a rendelettervezetet - a módosításokra figyelemmel - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 tartózkodással a rendelettervezetet a módosításokkal elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 4/1998. (II. 24.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/1998. (II. 24.) számú rendelete az önkormányzat által fenntartott piacokon és vásárokon alkalmazandó díj megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 3. Ablak Zalára közalapítvány alapító okirata és elhelyezése Előadó: Tüttő István polgármester Molnár László újságíró Magyar Rádió Rt. Pécsi Körzeti Stúdió Zala Megyei tudósítója Tüttő István: Azért tárgyaljuk ezt az előterjesztést a folytatólagos ülésen, mert a Megyei Közgyűléssel egyeztetni kellett az alapító okirat szövegét. Dr. Horváth György: Javaslom, hogy a kuratórium időszaka három év legyen. Nem tudom elfogadni a negyedévente való ülésezést, megfelelőbbnek tartanám a félévente vagy a szükség szerinti összejövetelt. Marton István: Véleményem szerint nem lehet áttanulmányozni az ezzel kapcsolatos anyagot, mely a közgyűlés előtt került kiosztásra. Tarnóczky Attila: Támogatom a közalapítvány létrehozását. Az Alapító Okirat 8.) pont a.) részében szerepel, hogy "a kuratórium tagja nem lehet képviselő és párt tagja". Megítélésem szerint tisztázni kellene, hogy milyen képviselőről van szó. Ha önkormányzati képviselőről van szó, azzal egyetértek, de azzal, hogy a párt tagja, azzal nem. Nem hiszem, hogy aki valamilyen párt tagja, kizárható lehet egy közalapítványból. Krémer József: A kuratórium elnökének Litter Nándort, tagjának Wilheim Gábort és Kovács Zoltánt a Magyar Rádió Részvénytársaság pécsi szerkesztőségének vezetőjét javasoljuk. A Közalapítvány Felügyelő Bizottsági tagjának Dr. Polay Józsefet az OTP fiókvezetőjét javasoljuk. Deiszinger József: Szavazás előtt szeretném a jegyzőnő véleményét hallani a közalapítvánnyal kapcsolatban. Dr. Lukácsa Erzsébet: A közalapítvány célja úgy van megfogalmazva, hogy az a közalapítvány fogalmába beletartozik. Ezt a Zala Megyei Önkormányzattal is egyeztettük. Balogh Tibor: Azt kell beleírni az alapító okiratba, hogy pártot és önkormányzati képviselőt nem állít és nem óhajt támogatni. Tüttő István: A 4.) pontban benne van. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával - a 8.) pont a.) részébe kerüljön be a "parlamenti és önkormányzati képviselő" kifejezés, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki a határozati javaslat 2.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki a határozati javaslat 3.) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Litter Nándor legyen a kuratórium elnöke, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki egyetért Wilheim Gábor kuratóriumi tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért Kovács Zoltán kuratóriumi tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki egyetért Dr. Polay József Felügyelő Bizottsági tagságával, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Testületi vagy polgármesteri hatáskör a külön megállapodás jóváhagyása? A megállapodás konkrét szövege? Tüttó István: Közgyűlési hatáskör a pénzösszeg miatt. Molnár László: Az alapítványnak csak úgy pénzt adni nem lehet, rögzíteni kell. A pénz átadására szolgáló szerződésben ugyanaz fog szerepelni, mint ami az alapító 8 okirat első néhány mondatában. Nem lenne szerencsés, ha további döntéseket kellene még hozni. Tüttó István: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megvizsgálja és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Molnár László: Elfogadható az a megoldás, ha a testület felhatalmazza a bizottságot, hogy ezt az együttműködési megállapodást jóváhagyja. Tarnóczky Attila: A bizottságnak előírás szerinti kötelessége, hogy ezt megtárgyalja, a felelősséget azonban meghagynám a polgármester úrnak. Megfelelőnek tartanám, ha a 6.) pontban az szerepelne, hogy "A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására." A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Aki a 7. pontot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 61/1998. számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. Zala Megye Önkormányzatával közösen Ablak Zalára Közalapítvány elnevezéssel közalapítványt hoz létre, amelynek célja Zala megye lakossága folyamatos tájékoztatását biztosító délnyugat dunántúli térségi közszolgálati rádiózás megteremtésének és folyamatos működtetésének segítése. 2. az Ablak Zalára Közalapítvány induló vagyonához a célok megvalósításához 300.000 Ft azaz háromszázezer Ft-ot rendel. 3. az Ablak Zalára Közalapítvány Alapító Okiratát a következő módosítással fogadja el: 8/a.) pont 2. bekezdésének 2. mondata "A Kuratórium tagja nem lehet képviselő és párt tagja." helyébe a következő mondat lép "A Kuratórium tagja nem lehet parlamenti és önkormányzati képviselő." Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat aláírására. 4. a Közalapítvány Kuratóriuma 9 elnökének: Litter Nándort a MOL HOTELS RT vezérigazgatóját, Nagykanizsa Bősze Kálmán köz 5. tagjának: Wilheim Gábort a Kanizsa Trend Kft. ügyvezetőigazgatóját, Nagykanizsa Törökvári utca 140. és Kovács Zoltánt a Magyar Rádió Rt. RNI Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségének vezetőjét, Pécs Bajnok utca 4/a. megválasztja. 5. a Közalapítvány Felügyelő Bizottsága tagjának: Dr. Polay Józsefet az OTP Kereskedelmi Bank Rt. Nagykanizsai Fiókjának vezetőjét, Nagykanizsa Kossuth tér 5. megválasztja. 6. a közalapítvány céljai megvalósításához 1998-ban az önkormányzat költségvetéséből külön megállapodás alapján 11.700.000 Ft támogatást biztosít. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a megállapodás aláírására. 7. vállalja, hogy amennyiben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozik az Ablak Zalára Közalapítványhoz és céljai megvalósításához folyamatosan arányos költségvetési támogatást biztosít, úgy az alapító okiratot módosítja, mely szerint a kuratórium létszámát 2 fővel növeli, amelyre Zalaegerszeg Megyei Jogú Városnak kötelező erejű jelölési jogot biztosít, valamint 2002-től 4 évre a kuratórium elnökének személyére kötelező javaslatot tehet. Határidő: 1998. március 5. és folyamatos Felelős : Tüttö István polgármester Tüttó István: Döntenünk kell a rádió elhelyezéséről is. A bizottságok az előterjesztést megtárgyalták és támogatták. Aki a határozati javaslat 1. pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Tüttó István: Aki a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 10 62/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az "Ablak Zalára" Regionális Rádió elhelyezéséhez térítésmentes használatba adja a Thury György laktanya volt parancsnoki épületének emeleti, keleti szárnyát. 2. felhatalmazza a Polgármestert az erről szóló megállapodás aláírására azzal, hogy a megállapodás aláírása előtt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét szervezze be. Határidő 1998. április 30. Felelős: Tüttő István polgármester Molnár László: Arról a bizonyos levélről, amelyről Marton képviselő elmondta a véleményét nem szavaztak. Azt kérem, hogy erről a testület döntsön. Beznicza Miklós: Ez nem megoldható, addig amíg nincs megállapodás nincs közalapítvány. Ez szabályellenes lenne. Tüttő István: 1998. február 27-én tárgyalja a témát a Zala Megyei Közgyűlés. A jövő hét elején a kérdés rendezhető. 4.) Előterjesztés a Honvéd Thury SE sporttelep használat szerinti felosztásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Kálócziné Éberlinq Márta: A Honvéd Thury SE és a Bellus József utcába működő olasz vállalkozó között 1997. február 17-i dátummal létrejött egy megállapodás, melyben öt éves időtartamra a Honvéd Thury SE térítés ellenében egy 500 m2-es területet bérbeadott a vállalkozónak "Gépjármű közlekedő út céljára". Erről a megállapodásról a mai nap szereztünk tudomást korábban ez nem állt rendelkezésünkre. A Kanizsa Sportegyesület ma fél kettőkor átadott egy kérelmet a hivatalban, amelyben kérte, hogy a Thury pályának a nem sportcélra szolgáló részeiből Ő is részesülhessen, mivel 8-12 éves korú gyermekeknek focipályát szeretnének ott kialakítani. Dr. Horváth György: Kérem a közgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. Az említett megállapodási szerződés is mutatja, hogy az önkormányzat területét jó előre eladták. Ezt felháborítónak tartom. Felhívtam polgármester úr, alpolgármester úr figyelmét, hogy sok teherautónyi törmeléket szállítottak oda. Mivel önkormányzati tulajdonról van szó kérdezem, hogy a beszedett bérekkel mi lesz. Ha azt az Oktatási- Kulturális és Sportbizottság megkapná nagyon jól tudná hasznosítani. 11 Krémer József: Azt tapasztalom, hogy az önkormányzat vagyonát sajátjaként kezelik egyesek. Azt javaslom, hogy a mai nap, ha a határozati javaslatainkat el is fogadjuk a napirendi pontunkban a Honvéd Thury SE legyen kihúzva a 2-es pont zárójeles bekezdéséből. Marton István: Mindkét bizottságnak ott voltam azon az ülésén, ahol ezt a témakört tárgyalták. Nem osztom Krémer alpolgármester úr aggályait. Javaslom beszúrni a határozati javaslat 2-es pontjának 5. bekezdésénél beszúrni, hogy a "megállapodás azonnal felmondható". Tüttó István: Ez a szerződés, mivel nem jogszerűen kötötték érvénytelen. Ennek a jogkövetkezményei nem az önkormányzatot sújtják. Dr. Kerekes József: Tekintettel arra, hogy a határozati javaslat Kálócziné Éberling Márta irodavezető asszony által közöltek előtt készült és az elmondottak lényegesen befolyásolják a határozatunkat. Javaslom, hogy a határozati javaslat 1. pontja vagy folytatódjon, vagy egy új ponttal egészüljön ki azzal, hogy az "önkormányzat kötelezi a Thury SÉ-t a megállapodással ellentétes állapot megszüntetetésére saját költségén". Röst János: A határozati javaslat 2-es pontjánál javasolnám a felsorolt pontokat abc pontokban jelölni. A szerződésbe kerüljön be, hogy a használók ne adhassák további bérletbe a területet, amely úgy szólna, hogy "a használók az általuk használt területek további bérbeadására nem jogosultak". Ezt utolsó pontként javaslom. Horváth Lajos: A "baseball" azért került annak idején a Thury pályára, mert a mindenki sportpályájáról biztonsági okok miatt el kellett hozni. Ez a sport jellegénél fogva elég veszélyes más fajta tevékenységekre. Ha arra gondolnak, hogy a fennmaradó övezetben labdarugóknak adnak helyet, akkor ez a probléma ismételten elő fog állni. Azzal a bizonyos szerződéssel kapcsolatosan a következőket mondanám el. Mi nem adtuk tovább a területet senkinek, hanem használatba adtuk a sportcélú létesítményeket is. Ez már a szerződést megelőzően megtörtént. Az akkori önkormányzat azt szabta feladatul, hogy koordináljuk ezeket a tevékenységeket. A honvédség vonatkozásában mindenki tudja, hogy 1997-ben milyen átszerveződések történtek. Ezért a Honvéd Thury SE anyagi bázisát képező honvédség anyagilag kivonult majdnem teljes egészében az egyesületből. Ott volt egy semmilyen célra nem használt terület, amelyet öt éves időtartamra használatba adtunk egy olasz vállalkozó számára megfelelő anyagi ellentételezés formájában. Poprádi Zoltán: Amikor a városban különböző sportegyesületek szűntek meg mi felvállaltuk, hogy átvesszük és próbáljuk működtetni. Két érvényes szerződéssel működtünk, az egyik 2000-ig szól, a másik 2020-ig. A két érvényes szerződés mellett most arról fognak dönteni, hogy az eddigi koordináló szerepet az önkormányzatnak kell végrehajtani. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy hosszabb időben állapítsuk meg a felmondási időt. Legyen március 15. vagy 31.-e. 12 Tüttó István: A határozati javaslat 1. pontját teszem fel szavazásra azzal a módosítással, hogy kötelezzük az egyesületet az eredeti állapot visszállítására saját költségén, valamint március 31-re módosítsuk a határidőt. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttó István: A határozati javaslat 2. pontjánál Röst képviselő javasolta, hogy a bekezdéseket abc jellel jelöljük, valamint Marton képviselő javasolta, hogy a gyermek labdarúgás kerüljön be a zárójeles részbe, az 5. bekezdés pedig a megállapodás "azonnali hatállyal" szóval egészüljön ki. Röst képviselő javasolt egy újabb pontot, amely úgy szólna "a használók az általuk használt területek további bérbeadására nem jogosultak". Aki ezekkel a módosításokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttó István: A határozati javaslat 2. pontjáról szavazzunk az elhangzott módosításokkal együtt. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 63/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése: 1. a Honvéd Thury SE és az Önkormányzat között 1994. október 31-én, a Virág B. utcai sporttelep használatára kötött megállapodást 1998. március 31. napjával felmondja. 2. A Virág B. utcai sporttelepet a használók (baseball csapat, Honvéd Thury SE, Kanizsa Teniszklub Alapítvány, gyermek labdarúgás) között felosztja, felhatalmazza a Polgármestert, hogy a sporttelep használat szerinti felosztását végezze el és ezt követően 1998. április 1-től 5 éves időtartamra az alábbi feltételekkel megállapodást kössön a használókkal: a) a használatot térítésmentesen biztosítja az Önkormányzat, b) használók a tulajdonos előzetes írásbeli engedélye alapján a sporttelep általuk használt részén felújítást, beruházást végezhetnek, mely a megállapodás megszűnésekor térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kerül, 13 c) a használók kötelesek az állagmegóvásról saját költségükön gondoskodni, d) használók a nem sportcélra használt területeket is kötelesek gondozni, melynek elmulasztása esetén a szerződés felbontható, e) ha használók a sporttelepen nem a megállapodás létrejöttének időpontjában folytatott sporttevékenységet végeznek, a megállapodás azonnali hatállyal felmondható. f) a Thury SE köteles saját költségén a sporttelep északi végében lévő törmeléket 1998. április 20-ig elszállítani. g) a használók az általuk használt területek további bérbeadására nem jogosultak, h) a megállapodás annak tartalmi felülvizsgálat követően meghosszabítható. Határidő: 1998. április 31. Felelős: Tüttő István polgármester 5.) Az Alfától az Omegáig Kft. beszámolója, könyvvizsgálói jelentése Előadó: Stáhl György végelszámoló Tüttő István: Stáhl György levelében kéri, hogy ezt a napirendi pontot nyílt ülésen tárgyaljuk. Aki egyetért a zárt ülés tartásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Stáhl György: A könyvvizsgálói jelentésben a november 14. előtti Kft.-nek a zárómérlege van, ami egyben nyitómérlege a végelszámolásnak is. A jelentés mutatja, hogy a könyvelés rendezett. A végelszámolás során a Kft-t megvizsgálta az APEH végelszámolási szakértője is és olyan megállapítást nem tett, ami valamilyen mértékben hátrányos lenne. 1996-tól mindent rendben talált, de kifogásolta a kezdettől 1995-ig való lekönyveltséget. Ezért szabálytalan számlakiadások miatt 100 eFt bírságot állapított meg. A végelszámolói feladatot a csődtörvény követelményei szerint végeztem. Semmilyen bejelentett igény külső felek részéről a végelszámolással kapcsolatban nem jelentkezett. Legfontosabb feladat, hogy ez a vagyon használható állapotba kerüljön majd átadásra. A Kft. minden kötelezettségének képes eleget tenni. A vevői kintlévősége a végelszámolás idején 27 mFt-ról 6,5 mFt-ra lecsökkent. Ha megvizsgálom a végelszámolást végző Kft. vagyoni helyzetét, akkor ez kb. április 15-re befejezhető, akkor közel 20 mFt fedezetet fog tartalmazni a Kft. mérlege. Több olyan kötelezettségünk volt abból, hogy befejezetlenül érte a beruházást a végelszámolás. A Kft. kénytelen üzemeltetési költségeket fedezni. A november 14-i zárómérlegben kimutatott fedezethiány mintegy 10-13 mFt-tal növekedett. Szükségesnek láttam, hogy megbízzam az egyik ingatlanértékelő és becslő kft.-t azzal, a kft birtokában lévő vagyont értékelje. 14 Maga a könyvvizsgáló nem tud arról, hogy az Ő jelentésében lenne olyan, ami bűncselekmény gyanújára adna okot. Röst János: írásban szeretném tudni, hogy ki rendelte meg a munkákat, milyen határidővel és mekkora összegért? Stahl György: A kérdést azért nem értem, mert nem tudom, hogy a beruházási folyamatról van-e szó, vagy másról. Röst János: Azokról a tételekről beszélek, amelyek nem szerepeltek eddig a beszámolóba. Stahl György: Csak szükséges munkákat rendelek meg. A csődtörvény vonatkozó részében, ami a végelszámolásra vonatkozik benne van, hogy a vagyont olyan állapotba kell hozni, ami a legjobb értékelését tudja adni annak, hogy a végén ez a vagyon elszámolható legyen. Bármi amit megrendeltem az mind szükséges ehhez. Ebben benne vannak olyan tevékenységek, összesen 871 eFt értékben, mint közút, parkoló és a bevezető út, Kalmár út kiegészítése, kibővítése járdákkal, de tudni kell azt is, hogy semmi nem volt felfestve. Ha ezt nem rendelem meg, akkor erre valamikor tavasszal került volna sor. Nem tudom kinek a pénzéből, ha a város ezt nem tervezte meg. 800 eFt-ot a táblázás és az útfelfestés együtt adta ki. Egy része nélkülözhetetlen volt a Vásárcsarnokhoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy ebben benne van a közutak felfestése is. Hasonló eset áll fenn a szagelszívás kapcsán is. Nem vagyok benne biztos, hogy ez 400 eFt-ból kivitelezhető. Tartalmazza az eredeti terv azt, hogy a fogyatékosok számára ülőhelytől kezdve mindennel rendelkeznie kell ennek a csarnoknak. Ez azonban sehol a beruházás konkrét tételes tervezésében nem jelent meg. Most utólagosan kb. 10 pad megvásárlását jelenti, ami kb. 450 eFt. Ez is folyamatban van, meg van rendelve. A Kalmár út és a Vásárcsarnok közötti területet rendezni kellett részben, hogy el ne mocsarasodjék, részben, hogy ott egy olyan placc jöjjön létre, ami bármikor a Vásárcsarnok céljaira felhasználható lesz. Tüttó István: A kérdés egy része arra irányult, hogy kik lettek ezzel megbízva. Stahl György: Az út a Piktor Kft.-tői Szombathelyről, a szagelszívót a Pelényi műhelynek adtam ki tervezésre, a Jánosházi szaktervezőnek. Annak a kivitelezőjét még nem ismerem. A rézsűnek a kiképzésére a Metrólánc Kft. kapott megbízást. Röst János: Azt kértem, hogy konkrétan, sorszámozva milyen munka lett megrendelve, kitől, mekkora összegért? Egy írásos beszámolót kérek. Kinek a költségkeret terhére? Stahl György: Az előbb elmondtam, hogy ehhez eszköz van. A Kft.-nél ebben a tekintetben 20 mFt fedezet fog jelentkezni várhatóan. A mai napon semmiféle írásos jelentést nem készítettem, tudomásom szerint a könyvvizsgálói jelentés megtárgyalása a téma. Kalmár István: Az a közgyűlési szándék ami annak idején a végelszámolást elrendelte az nem azt a célt szolgálta, hogy mindenféle pótberuházásokat rendeljünk. 15 Deisinqer József: A belföldi követelés 5 mFt. Erről nem esett szó, hogy ez teljesítve lett-e. A területek telekkönyvileg rendben vannak-e ? Tarnóczky Attila: Szeretném, hogy ha valaki ismertetné, hogy miféle folyamat eredményeképp jött össze a 54 mFt késedelmi kamat ? Marton István: Az Alfától az Omegáig Kft. beszámolójáról készült tájékoztató 6. pontjával kapcsolatosan örültem volna, ha a levélnek egy bővebb változatát kapjuk meg, amelyben az is szerepel, hogy mikorra kell fizetni. Tüttő István: Nyolc napon belül. Marton István: Mikorra várható a végelszámolás lezárása? Van egy február 10-i határidőről szóló határozatunk. Úgy gondolom, hogy a mai napon minimum egy határidőt kell, hogy módosítsunk. A sejtetni engedett szervezési, gazdálkodási vagy egyéb hibák miatt várhatóan április 15. lesz a határidő. Nem tudom elfogadni indokként, hogy a munkák befejezése, illetve az ezt követő számlakibocsátás indokolja, hogy két és fél hónapot a csússzon a dolog. Milyen formában és ki engedélyezte azt a többszáz millió forintos infrastruktúrát, aminek egy töredéke volt betervezve. Meglepett a túlfinanszírozási felvetés, mert eddig azt hittem, hogy mindig utólag kapták a pénzt, és ezt a részünkre eljuttatott dokumentációk minden esetben alá is támasztották. Tarnóczky képviselő említette, hogy nagyon jelentős kamattartozást halmozott fel a kft. Nem tudom elhinni, hogy Beznicza úr a túlfinanszírozás hibájába esett volna egyik pillanatról a másikra. Amit hallottam az műszakilag sem valószínű, hogy megállja a helyét. Akkor gondolom, hogy a mozgólépcső fölött, tehát a központi kupolába lesz beépítve. Bizonyos földelfoglalások kapcsán hallottam - szeretném megtudni, hogy igaz-e -, hogy per vagy perek indultak-e vagy várhatóan indulnak a kft. ellen vagy lehet, hogy éppen az önkormányzat ellen terület jogtalan elfoglalása miatt. Röst János: A polgármesteri tájékoztató 4. pontjában jelezve van, hogy az önkormányzat kifizetett 15 millió forint késedelmi kamatot, azaz kötbért. Ezt Stahl úr kárnak tartja-e és van-e ennek felelőse? A költségvetésben ez a tétel nem ilyen módon lett beállítva, hanem kamatátvállalás címén lett megjelölve. Kérdezem a képviselőket, tudták-e mit szavaztak meg? Stahl György: Amiről itt több hozzászóló kérdéseiben szó volt, azt az okmányt nem ismerem. Deiszinger képviselőnek válaszolom, hogy az a követelés, ami a kft-nél jelentkezik 5 millió forint értékben az abból az időszakból ered, amikor az önkormányzat kivásárolta az egyéb tulajdonosok részét, kivéve Palotás urat. A Gyergyák-féle ház 5 millió forintba került. Ennek semmiféle anyagi vonzata a kft-nél és az önkormányzatnál nincs, de tudni kell, hogy ezt a kérdést a könyvelés szempontjából az önkormányzat nem rendezte le. Maga a társasház telekkönyvezése és tulajdonjogi bejegyzése folyamatban van, annak okmányai most készülnek. A parkoló vége egy magántulajdonú telket érint és a tulajdonos úgy érzi, hogy ezt elfoglalta a mi parkolónk. Tüttő István: Ez a súrlódás hány négyzetméter? 16 Stahl György: Kb. 3-4 m2. Azért nincs meg az a telek fizikailag, mert a Dencsár-árok a szélességével fölette, tehát nem mi foglaltuk el. A tulajdonos eljött hozzánk és felajánlotta a telket, de a polgármester úrnak az volt a véleménye, hogy ezt nem szükséges megvásárolni. Tüttó István: Az volt a véleményem, hogy most ilyenre ne költsünk. Stahl György: Más telkeket is ajánlottak fel szomszédok. Tarnóczky képviselő kérdése az 54 millió forint késedelmi kamatigényre vonatkozott. Baksa úr velem többször tárgyalt, azt mondta, hogy ezt a késedelmi kamatot Ő bejelenti, de nem tartotta természetesnek hogy ezt maradéktalanul kifizetjük. Ő is tudta, hogy erre nem kerülhet sor. Marton képviselőnek válaszolom az infrastruktúrával kapcsolatos kérdésére, hogy a közgyűlés volt az engedélyező. Senki sem hihette, hogy ezek nélkül a létesítmény készen van. Mindenkinek tudnia kellett, hogy 30%-os a járulékos munkákhoz kapcsolódó költségmaximum. Utólag már könnyű vitatni, hogy nem kellett volna ekkor parkolót építeni, stb. Erre azt kell mondjam, ha a rendezési terv maradéktalanul valósulhat meg, akkor mindezek nem így jelentkeznek. A késedelmi kamatra én nem tudok válaszolni és ezért mondtam, hogy a polgármesteri beszámolóban a 15 millió forint, szemben az 54 millió forinttal nagyon kedvező. Igaz, hogy a ZÁÉV a törvényes előírás alapján felszámíthatott kötbért. Megfogalmazásom szerint az önkormányzat miatt van ez így, hiszen másnak nincs pénze. Miért hiszi valaki azt, hogy ezt az Alfától az Omegáig Kft. okozta? Nagyon szívesen veszem, ha műszaki szakértőkkel Önök megvizsgáltatják és megmondják, hogy a létesítmény mibe kerül. A jegyzőnő feljelentésével kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy ismeretlen tettes ellen nem kell feljelentés tenni, aki mer, az álljon ki, és nevezze meg név szerint őket. Én úgy gondolom, hogy ennek semmi alapja nincs, de szeretném azt elmondani, hogy én nem kívánok az Ügyészségnél feljelenteni senkit, egyszerűen a város közvéleményének szeretném felhívni a figyelmét arra a magatartásra, mely 100 millió forintos kárt okoz a városnak. Ha a törvény őre az önkormányzaton belül nem képes olyan ügymenetet biztosítani, mely nem teszi lehetővé az információk kiszivárgását, akkor nem én vagyok felelős a károkért. Tüttó István: Ez feltételezés. Stahl György: A jegyző a törvényességért felel. A jegyzőnek kötelessége ezt megfelelően kivizsgálni nem pedig az, hogy az eltusolásban részt vegyen. Nem tudok arról, hogy a MÉH teleppel kapcsolatban feljelentették volna az elkövetőket vagy kivizsgálták volna az ügyet. Végezze el a jegyző először ezt a feladatát, és számoljon be a városnak erről. Én semmiért nem haragszom ezért a feljelentésért sem, tökéletesen tudom, hogy tiszta a kezem. Semmi értelme nincs az ilyen feljelentésnek. Kalmár István: 1996-ban, amikor a szerződés köttetett, akkor a késedelmi kamat mértékére vonatkozóan olyan rendelkezés volt érvényben, amely a jegybanki alapkamat kétszeresét jogszerűen felszámíthatta. 1997. január 1-től volt az az új szabály, ami a korábbi szabályt eltörölte, és utána csak a Ptk-ban elismert 20%-ot ismeri el. Egyébként ennél az esetnél is fennállhat az az eset, hogy a felek ennél magasabban 17 állapodnak meg. Ha csak a 20%-ot nézzük, valószínűleg a 15 millió forint alatta van, feltéve, ha az 54 millió forint 44% volt. A könyvvizsgálói jelentés 11. oldalán egy tényszerű megállapítás áll: "A vevő követelés összege a mérlegben ..." A hitelesítő záradék utolsó mondata: "Az éves beszámoló..." A Teljességi nyilatkozatban szerepel: "A mérleg valamennyi vagyontárgyat, követelést..." Ennek utolsó mondata: "Ezúton is megerősítjük, hogy ..." Ezek függvényében kérdezem, hogyan értette Stahl úr az előbb említett 5 millió forintos követelés helyzetét, mert én ezekkel a nyilatkozatokkal és megállapításokkal nem tudom szinkronban hozni az általa mondottakat. Stahl György: Az 5 millió forint terheli a kft. könyvelését, de minden ismeretünk szerint ez elrendezett dolog. Gyergyák György senkinek sem tartozik 5 millió forinttal, ezt az ügyet a kivásárlásnál egyszerűen nem rendezte megfelelően az önkormányzat. Kalmár István: A teljességi nyilatkozat nem így szól. Stahl György: A valóságban itt senkinek nincs követeinivalója. Az a joga nincs a kft. könyvelésének és nekem sem, hogy ezt negligáljam. Budai úr erre szakmailag is tud válaszolni, ha szükséges. Budai György: 1992-ben vagy 1993-ban az önkormányzat kivásárolta az összes meglévő tulajdonostól az apportot, többek között a Gyergyák-féle Felsőtemető utca 2. sz. alatt lévő lakást is. Amikor a kivásárlás megtörtént, olyan szerződés köttetett, hogy Gyergyák György befizeti az Alfától az Omegáig Kft. pénztárába az 5 millió forintot. Van egy másik megállapodás is, amiben a kivásárláskori összeget - 5 millió forintot - az önkormányzat kifizeti Gyergyák Györgynek. Oda-vissza ez az ügylet nem lett lerendezve, ebből ered az 5 millió forint. Véleményem az, hogy ez valós követelés. A szerződés úgy szól, hogy be fogja fizetni a pénztárba. Amikor mi megnyitottuk 1995. októberében a könyvelésünket megállapítottuk, hogy ezt ki kellene valakinek fizetni. Ha úgy dönt az önkormányzat, hogy ezt nem hajtja be, akkor le kell írni. Nem tekinthető valótlan követelésnek, mert szerződés van róla, csak azt nem tudjuk, ki fogja fizetni. Tudomásom szerint van egy belső utasítás, hogy pénzügyi rendezést nem igényel, mert az önkormányzat kasszája és az Alfától az Omegáig Kft. kasszája össze lett keverve. Tüttó István: Az 5 millió forintot ki is fizettük. Beznicza Miklós: 1992. évi ügyletről van szó. Ha Gyergyák úr vagy az önkormányzat nem vásárolja ki az üzletet az Alfától az Omegáig Kft-től, akkor a Gyergyák úrnak ma nincsen lakása. A Gyergyák úrnak jobb lett volna ezt befizetni, ugyanis, amikor ez 1992-93-ban volt, akkora kft. tartozásállománya 13 millió forint volt. Lehet, hogy nem volt egyértelmű, hogy az a bizonyos kamattartozás melyik kamat. Oda kellett volna írni, hogy a ZÁÉV kamatról van szó és nem az OTP általi kamattörlesztésről. Az 54 millió forintra szeretnék reagálni. A ZÁÉV a végelszámolás alatt lévő kft-vel közölte a tőketartozást és a kamattartozást a november 14-i állapotnak megfelelően. 249 millió forint a tőketartozás és 45 millió forint a kamattartozás. Ebből egy fillért nem fizetett ki a ZÁÉV felé a kft, ezért december 31-re a 45 millió forintos késedelmi kamattartozás 54 millió forint lett. Közgyűlési határozatunk van, hogy át kell vállal- 18 nunk. Mivel a dolog nem lett rendezve, - most meglepődve hallom, hogy a számlán volt pénz - ezért kénytelenek voltunk a polgármesterrel annak elengedését kérni. 54 millió forintból lett 15 millió forint. Kérdés az, hogy a 15 millió forintot miért kell kifizetnünk. Az APEH jelenlévő képviselője megkeresett bennünket. Mielőtt a kft-t vizsgálta az APEH ellenőr, a kezemben volt egy APEH revíziós jelentés melyből kiderült, hogy az 50 millió forintot az Alfától az Omegáig Kft. visszaigényelte a ZAÉV számlából, holott egy fillért nem fizetett ki. A másik része az APEH állásfoglalásnak arra vonatkozott, hogy a maradék üzletek hogyan kerülnek önkormányzati tulajdonban. Az APEH állásfoglalás eltérőt mond, mind az APEH jelenlévő képviselője. Szeretném tudni, hogy a Vásárcsarnok mennyibe került. Addig nem tudok ez ügyben semmit lépni, és nem tudok az APEH állásfoglalással sem vitatkozni. Tüttó István: Ma is volt taggyűlése a kft-nek, ahol ez a téma is szerepelt. Marton képviselőnek válaszolnám, hogy tételesen kérdeztem rá, hogy ki, mikorra, mit tud teljesíteni. Április 15. az az időpont, amelyre pontosan meg lehet határozni a vagyonfelosztással kapcsolatos számokat. Április 30-ig a végleges ún. jogutód nélküli felszámolás is befejeződik. Tamóczky Attila: Nem kaptam megnyugtató választ arra, hogy hogyan szed össze az önkormányzat 54 millió forint adósságot azon az alapon, hogy késedelmi kamatot kell fizetni. A végelszámoló bejelenti, hogy a közgyűlés miatt. A testület - ahányszor idehozták, hogy mennyit kell fizetni a beruházás miatt - rendszeresen megszavazta. Ki szedte össze az 54 millió forintot. Ne tessék nekem azt mondani, hogy csak 15 millió forintot kell 54 millió forint helyett fizetni, 15 millió forintot sem akarok fizetni. Javaslom, hogy a Közgyűlés bízza meg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot, vizsgálja meg, hogy felelőssé tehető-e valaki az önkormányzatnak okozott károkért a vásárcsarnok építése ügyében. Tüttó István: Felhívom a figyelmet, hogy ez a vizsgálat folyamatban van. Ad hoc bizottságot bíztunk meg, amely három fős Balogh Tibor, Kalmár István és Röst János a tagjai. Ők kérnek fel két szakértőt. A bizottság és a két szakértő véleménye alapján fogja a Pénzügyi Bizottság, illetve a testület a vizsgálatot lefolytatni. Ez azon felüli bizottság lenne. Tarnóczky Attila: Igen, azon felüli bizottságról van szó. Amire az említettek lezajlanak, addigra még 200 millió forintot pluszban ki fogunk fizetni. Deiszinqer József: Kérdezem a Gazdasági Osztály vezetőjét kifizettük-e Gyergyák Györgynek az 5 millió forintot? Tehát most fizessünk a Gyergyák úrnak 5 milliót, utána Ő fizessen a kft-nek 5 millió forintot, mert így értem. Beznicza Miklós: 1992-1993-ban volt ez a kivásárlás. Akkor zajlott a kft. veszteségrendezési ügye és akkor történt a 12 millió forintos tartozásátvállalás is. Ha Gyergyák György nem vitte volna ki a vagyonát, akkor veszteség fejébe a kft. felszámolása folytán ez elment volna. Deiszinger József: A polgármester, vizsgálja ki, hogy az akkori iratok alapján megtörtént-e a kivásárlás, és hogyan történt. 19 Ha fix összegért vásároltuk ki a vásárcsarnokot, akkor a Stahl úr miért akarja felméretni a vagyont? Palotás Tibor: "Amikor a pénzügyi osztályvezető úr a Gyergyák úrral kapcsolatos ügyletről tájékoztatta a közgyűlést, akkor azért szóltam hangosabban, mert azt hittem, hogy Beznicza Miklós osztályvezető úr eszébe jut, hogy miről volt szó. Most viszont, mivel az előbb azt mondta Beznicza Miklós, hogy nem emlékszik a történtekre, azért nagyon röviden had emlékeztessem. 1995-ben történt Suhai Sándor polgármester úr kezdeményezésére, amikor az 5 tulajdonosból 2 lett, mert a másik 3-tól az önkormányzat megvásárolta a kft-ben lévő üzletrészét, az Állami Gazdaságét, az Építőipari Szövetkezetét, és a Gyergyák Györgyét. Az Állami Gazdaságot és az Építőipari Szövetkezetet rendje és módja szerint kifizette az önkormányzat, mert hát ki kellett természetesen fizetni. Gyergyák György esetében viszont Cserti Tibor javaslatára az a megoldás született - és akkor Beznicza Miklós beosztott volt - hogy pénzmozgást nem igényel - mert Suhai így gondolta, hogy nem igényel - ergo tehát a Gyergyáknak ki kellett volna fizetni az 5 millió forintot, mert hisz megvásárolták az üzletrészét. 7 milliós tökéje volt a kft-ben. Gyergyák visszaadta volna az 5 milliót a kft-nek, és így a házát természeten kivitte, tehát a tőkeapportját vitte ki. Ez szerződésileg le is volt rögzítve, csak a pénzmozgás nem lett végrehajtva. Tehát a kft. kasszájába nem került be az 5 millió forint, amit az önkormányzat - mivel megvásárolta a tőkerészét Gyergyák Györgynek - be kellett volna fizetnie az 5 millió forintot. Erre Cserti Tibor azt mondta azért nem, mert ezt is annak a tartozásnak a fejében az önkormányzat magánál tartotta, amikor annak idején kivásárolta a kft. tartozását a MEZŐBANK-tól 9,5 millió forintért. Akkor a tartozás 21 millió forint volt. Ezt az önkormányzat kivásárolta, és ennek fejében később az önkormányzat megkapta azt a telket a kft-től, amin ma a BILLA Áruház épült meg, azt 56 millió forintért adta el az önkormányzat a BILLA-nak. így tehát a mi 20 millió forintos tartozásunkból az önkormányzat 56 millió forintot profitált. De közben ezt a bizonyos pénzmozgást nem játszotta le, és az Alfától az Omegáig Kft. könyvelésében ez ott maradt magnak, sajnos." Röst János: A 15 millió forintos kamatteher abból jött össze, hogy az Alfától az Omegáig Kft. úgy rendelt meg munkát, hogy nem volt fedezete. Elkövette ezt a hibát több esetben is. Ezt követően, mivel, hogy nem tudta kifizetni a számlát, ez felhalmozódott. Úgy gondolom, hogy jelentős károkozás ez a városnak, mert ha ez nem történik meg, akkor 15 millió forintot sok más okos célra el tudtunk volna költeni. Tüttó István: Az OTP-nél felvett 150 millió forint kamata 70 millió forint felett van. Röst János: A napirendi pontok között szerepel az Alfától az Omegáig Kft. beszámolója, könyvvizsgálói jelentése. Úgy gondolom, hogy a beszámolónak tartalmazni kellene mindazt amit kérdeztem. Az eddigi anyagok egyike sem volt komplex, mindegyik tájékoztató, amelyet megkaptunk ellentmond a másiknak. Rendeződtek-e az épület járulékos munkái, leadta-e a kft. vagy a kivitelező az építési naplókat, a felmérési naplókat, jelenleg van-e fennmaradási engedélye beruházás járulékos részről? Véleményem szerint nem. Ennek egy megoldása van, hogy a felügyelet egyszerűen lezáratja az utat. Kérdezem Palotás Tibort, hogy mikor fogja megcsinálni ezeket a munkákat. 20 Marton István: A 150 millió forintos OTP hitelnek a kamata 78 millió forint, amely értelemszerűen benne van a költségvetésünkben is. Nem tudtam a túlfinanszírozásról, ezért tudni szeretném, hogy ki engedélyezte a többszáz millió forintos infrastrukturális beruházást. Téves azon válasz, hogy ezt a közgyűlés engedélyezte. A közgyűlés eredetileg megszavazott egy 40 millió forint körüli összeget indulásként, majd utólag, ettől valamivel kevesebbet különböző út és egyéb járulékos beruházásokra, de ez messze nem teszi ki a tényleges bekerülési összeget. Miből keletkezhetett az 54 millió forintos kamattöbblet. Feltehetően a válasz az lesz, hogy az önkormányzat, amely nem sietett a kft segítségére. Eredeti javaslatomat április 30-ra módosítom és kérem, hogy a végelszámolás addig fejeződjön be és zárómérleg kerüljön a közgyűlés elé. A Pénzügyi Bizottság és más bizottság sem tud érdemben foglalkozni ezzel az üggyel, amíg ez nincs meg. Tudom, hogy ez szakmailag mit jelent, ezért ki kell, hogy mondjam a bizottság nevében, hogy nemcsak nem tudunk, de nem is akarunk addig foglalkozni vele, amíg ez nincs meg. Szeretném tudni, hogy a nyitómérlegtől várhatóan mennyiben tér el a végelszámolási zárómérleg. Az 500 ezer forint feletti szerződések esetében a társasházi szerződéssel ellentétesen nem született taggyűlési határozat, vagyis tulajdonosi döntés, azok jóváhagyásáról. Ezzel kapcsolatosan feltettem egy kérdést, de nem kaptam rá választ. Tüttó István: Mai közgyűlésen felmutattak nekem egy korábbi taggyűlési jegyzőkönyvet, amelyben erre vonatkozóan engedélyt kapott Stahl úr, hogy gyakorlatilag korlátlanul járhasson el. Marton István: Ez az elkövetett cselekmények súlyát tartalmi oldalról nem teszi csekélyebbé, csak a felelősség más váltakra kell hogy nehezedjen. Ez akkor sem törvényes, mert akkor az alapító okiratot módosítani kellett volna, és a könyvvizsgálói jelentésben ennek szerepelnie kellene. A vásárcsarnok és járulékos létesítményeinek tényleges bekerülési költségei jelentősen meghaladták a tervezettet. Azt hiszem, hogy a kiszivárgott számok alapján az eredetinek már jó másfélszeresénél tartunk, a járulékos és az alapberuházást együttvéve. Súlyos megállapítás a következő: "a beruházás műszaki előkészítése nem volt megfelelő, mivel a járulékos létesítmények költségeit nem tartalmazta a beruházási előirányzat." Azt, hogy ez miért lett nem megfelelő, nem tudom megmondani. Feltehetően ilyen beruházás kivitelére nem egy vagy kétszemélyes kft-t kellett volna létrehozni, hanem komolyabb csapatot. A vásárcsarnok épület kivitelezési költségei is jelentősen meghaladják, kb. 30%-kal a tervezettet, amely szintén a nem megfelelő műszaki előkészítésre és tervezési hiányosságokra vezethetők vissza. A bekerülési érték 1 egész 1/4-ed százalékában meghatározott műszaki ellenőrzési díj nem tette érdekelté a műszaki ellenőrzést végző céget a költségek minimalizálásában. Ezt én megtoldom azzal a saját kútfőmből merített kiegészítéssel, hogy az ellenkezőjében tette érdekelté, és ez be is következett. Minél nagyobb összegnek veszem az 1 egész 1/4-ed százalékát, annál többet tudok inkasszálni. Nagyon nagy súllyal esik latba az, hogy a társaság üzleti tervet 1996. és 1997. évekre nem készített. így az üzletek és a kosaras piac árának megállapítása mindenféle előzetes számítás nélkül történt. Elképzelhetetlen, hogy egy milliárdos beruházásnál két éven át ne készüljön üzleti terv. 21 Tiittó István: A korábbi anyagból kiderül, hogy a földszint m2-enként 143 ezer Ft-ba m2-be került azokkal a kiegészítésekkel, amely az eladásnál a szerződésben szerepeltek. A legutóbbi határozatunk majdnem a kétszeresét állapítja meg mint eladási árat. Palotás Tibor: "Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Legelőször Röst képviselőtársamnak válaszolnék a megvalósulási tervvel kapcsolatosan. A közgyűlés tudja, hogy amikor a MÉH telep területét nem lehetett megvásárolni, akkor az addig rendelkezésre álló részletes rendezési tervet azonnal módosítani kellett 1997. év tavaszán, és ezzel az építési engedélyezési dokumentációnak is teljes járulékos része megváltozott. Ezt az RRT-t nyár elején fogadta el a közgyűlés, és az RRT tartalmazta azt az infrastruktúrát, pontosan centire, amely megvalósult. Ezt a rendezési tervprogramot fogadta el a közgyűlés és ennek a tervnek az alapján készültek a tervek, de mivel már a beruházást nyár lévén fele állapotában tartott - az utat nem lehet megépíteni két hónap alatt - emiatt engedélyezési terv már nem készülhetett, csak megvalósulási terv. A megvalósulási tervnek az elkészítésével kapcsolatban teljesen természetes, a nevében is benne van, hogy a megvalósulás után lehetséges elkészíteni, ez a dokumentáció elkészült, most van sokszorosítás alatt, és napokon belül az engedélyező hatóság részére megküldésre kerül. Mert az engedélyező hatóságnak az volt a véleménye, hogy szép amit csináltatok, még bírságot sem fog kiszabni erre. Tehát egész egyszerűen kényszerhelyzet állt elő azzal, hogy a részletes rendezési terv miatt elölről kellett mindent kezdeni. A Marton képviselőtársam rosszul emlékezik arra, hogy 40 millió forint járulékos munkáról beszélt valaki. Soha senki ilyenről nem beszélt. Röst képviselőtársam viszont beszélt arról - mert gyakorló beruházó -, hogy a járulékos munkák egy épület vonatkozásában a létesítmény 30%-át is elérhetik. Általában ennyit érnek el pl. egy tízemeletes ház közvetlen környezetében. Ez a létesítményhez tartozó járulékos munka bekerülési költsége nem éri el a mostani állapot szerint sem a 20%-ot. Tudni kell, hogy 1997. nyarától kezdve folyamatosan készültek üzleti tervek és beszámolók, hiszen a közgyűlés folyamatosan akkor már figyelemmel kísérte végre akkor már, a vállalkozást, folyamatosan szolgáltattuk ezeket a jelentéseket, amelyekben az egyik alkalommal 101 millió forint volt a járulékos munkák összege. Akkor még nem a kft-nek kellett elvégezni az É-i útnak a megépítését, és a Kalmár u. szélesítését, és a gyalogjárdákat, ezeket később a Műszaki Osztály előterjesztése és javaslata alapján az önkormányzat jóváhagyásával a tavalyi évi költségvetésbe beállított bruttó 12 millió forint a kft-hez való átutalásával a közgyűlés a kft-re bízta tudván tudva, - mert akkor már elmondtuk - hogy ez az ösz-szeg a felét sem teszi ki annak, amire az É-i útnál szükség van, ennek a költsége 31 millió forintot jelentett. Meg kellett építenünk a Kalmár u. szélesítését, a gyalogjárdákat, a D-i utat, mindez az önkormányzat helyett és a város érdekében, a vásárcsarnokhoz kapcsolódóan, mintegy 50-60 millió forintért. Ezért tehát, és hozzá teszem ami valóban a város javát szolgálja az autó-buszparkoló, amit az RRT tartalmazott 40 férőhely autóbusz, tehát 40 férőhelyes buszparkolóról van szó, amely hihetetlen jó szolgálatokat tesz az elkövetkezendő 100 évre a város számára, amit első alkalommal épp a havi vásár első megrendezésekor is lehetett tapasztalni. Ugyanakkor javasoltam legutóbb is a kamionparkolás céljainak, a busz parkolás céljainak a megoldására. Tény, hogy ezek a város tulajdonát fogják képezni, a vásárcsarnokhoz csak az É-i és a D-i parkoló tartozik, ez tartozik tehát a vásárcsarnoki beruházáshoz. Amit Marton István képviselőtársam felolvasott a könyvvizsgálói jelentésből, azok éppen azok a pontok, amik miatt ma én mint kisebbségi tulajdonos, ezt a könyvszakértői jelentést elfogadni nem tudom, a hibák halmazát tartalmazza. Erre Kalmár 22 István képviselő is felhívta képviselőtársaim figyelmét, amikor Stahl úr óvatlanul aláírta a teljességi nyilatkozatot, és még erről nem nyilatkozott, de valóban látatlanban írta alá, mert sürgették, hogy ez a jelentés legyen ott, és megbízott Markó András könyvvizsgálóban. Markó András így teljesítette a feladatát. Olyanokat írt le, amelyek megállapítására nem volt jogosult, amelyeket nem igazolt. Például azokat a legfontosabb tényeket, miszerint 340-350 millió forint fedezetlen tartozása is fennállhat a kft-nek, ami alapján éppen a jegyzőnő a feljelentését megtette. Ezek azok, amik teljesen - és a Markó András által is elismerten hiányosak, ebben a könyvvizsgálói jelentésben. Amit Marton képviselőtársam elmondott." Tüttó István: Természetesen Ő a kapott információk alapján írta le azt, amit leírt. Palotás Tibor: "Nem tudom mi alapján, nagyon kevés ideje volt neki, majd a Stahl György erre válaszol, ez nem az én asztalom. Szeretném viszont azt elmondani, hogy Marton képviselőtársam, mikor felolvasta a jelentésnek azt a részét, ami a műszaki ellenőrzésre vonatkozott, és az van itt rögzítve, hogy a műszaki ellenőrzési díj túl alacsony (1,25 %), és emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy más beruházásoknál a KANIZSABER Kft. mintegy 3 %-os műszaki ellenőrzési díjat tesz zsebre éppen pont azzal az indoklással, amit a Marton képviselő mondott, azt hadd ne vitassam, hogy ez milyen kérdés, és Marton István azt mondta, hogy ezzel a műszaki ellenőr éppen pont a tevékenységével ellentétesen volt ösztönözve. Ez ráadásul felvetette azt is, hogy ezzel a műszaki ellenőr így élt. Ez megint egy rágalmazás. Olyan mértékű rágalmazás, amit Marton Istvántól sem tudok elfogadni, még akkor is, ha hozzászámítom, hogy ki mondja. Olyan képtelenséget, hogy ha én 3%-ot..." Tüttó István: Megkérem Palotás képviselőt, hogy az ilyen jellegű minősítésektől tartózkodjon. Palotás Tibor: "Ha Marton képviselő feltételezése bejött volna, és magasabb százalékot, akkor legalább kétmilliárdos vállalkozásnak kellett volna lennie ahhoz, hogy elérhette volna a műszaki ellenőr azt a 3 %-os összeget, amit játszva megkapott más beruházó, más esetben, másoktól. A beruházás a leggazdaságosabban volt kezelve. És ezt pedig azt az ellenőrzést végzők fogják igazolni, akiket a három tagú bizottság felkér, és a három tagú bizottság véleménye, ezt Önök előtt hitelesen fogja igazolni. Nem a három tagú bizottság, mert a három tagú bizottság Balogh Tibor, Kalmár István és Röst János nem szakember, de hitem szerint az általuk felkért szakértők fogják ezt bizonyítani. A létesítmény teljes számbavétele után Önök meg fogják látni hányszor tízmillió forintot takarított meg a kft. a város javára. Kérem ezért, hogy minden egyéb részlettől eltekintve, kérem az állampolgárokat is, hogy lássák be, ez a hely nem alkalmas arra, hogy magyarázatot adjak Marton István, Röst János, Krémer József és egyéb más képviselőtársaimnak, akik azt gondolják, hogy itt bűnözőkkel állnak szemben. Azt mondta Stahl György, hogy ismeretlen tettesek nincsenek, elsőként én feddtem fel magam és ezért kellett a jegyzőnőt feljelentenem rágalmazás vétségéért, mert igen is vallom, hogy nincsenek ismeretlen tettesek, és azt is vallom, hogy nincsenek bűnőzök. Önök a bűnözőket a bűnözök között keressék, és másútt. Nagyon kérem, hogy egyelőre maradjunk ebben. Köszönöm." Tüttő István: Itt csak alapos gyanú volt, a bűnöző akkor válik azzá, ha a bíróság róla megállapítja a bűnösséget. 23 Tarnóczky Attila: Rost képviselőtől megkaptam a három tagú bizottság témával kapcsolatos jelentését arról, hogy mi mindent kellene vizsgálni. Ketté kell választani, hogy milyen apróbb szabálytalanság történt, hogy a kft. valóban fizet-e, valóban ingyen épített-e utat a városnak. Látható viszont, hogy kb. 120 millió forint késedelmi kamatot kell az önkormányzatnak fizetni. Szerintem kamatot akkor kell fizetni, ha valaki nem teljesíti kötelezettségeit. Kérem megbízni az általam előbb említett két bizottságot. Dr. Kerekes József: Javaslom, utasítsuk a polgármestert - mint az Alfától az Omegáig Kft. többségi tulajdonosát képviselő személyt -, hogy az Alfától az Omegáig Kft. taggyűlése hozzon olyan döntést, hogy a végelszámoló semmiféle kötelezettséget a hátralévő időbe ne vállalhasson. A folyamatban lévő ügyeket - ha nincs aláírva - ne írja alá. Amit aláírt, de még nem kezdődött meg a megvalósulás, azt vizsgálja meg vagy vizsgáltassa. Félek, hogy újabb milliós kötelezettségek fognak keletkezni. Tüttó István: Stahl úr műszaki oldalról közelített meg a kérdést akkor, amikor azt mondta a taggyűlésen, hogy a lelkiismerete nem engedi meg, hogy befejezetlen beruházást hagyjon hátra. Én azt mondtam, hogy az önkormányzatnak pedig az anyagi helyzete nem engedi meg, hogy tovább folytassuk ezeket a munkákat. Stahl György: Alapvető félreértések vannak. Elvárható lenne, hogy egy közgyűlés tagjai néha olvassák el azt, amiről tárgyalnak. Jó lenne ha ismernék a Csődtörvénynek a végelszámolásra vonatkozó részét. Nekem törvényi jogaim, kötelességeim vannak és ezeknek teszek eleget akkor, amikor a vásárcsarnokból használható beruházást akarok csinálni. E kérdésben engem a törvény kötelez és hatalmaz fel. Tüttó István: A mostani tartalék bőven fedezi, amit átadtunk a ZÁÉV-nek? Stahl György: Nem. Két hete kérdeztem, hogy van-e lehetőségem 10 millió forint + ÁFÁ-t azonnal kifizetni az ZÁÉV-nek. Az volt a vélemény, hogy ezt ne tegyem, mert az önkormányzat kívánja rendezni. A pénz ott marad mindaddig, amíg le nem zárjuk a végelszámolási. Ez a pénz talált pénz lesz az önkormányzat költségvetésében, de gyakorlatilag nem is kellene ott maradnia. Tüttó István: De kamatoztatni lehet. Stahl György: Nekem erre nincs módom, csak úgy, hogy bent van a folyószámlán. Én a tartozást ki akartam fizetni és ugyanez vonatkozik a kamatra is. Önök október 15-vel megtiltották azt, hogy bármit értékesítsen a vagyonából a kft., így sem üzletet, sem mást nem adhatott el. Azóta egyébként az Önkormányzat sem adott el egyetlen üzletet sem. Tarnóczky Attila: Tudja, hogy mi minden szükséges ebben a városban? Stahl György: Nem az én feladatom, hogy tudjam. Nekem a Vásárcsarnokkal kapcsolatosan vannak feladataim és ott tudom, hogy műszakilag mi szükséges. Igaz, hogy én egyszemélyben voltam kénytelen ezzel foglalkozni, miután a nyári körülmények között még a műszaki ellenőrt is leváltották, pedig ö kezdettől fogva ismerte a dolgokat. 24 Tüttó istván: Adtunk felhatalmazást arra, hogy egy másik műszaki ellenőr céget bízzon meg. Stahl György: Ha megnézem Palotás Tibor szerződését, amit annak idején a kft-vel kötött, abban az szerepel, hogy Ő a műszaki bonyolító is volt, nem egyszerűen csak műszaki ellenőr. 1996. október 7-én, amikor megbíztak a feladattal, arról is döntöttek, hogy a beruházás szakaszában nem elegendő az 500 ezer forint. Beszéltek arról, hogy 5 millió forint legyen. A járulékos munkákra akkor kerülhetett sor, amikor az épület körül el lehetett bontani az útpaneleket. Erre azért volt szükség, mert az elképzelések szerint az RRT alapján először elkészülnek az utak és ezt követően fog csak a ZÁÉV nekikezdeni a kivitelezésnek. Az utak azonban nem épültek meg, ezért útpaneleket kellett lerakni. Nem volt lehetőség arra, hogy versenytárgyalást tartsunk, de tájékozódtam arról, hogy ki mennyiért csinálná meg ezeket a munkákat. A teljességi nyilatkozat nem a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozik, hanem a kft. könyvelési helyzetére. A könyvelés munkájában egyébként az APEH munkatársa semmiféle kivetnivalót nem talált. A 100 ezerforintos bírság azért lett kiszabva, mert egy korábbi bizonylaton nem szerepel az, hogy ki volt a kibocsátó. A végelszámolást az nehezíti, hogy nem tudni pontosan, hogy hogyan kell a vagyont úgy átadni az önkormányzatnak, hogy az állam érdeke se sérüljön. Beznicza Miklós: Alapvető tévedések vannak az elhangzott hozzászólásban, ugyanis a teljességi nyilatkozathoz az APEH-nek semmi köze nincs és a könyvvizsgáló is csak a teljességi nyilatkozat alapján tudja megtenni a megállapításait. Hibás a túlfinanszírozás fogalmának értelmezése is, mert ez abban az esetben áll fenn, ha a finanszírozó többet ad, mint ami egyébként jár. Az ilyen címen említett összeg a ZÁÉV követelésével és a kft-nél nyilvántartott kötelezettséggel egyenlő. A végelszámolásnak sem az az akadálya amit Stahl úr elmondott, hanem az, hogy a beruházás még nem kész. A járulékos munkák megrendelése valóban törvényi lehetősége a végelszámolónak, de csak akkor, ha van rá fedezet. A kft-nek azonban augusztus óta nincs pénze. Stahl György: Van pénz és a korábbi beszámolókból is kiderült, hogy az összes munka elvégzésére nem kell ennyi pénz. A szükséges összeg 20 millió Ft. Tüttó István: Az a pénz, ami a kft-nél van, az elhelyezhető lett volna egy banki betétbe és kamatozott volna. Stahl György: Az adósság átvállalása után a kft-nek nem volt kötelezettsége fizetni a ZAÉV felé és az, hogy felszaporodott a kamat az az intézkedések hiányából fakadt. Ha a kft folyószámláját megszüntettem volna, akkor a január 20-án lejáró 40 napos határidővel korlátozom a fennálló követelések kiegyenlítését. Tüttó István: Azt az elvet követtük, hogy először a kisebb hitelezők követelése kerüljön kielégítésre a ZÁÉV követelését pedig az önkormányzat vállalja fel. Azt szerettük volna, ha a pénz hozzánk és nem a kft-hez folyik be. Tamóczky Attila: A nevezett irat nem hivatalos és a felvetés sem tartozik a tárgyhoz. 25 Dr. Horváth György: A vitának arról kellene szólnia, hogy mit tudunk tenni a helyzet megoldása érdekében, de sajnos csak az egymásra mutogatásnak lehetünk tanúi. Az elmúlt egy óra semmivel sem vitt közelebb a megoldáshoz. Röst János: Véleményem szerint egy ekkora beruházás esetén pontos és mindenre kiterjedő beszámolót kell készíteni. Nem láttam a kiosztott anyagok között az oly sokszor kért építési naplókat sem, kérdezném, hogy mikor lesznek ezek hozzáférhetők. A terveket sokkal korábban kellett volna elkészíteni és akkor talán a beruházás is időben befejeződött volna. A beruházás ellenőrzésére 10 millió Ft állt rendelkezésre, úgy gondolom, hogy ekkora összegért, lehetett volna találni szakembereket és sok hibát el lehetett volna kerülni. Stahl úr által említett korlátlan felhatalmazásnak meg kell lennie írott formában is. Az ad hoc bizottság úgy döntött, hogy több cégtől kér árajánlatot, de egyik sem Zala megyei cég. Dr. Bárányi Enikő: Örülök annak, hogy ezt a témát nem zárt ülésen tárgyaljuk, mert mindenkinek tudnia kell, hogy milyen gondok vannak ezzel a beruházással kapcsolatban. Marton István: Ha egy beruházás a duplájába kerül a tervezettnél, akkor a műszaki ellenőr csak abban lehet érdekelt, hogy a beruházás úgy fejeződjön be, ahogy befejeződött. Nincs jogunk kétségbevonni a könyvvizsgáló jelentését és a végelszámoló leváltását nem javasolnám. Kelemen Z. Pál: Ha megtörténik a vagyonértékelés, akkor tisztábban látjuk, hogy mekkora volt a beruházás és mekkora a tulajdonunkba került vagyon. Dr. Fodor Csaba: "Valóban fontos, hogy a beruházás vége felé pontosan lássuk, hogy mire mennyi pénzt fizettünk ki és ezek a munkák megvalósultak-e. Röst képviselő hozzászólásából azt éreztem ki, amire Horváth képviselő is célzott, hogy nem a beruházás a fontos, hanem az, hogy Stahl úr kinek és mennyit fizetett. Szerintem nem így kellett volna feltenni azt a kérést ami arra vonatkozott, hogy a jelentésben szerepeljen, hogy mennyit, milyen munkákért, milyen határidőre és a munkák elkészültek-e. Ez a fontos és nem az, hogy melyik kft-nek fizetett. Marton képviselőnek válaszolnám, hogy jogunkban áll kétségbevonni bárkinek a nyilatkozatát, de mi itt nem kétségbevonjuk a jelentést, hanem véleményezzük és értékelni is jogunkban áll. Az önkormányzat könyvvizsgálójának jelentésében vannak félreértések, illetve nem pontos megfogalmazások, amelyek csúsztatásra adhatnak okot. Az ügyész nem felhívta a jegyzőnőt, hogy egészítse ki a feljelentést, hanem visszaadta az egész csomagot és azt mondta, hogy ezek a dokumentumok alakalmatlanok minderre, és ha újabb bizonyítai vannak, akkor egészítse ki a feljelentést. Az én információim szerint erről van szó. Egyetértek Bárányi képviselőnővel abban, hogy a városnak épült ez a vásárcsarnok, azoknak, akik a kosaras piacon árulnak és akik ott vásárolnak. Engem olyan vásárló még nem keresett meg, lehet hogy van, aki könyörgött volna azért, hogy szüntessük meg az új piacot és vigyük vissza a régi helyére. Az önkormányzat ezzel a létesítménnyel a város vagyonát növeli és a városlakók érdekét szolgálja, így nem tekint hetö rossznak a beruházás. Az lehet, hogy más következtetésre jutnánk, ha gazdasági oldalról vizsgálnánk meg a beruházást. Úgy gondolom, hogy a parkoló és bekö tő utak létesítése, valamint a Kalmár utca szélesítése révén igenis gyarapodott j város vagyona és ezek nem a vásárcsarnokhoz tartoznak.Véleményem szerint a önkormányzatnak van felelőssége ebben a dologban, mert teljes hozzá nem értésé ről tett tanúbizonyságot akkor, amikor októberben megtiltotta az üzletek értékesíté sét, akkor amikor számlák jöttek és mentek, hiszen a beruházás még folyamatbar volt, de értékesítés nem történhetett, ezért árbevétel sem képződhetett most pedij számonkérjük, hogy miért nem fizetett az ügyvezető. Bevétel csak az értékesítésbő származhatott volna. Újabb hibát akkor követett el az önkormányzat, amikor novem berben elrendelte a végelszámolást nem megvárva a gazdasági év és a beruházás végét és fenntartva az értékesítés tilalmát. A végelszámoló alapvető kötelessége hogy a kintlévőségeket behajtsa és a számlatartozásokat kiegyenlítse. De hogyan ha az egyik oldalról megszorítottuk a kezét. Az önkormányzat felelős azért a helyze tért is, ami a régi piacon kialakult. Legfőképpen a jegyzőnő felelős érte, mert vag) politikai indíttatásból vagy más okból nem tesz semmit. Ezzel a saját magunknak tartunk fenn konkurrenciát, hiszen önkormányzati tulajdonban lévő földterületre lejárj bérleti szerződések alapján továbbra is ott üzemelnek létesítmények. Ki az, akinek bármilyen tulajdonára 1997. december 31-ig határozott idejű szerződés van és £ bérlő még 1998. februárjában is bent van? A jegyzőnőnek a törvényesség őreként e kellett volna járnia az ügyben, hogy ideiglenes építési engedélyek lettek csak kiadvs és a felszólítástól számított 30 napon belül ezeket el kell bontani. Véleményem szerint ezzel kellett volna foglalkozni és nem a feljelentésekkel. Örülök annak, hogy felállt egy bizottság, mely munkája révén elősegíti, hogy tisztán lásson az önkormányzat. Az elkészült beruházásról idő előtti lenne azt mondani, hogy ráfizetéses vagy nyereséges, mert ezt majd az idő fogja eldönteni, de az önkormányzatnak meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az üzletek hasznosuljanak." Tüttó István: Dr. Erdős László ügyvéd van megbízva a képviseletünkkel a piacca kapcsolatos perben. Dr. Lukácsa Erzsébet: "Fodor képviselő hozzászólása késztetett arra, hogy a felvetett gondolatokra reagáljak. Amit az államigazgatási eljárásban meg lehetett tenni, azt a Polgármesteri Hivatal meg is tette a jegyző utasítására. Elrendelte a bontást azoknál, akiknek december 31-ig volt szerződésük, a működési engedélyek is visz-szavonásra kerültek és nem kötöttünk 1997. december 31. után szerződés:azokkal, akiknek bódéjuk volt. Az más kérdés, hogy a fellebbezések miatt a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, hiszen nem lehet azonnali végrehajtást elrendelni. Azt, hogy az állampolgár éljen a fellebbezés jogával azt sem a hivatal, sem a közgyűlés nem tudja befolyásolni. Ezt nemcsak a jegyzőnő, hanem a hivatal védelmében is mondtam." Tarnóczky Attila: Nem új bizottság felállítását javasoltam, hanem azt, hogy az illetékes bizottságok vizsgálják meg a kérdést. Tudni szeretném, hogy terhel-e valakit felelősség a 120 millió Ft-os kamatteher jelentkezéséért. Stahl György: A járulékos munkák építési naplóit napokon belül eljuttatom a hivatalba. 27 Dr. Bárányi Enikő: Kérem a vita lezárását. Tüttó István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Marton képviselő javasolta, hogy a végelszámolás lezárásának határideje április 30-ra módosuljon. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttó István: Tamóczky képviselő javaslata, hogy az önkormányzat a vásárcsarnok építése kapcsán felmerült kamatok alakulásának vizsgálatával bízza meg a Pénzügyi Bizottságot és az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot. Határidő: 1998. március 24. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 64/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának lezárási határidejét 1998. április 30. napjában határozza meg. 2.) felhatalmazza az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot arra, hogy a vásárcsarnok építése kapcsán felmerült kamatok alakulásának kivizsgálását végezze el. Határidő: 1998. március 24. Felelős : Balogh György elnök Marton István elnök Tüttó István: polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.25 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző V Tüttő István polgármester j |
