* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.02 MB | |
| 2025-12-16 13:15:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  2 | 2 | 1996. február 20. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság új tagjára (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére javaslat (III.forduló) (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat a Kiskastély felújításának előkészítésére (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat a költségvetési intézményekben az étkezést kötelezően igénybevevők körének és térítési díjának megállapítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat fizetőparkolási rendszer megvalósítására és üzemeltetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Fellebbezések (zárt ülés) a.) Varga Gyula jövedelempótló támogatás ügye b.) Horváth László temetési segély ügye c.) Hilcz László jövedelempótló támogatás ügye d.) Varga Dániel jövedelempótló támogatás ügye e.) Nagy Lászlóné jövedelempótló támogatás ügye f.) Brand Béla lakásfenntartási támogatás ügye g.) Horváth Katalin lakásfenntartási támogatás ügye h.) Papp Magdolna lakásfenntartási támogatás ügye i.) Kárász Árpád jövedelempótló támogatás ügye j.) Horváth László András rendszeres szociális segély ügye k.) Bogdán János jövedelempótló támogatás ügye l.) Orsós Zsuzsanna jövedelempótló támogatás ügye m.) Kk. Balogh Dóra térítési díj ügye n.) Kk. Fehér Beatrix térítési díj ügye o.) Kk. Pécsy Patrícia térítési díj ügye p.) Farkas János nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye r.) Horváth István nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye 9.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft.tevékenységéről (zárt ülés) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető 10.) Tájékoztató a hulladékelhelyezésről (szóban) (zárt ülés) Előadó: Czobor Zoltán ügyvezető 11.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 12.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 13.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási díjak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak középtávú programjára Előadó: Krémer József tanácsnok 18.) Javaslat a cél- és címzett támogatási igény benyújtásához Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a Csengery u. 89. szám alatti műhelysor értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 22.) Javaslat a Somogy Megye Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodás megkötésére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 23.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 24.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. február 20-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Óri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Karmazin József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Tóthné Krémer Mária, Gerencsér Tibor, Árvái János, Gáspár András a Polgármesteri Hivatal munkatársai, . Teleki László a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI intézményvezetője, Dr. Kovács László és Laczó Géza a SYGNO Audit Kft. könyvvizsgálói, Tóth Lajos a Pedagógusszakszervezet elnöke, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Balogh Tibor: Napirend előtt kérek három percet. Dr. Bárányi Enikő: Kétszer két percet kérek napirend előtt. Ferenczy Zoltán: A 8. és 18. napirendi pontokat kérem egy napirendi pontként tárgyalni. Röst János: Napirend előtt kérek két percet. 2 Dr. Fodor Csaba: Mint az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetője szeretnék még ma utolsó napirendként zárt ülésen egy tájékoztatást tartani az Alfától az Omegáig Kft-ről, illetve a vásárcsarnokról. Magyar József: A 20. napirendi pontot kérem vegyük előre 3. napirendi pontnak. Dr, Csákai Iván: Kérem, hogy a fellebbezéseket ma mindenképpen zárt ülésen tárgyaljuk meg, és egy kérdést szeretnék feltenni. Béres Márton: Egy kérdést szeretnék feltenni. Bicsák Miklós: Napirend elótt kérek két percet. Kovács Tamás: A Csengery u. 89. sz. alatti műhelysor értékesítésével kapcsolatos napirendet a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság előkészítetlennek tartotta, ezért kérem ma erről ne tárgyaljon a testület. Nem valószínű, hogy olyan szerződést lehetne kötni a vevővel, amely a tulajdonviszonyokokat és azon a telekhelyen lévő működési feltételeket minden résztvevőnek biztosítani tudná. A bizottság a Vagyongazdálkodási Csoporttól e hét csütörtökéig kért egy olyan előterjesztést, amely alapján dönthet e kérdésben. A hulladékgazdálkodási rendelettervezettel kapcsolatosan kérdezem a polgármestert, véleménye szerint ezen napirendi pont a képviselők előtt ismert-e, a kiküldött anyag alapján összevethető volt-e a bizottság álláspontja a hivatal álláspontjával? Ugyanis a bizottság javaslatai azonosíthatatlanok voltak ebben a formátumban, mivel a pontokhoz paragrafusszámok nem csatlakoztak, az álláspontoknál pedig csak a hivatal álláspontja került megjelenítésre, a bizottságé nem. Nem tartom célszerűnek ezen okok miatt a napirend megtárgyalását. A kérdések napirendnél szólni szeretnék. Czobor Zoltán: Támogatom Kovács képviselő javaslatát a hulladékgazdálkodási rendelet levételével kapcsolatban, mert van még március végéig annyi idő, hogy a következő közgyűlésre vagy a folytatólagos ülésre behozzuk. Meggyőződésem, hogy a bizottság és a hivatal álláspontja egyszerű egyeztetéssel megoldható. A beterjesztett hivatali véleménynek pénzügyi vonzatai is lehetnek, emiatt sem lenne jó ma tárgyalni az előterjesztést. Javasolom, hogy a folytatólagos ülésen kerüljön megtárgyalásre e napirend. Addig le lehet folytatni az egyeztetést. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 18. napirendet vegyük előre a 8. napirendhez és együtt legyen megtárgyalva a két előterjesztés, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3 Suhai Sándor: Dr. Fodor Csaba képviselő az Alfától az Omegáig Kft-ról egy tájékoztató és egy határozati javaslat napirendkénti felvételét kérte azzal, hogy arra a zárt ülésen utolsó napirendként kerüljön sor. Aki egyetért a napirendre történő felvétellel, kérem szavazzon? A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a fellebbezések mindenképpen ma kerüljenek megtárgyalásra, zárt ülésen, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Magyar József képviselő kérte a 20. napirendi pontot előrevenni 3. napirendként. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A Járgányjavító Kft-vel kapcsolatos előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság három alkalommal tárgyalta, ennek ellenére nem foglalt állást az ügyben. Ennek hiányában az érintett vállalkozó szeptember óta nem tud szerződést kötni egy céggel, munkahelyet fejleszteni. Kérem a közgyűlést, hogy ne fogadja el a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökének javaslatát, tárgyala meg a Csengery utcai ingatlan értékesítésével kapcsolatos napirendet. Kérem a képviselőket, hogy mind a két témában (Csengery 89., hulladékgazdálkodás) próbálják függetleníteni esetleges egyéni vagy csoportérdekeiket. Nem tartanám helyesnek, ha személyükben érintettek pl. a szemétrendelet napirendről való levételét kérnék, hiszen ezek a kérdések másképp érintenek egy ügyvezető igazgatót, mint egy másik beosztással rendelkező képviselőt. A napirendről való levétel azt erősítené meg, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságtól továbbra sem várhatnánk, hogy megfelelő időben, megfelelő határozottsággal fogadjon el vagy utasítson el előterjesztéseket, ami az ügymenetet felgyorsítaná. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban Czobor képviselő azon javaslatát, hogy egy hetet adjunk még és egyeztessünk, el tudom fogadni és javasolom, hogy 20. napirendként tárgyaljuk, ami egészen biztos, hogy átkerül a folytatólagos ülésre. Kovács Tamás: Tavaly ősszel foglalkozott a bizottság ezzel a kérdéssel, akkor ugyanazt a 3-5 kérdést tette fel az előterjesztéssel kapcsolatban - nem kapott választ -, mint az egy-két héttel ezelőtti bizottsági ülésen. Nem érzem, hogy a bizottság ebben a kérdésben hibázott volna. Egyetértek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos előterjesztés folytatólagos ülésen való tárgyalásával. 4 Suhai Sándor; Addig, amíg a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyik képviselője személyesen érintett az ügyben és nem dönt úgy, hogy ebben a kérdésben meg sem szólal, akkor ez a kérdés még fél évig nem fog megoldódni. Kérem a testületet, foglalkozzunk a napirenddel, mert különben vállalkozói kezdeményezések halnak el anélkül, hogy tudna róla a közgyűlés. Czobor Zoltán: Valóban érdekelt vagyok, de úgy gondolom, hogy ez az önkormányzat oldaláról jelent érdekeltséget és nem olyan negatív értelmű érdekeltséget, amit polgármester úr mondott. A város hulladékszállítási ügye érdekében jobb lenne félretenni az álvitákat, presztízskérdéseket, ugyanis a hivatal és a bizottság között kialakult egy ilyen helyzet. Jó néhány véleménynek olyan kicsengése van, hogy kárt okozhatnak pl. a Hulladékszállító Kft-nek a rendeletbe előírtakkal, de nem veszik észre, hogy nem a kft-nek okoznak kárt, hanem nekünk, mert mi kerülünk ezáltal nehéz helyzetbe. Javasolom, jövó hétfőn beszéljük meg a témát és kérem a polgármester urat érje el a hivatalnál, hogy vegye figyelembe a bizottság véleményét. Most már rendszeressé vált (Pl. a Műszaki Osztály), hogy nem érdekli a hivatalt a bizottság véleménye vagy pedig úgy hozzák közgyűlésre a témát, hogy kiküldik az anyagot és előtte csütörtökön kérnek a bizottságtól véleményt. Kérem vegyék figyelembe a bizottság munkáját. Suhai Sándor: Ha folytatólagos közgyűlés lesz, akkor a munkatervben tervezett márciusi ülés időpontja március 19-re változik. Módosító javaslatom, hogy 20. napirendi pont legyen az említett előterjesztés. Szeretném tisztázni, hogy senki nem akar kárt okozni sem a cégnek, sem a városnak. Magyar József: Össze van gyűjtve a hulladékgazdálkodási rendelet kiegészítése címen egy két oldalas anyag, ami azt mondja ki, hogy 13 olyan § van ebben a rendeletben, amelyet sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, sem az albizottság nem tárgyalt meg. Ez azt jelenti, hogy 13 §-ban más véleménye van esetleg a bizottságnak és a hivatalnak. Kérem, ha nem sikerül megegyezni, akkor a közgyűlés elé egy olyan anyagot hozzanak, amelyben a § mellett a másik félnek is legyen ott a javaslata. Suhai Sándor: Aki egyetért a Csengery u. 89. sz. ingatlan eladásával kapcsolatos anyag napirendről történő levételével, kérem szavazzon. Én, mint előterjesztő nem értek ezzel egyet. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A 9., 10. és 11. napirendeket javasolom az utolsó napirendek között tárgyalni, így a folytatólagos ülésen kerülne rá sor. Aki ezt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Ismételten kérem tárgyalja a testület a Csengery u. 89. számmal kapcsolatos előterjesztést, a vállalkozót segítse. Aki egyetért azzal, hogy ezt a napirendet a hulladékgazdálkodásról szóló rendelet után tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javaslom, hogy a Parkoló Kft. megalakításával a mai nap foglaljunk állást, és zárt ülésen foglalkozzunk az Alfától az Omegáig Kft-vel és a fellebbezésekkel. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a fenti módosításokkal együtt elfogadja a napirendi pontokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság új tagjára (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére javaslat (III.forduló) (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat a Kiskastély felújításának előkészítésére (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat a költségvetési intézményekben az étkezést kötelezően igénybevevők körének és térítési díjának megállapítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat fizetőparkolási rendszer megvalósítására és üzemeltetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6 8.) Fellebbezések (zárt ülés) a.) Varga Gyula jövedelempótló támogatás ügye b.) Horváth László temetési segély ügye c.) Hilcz László jövedelempótló támogatás ügye d.) Varga Dániel jövedelempótló támogatás ügye e.) Nagy Lászlóné jövedelempótló támogatás ügye f.) Brand Béla lakásfenntartási támogatás ügye g.) Horváth Katalin lakásfenntartási támogatás ügye h.) Papp Magdolna lakásfenntartási támogatás ügye i.) Kárász Árpád jövedelempótló támogatás ügye j.) Horváth László András rendszeres szociális segély ügye k.) Bogdán János jövedelempótló támogatás ügye 1.) Orsós Zsuzsanna jövedelempótló támogatás ügye m.) Kk. Balogh Dóra térítési díj ügye n.) Kk. Fehér Beatrix térítési díj ügye o.) Kk. Pécsy Patrícia térítési díj ügye p.) Farkas János nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye r.) Horváth István nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye ) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. (zárt ülés) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető tevékenységéről 10.) Tájékoztató a hulladékelhelyezésről (szóban) (zárt ülés) Előadó: Czobor Zoltán ügyvezető 11.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 12.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 13.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási díjak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak középtávú programjára Előadó: Krémer József tanácsnok 18..) Javaslat a cél- és címzett támogatási igény benyújtásához Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a Csengery u. 89. szám alatti műhelysor értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 22.) Javaslat a Somogy Megye Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodás megkötésére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 23.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 24.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő Napirend előtt: Balogh Tibor felolvassa az "Egy idézés margójára avagy hóeltakarítási visszásságok Nagykanizsán" című levelet. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Dr. Bárányi Enikő: Bejelentem, hogy Balogh Tibor, Dr. Csákai Iván, Magyar József, Tarnóczky Attila és Dr. Bárányi Enikő a FIDESZ, a Magyar Demokrata Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum közös képviselőcsoportja itt a képviselőtestületben megalakult. A képviselőcsoport vezetője Balogh Tibor. 8 Megalkottuk a 34/1995. sz. önkormányzati helyi rendeletünket, mely módosította a piaci árusító helyeknek a napi, illetve havi bérleti díját. Felhívom a testület figyelmét, hogy ez az elfogadott helyi rendelet egyértelműen egyrészt az árusító őstermelő és ún. kosarasok érdekei ellen, de ugyanakkor a piaci vásárlók széles érdekei ellen is intézkedés. Olyan szankciókat és díjakat foglal magába, amely pontosan azokat az árusítókat érinti hátrányosan, akik többségükben kis árumennyisséggel járnak a piacra, jelentős részük Kiskanizsa városrészből kikerülő alacsony nyugdíjas, akiknek nyugdíjkiegészítő jövedelemforrását próbáljuk ezzel akadályozni. Kérem a polgármestert, a hivatal illetékes munkatársaival végezzenek számításokat, hogy virág vagy palánta értékesítéséből mekkora bevétele volt a Piacfelügyeletnek 1994-95. évben, és mennyi a megemelt árral. Megítélésem szerint nem lehet a két költség között akkora differencia, hogy ne lenne érdemes ezt a helyi rendeletet módosítani, csökkentést kérek eszközölni. Suhai Sándor: Képviselőnő felvetését megvizsgáljuk. Röst János: A nemzeti ünnepek városi megünneplésével kapcsolatosan szeretnék szólni. Legközelebbi nemzeti ünnepünk időpontja március 15., ami 3 hét múlva lesz. Örülnék, ha a szervezés felgyorsulna. Javasolom, hogy a szervezésre jöjjön létre egy állandó szervező bizottság, amely nem egy-egy alkalomra, hanem egész évre előkészítené és lebonyolítaná ezeket a rendezvényeket. Kérem, hogy a civil szervezeteket jobban vonják be a szervezésbe ugyanúgy, mint a középiskolákat, amelyek az eddigi tájékozódásom szerint szívesen részt vennének műsorral a rendezvény lebonyolításában. Felkérem a Polgármesteri Hivatalt, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a rendezvények lebonyolításában működjön közre a szükséges pénzügyi fedezet biztosításával. Nagykanizsán a pártok közreműködését fontosnak tartom, az eddigi pozitív hagyomány, hogy nem kívánták pártpolitika színterévé tenni a nemzeti ünnepeket, szeretném ha 1996-ban is folytatódna. Bicsák Miklós: A napokban több telefonhívást kaptam lakókörzetem polgáraitól. Köszönetüket fejezték ki azért, hogy nagy odafigyeléssel történt az új városrészben a hóeltakarítás. Szeretném köszönetünket tolmácsolni a Műszaki Osztály dolgozóinak. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Szeretnék szóbeli kiegészítést tenni a polgármesteri tájékoztatóhoz. (A kiegészítés a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Cserti Tibor: Az elmúlt héten a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalta a VEKTOR Rt. ajánlatát. A lényege: a közeljövőben kiírásra kerül 6 áramszolgáltató társaság ÁPV Rt. 9 tulajdonában lévó csomag kárpótlási jegyre történő jegyzése célzottan az önkormányzatok részére. Ez a nagyságrendű csomag a jegyzett tőkének 8%-át képviseli. A javaslat lényege, hogy az önkormányzat induljon a kárpótlási jegycserével egybekötött részvényjegyzésen és a részvényeket megfelelő piaci pozíció mellett értékesítsük is. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezt a szerződéscsomagot elfogadásra javasolja és fel kívánja hatalmazni a polgármestert a szerződés megkötésére. Elmondhatom, hogy a konstrukció határozottan előnyös az önkormányzat számára és mindenképpen elfogadásra javasolom. Tarnóczky Attila: Jól értem, hogy erről a javaslatról most kellene dönteni? Suhai Sándor: Igen. Tarnóczky Attila: Illett volna ezt a határozati javaslatot az ülés előtt kiosztani. Nem először fordul elő, hogy elég súlyos kérdésekben ilyen történik. Szerepel a tájékoztatóban a Megyei Közgyűlés elnöke által küldött jegyzőkönyv. Az igazán érdekes jegyzőkönyv a következő, ahol eltűnt az a 30 millió forint, amely a városi múzeum felújítására meg lett szavazva. Két szocialista képviselő előállt újra a 30 millió forintos igénnyel és véleményem szerint ezek után valami > lesz is ebből. Polgármester úr értesítette és meghívta a képviselőket a miniszterelnök úr látogatására, ami elmarad. Olvasva a város hivatalos meghívóját furcsának tartom, hogy ez a meghívó polgármester úr és a Szocialista Párt közös meghívója. Megítélésem szerint nem jó gyakorlat, ha bármelyik párttal együtt ad ki meghívót polgármester úr, hiszen mindig mondja, hogy 6 független és nem hiszem, hogy a Szocialista Párt rászorulna arra, hogy a város pénzén küldjön meghívókat bárkinek. Béres Márton: A "tájékoztató fontosabb intézkedésekről, eseményekről" szerencsésebb volna, ha legközelebb már valamilyen szerkesztett formában kerülne a testület elé az áttekinthetőség miatt is. Pontosabban lehetne akkor azt is látni, hogy esetenként olyan félmondatokat kapunk tájékoztatásként, ami egyetlen képviselőtársamat sem nyugtathat meg, legalábbis nem hozza döntési helyzetbe a polgármesteri beszámoló elfogadásakor. A 4. oldal 3. bekezdésében szerepel a Zala Megyei Munkaügyi Központ és Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt. közötti megállapodás a foglalkoztatás kérdésköréről. Milyen bizottság jóváhagyásával történtek ezek az előzetes megállapodások, milyen kötelezettséget jelentenek ezek a városnak, esetleg milyen további munkafolyamatok várhatók, hogyan fog ez eredményt jelenteni a város közösségének? A miniszterelnök úr meghívásával kapcsolatban szerintem is valamilyen kettősség áll fenn. Nem igazán éreztem szívesnek ezt a meghívást, mert nem tudom pontosan, hogy a lakossági fórumra illetékesek meghívottként a képviselők vagy az azt megelőző tervezett rendezvényekre is. Az 5. oldal 4. bekezdésében szerepelnek a téli hómunkák, síkosság elleni védekezések. A költségeire szeretnék rákérdezni, mert számomra az nem tájékoztatás, hogy kétszer annyiba került, mint 10 egyébként. A Megyei Közgyűlés elnökének válasza világossá tette számomra, hogy a polgármester úr múltkori újságmellékletekkel alátámasztott érvelése szerencsétlen, és a Zala Megyei Közgyűlésben a 35 millió forint hasznosítása kapcsán előállt vitában kik, milyen szerepet játszottak. Kérdésem, hogy valóban arról az anyagról van-e szó, mert ismereteim szerint ez egy megelőző döntés, a végleges döntése a közgyűlésnek nem ilyen felosztású arányt tartalmazott a 35 millió forint vonatkozásában. Palotás Tibor: A tájékoztató 4. oldalán a 4. bekezdés arról szól, hogy korábbi közgyűléseken elhangzott, vizsgáljuk felül az OTP Ingatlan Rt-vel kötött lakásépítési együttműködési megállapodásunkat. Ennek érdekében tárgyalást folytattunk az OTP Ingatlan Rt. vezérigazgatójával és megegyeztünk a lakásépítés 1996. évi üteméről, mely szerint 40-60 lakás építését kezdik el ebben az évben. Nem tudom, hogy ez hasonlít-e arra, amiben korábban megállapodtunk. Szeretném tudni, hogy az OTP részére lefoglalt telkek, ingatlanok közül mennyin kezdődik az építkezés. Úgy gondolom azt szerettük volna elérni, hogy ezek az ingatlanok a szabad versenyen esetleg mások számára is felhasználhatók legyenek, ha az OTP nem tudja az építkezést megkezdeni. Kovács Tamás: A 205/1995. sz. határozathoz szeretnék hozzászólni. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról, illetve a közhasznú foglalkoztatásáról szóló beszámolót a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalta és az itt jelzett kiadásokkal kapcsolatban kétoldalú aggályát fogalmazta meg. Egyrészt a kiadások, illetve a beszerzések gazdaságosságára, logikusságára, másrészt a beszerzések béltartalmára vonatkozóan. A bizottság kérte a polgármestert a vizsgálat elvégeztetésére. Történt-e ez ügyben a mai napig valami, ha nem, akkor mikor várható ez az ellenőrzés? Marton István: A kiosztott határozati javaslat 4. pontjában szerepel, hogy "... az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően ...", viszont nem kaptunk előterjesztést, így nem ismerem az abban foglaltakat. Ha van előterjesztés, és abba kb. az szerepel, mint ami a határozati javaslat-tervezetben, akkor is hiányérzetem van, hiszen ki kellene mondani, hogy az allokációt követően megszerzett részvények értékesítésére a szerződést a VEKTOR Pénzügyi Befektetési Tanácsadó Részvénytársasággal pl. 3 napon belül kell megkötni és végső határideje nem lehett később május 31-nél. Suhai Sándor: Tarnóczky és Béres képviselőknek szeretnék válaszolni. Az elmúlt közgyűlésen a polgármesteri beszámoló mellé Varga László megyei elnök úrnak egy névvel aláírott cikkét mellékeltük kommentár nélkül. Ha valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele van, azt a megyei elnök úrral kell megbeszélnie. Nekünk az jelentett problémát, hogy az elnök úr jelezte, eredeti szándéka az volt, hogy 30 millió forintot visszajuttasson Nagykanizsára a kórházrekonstrukcióra. Az elnök úr értelmezése szerint direkt módon ezt nem támadta sem Tarnóczky Attila képviselő úr, sem a frakciója, de indirekt módon azzal, hogy egy többség által elfogadásra szánt 30 millió Ft-os kórháztámogatás 11 helyett módosító javaslatként egy olyan, a többség számára elfogadhatatlan variációt hozott, hogy ezt egyösszegben a múzeumra fordítsák, ezzel indirekt módon mégis megakadályozták a 30 millió forint idekerülését. Nem fűztünk ehhez megjegyzéseket, alátámasztásként a megyei elnök egy cikkét közöltük. Önök kérték a hivatalos jegyzőkönyvet, melyet csatoltam a polgármesteri beszámolóhoz. Örültünk volna, ha a megye nem veszi fel azt a helytelen gyakorlatot, hogy a nagykanizsai ún. megyei ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzösszeget "szemrebbenés" nélkül elviszi a városból. A gyógyszertári központtal kapcsolatos helyzet megint csak alátámasztja korábbi aggodalmunkat, úgy gondolom a legjobbkor tettük szóvá ezt. Valóban nem mondtam el szóbeli kiegészítésként, hogy a miniszterelnök úr nem tud jönni Nagykanizsára, de értesültek Ónök a Zalai Hírlapból biztosan erről. A miniszterelnök úr tervezett programja egy ipari termeléshez kapcsolódó milliomodik nyomásszabályozó átadása, valamint lakossági fórum, amelyre a meghívás a Zalai Hírlap útján mindenki számára megtörtént. A miniszterelnök úr kérése volt, hogy olyan találkozót szervezzünk, amelyen a város vezetőivel és a Szocialista Párt helyi képviselőivel (összesen 30-40 fővel) találkozna. Véleményem szerint egy megyei jogú város polgármesterének ilyenkor a miniszterelnök titkársága által megfogalmazott kérést illik teljesíteni. Ebből adódott az a kettősség, amit Tarnóczky képviselő szóvá tett. Nem hiszem, hogy a papír- és nyomdaköltség jelent problémát. A polgármester ebben az esetben sem Szocialista Párt-i képviselőként lép fel. Béres Márton: Köszönöm polgármester úr egyértelmű válaszát. Tarnóczky Attila: Nem sikerült az "egybemosódást" megakadályozni. Azt szeretném elérni, hogy továbbiakban a város meghívóin az önkormányzat szerepeljen egyedüli meghívóként, a pártok pedig hívjanak meg saját meghívókon azt, akit óhajtanak. Amit a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés a közzétett határozat szerint elfogadott és amire polgármester úr azt mondta, hogy elfogadhatatlan volt a többség számára, azt 21 igen szavazattal elfogadott a közgyűlés 3 ellenszavazat ellenében (múzeumösszeköltöztetés). Nem igaz az, hogy elfogadhatatlan lett volna a többség számára. Suhai Sándor: Béres képviselő kérdése volt az is, hogy kivel, milyen bizottsággal történt egyeztetés a német mintájú foglalkoztatási központ nagykanizsai telepítéséről. Nem volt bizottsági egyeztetés, nem is lehetett, hisz telefonértesítés alapján 2,5 órán belül érkezett meg egy német befektetni szándékozó cégnek a képviselője a Megyei Munkaügyi Központhoz egy péntek délelőtt, és hétfőre már döntésre éretten projekteket kellett előterjeszteni a foglalkoztatási központ ügyében. A hétvége állt rendelkezésre annak átgondolására, hogy mi az a 7-8 foglalkoztatási lehetőség Nagykanizsán, ahol 3-400 embernek német mintára foglalkoztatási központ alakulhatna ki. PHARE programról van szó. Meghatározó az időtényező volt, bízom benne, hogy az általunk felterjesztett 8-11 project közül azt a 4-6-ot, amit tudunk indítani, elnyerjük, mely 3 évig jelentene védett munkahelyet az ott dolgozóknak. 12 A téli hómunka költségei 8 millió forinttal haladják meg az elmúlt évit, melyet az előterjesztés is tartalmaz. A költségvetési anyagban ez a 8 millió forint megtalálható a céltartalékba helyezve. Palotás képviselőnek válaszolom, tárgyaltam az OTP Ingatlan Rt. megyei vezetőivel. A megkötött együttműködési megállapodás középtávra szól, amelynek megfelelően megindultak az előkészületek, a területekre terveket készítettek. Amennyiben a megállapodást egyoldalúan bontanánk fel, akkor az OTP Ingatlan Rt. perelhetne bennünket a költségeinek megtérítésére. Tájékoztattam arról is Őket, hogy amennyiben a lakásépítés ütemét nem tudják felgyorsítani, akkor a megállapodás felülvizsgálatára kerülhet sor, melyről a testületnek kell dönteni. Az OTP Ingatlan Rt. a Kórház utca 12. szám alatti telket már megvásárolta, a Király utcait szintén be akarja építeni. A Huszti térnek a déli oldala nagy előkészítést igényel. A Király utcában van még egy másik telek is, ott a következő évre húzódik át az építkezés. Kovács Tamás képviselő véleménye a 205/1995. számú határozattal kapcsolatos. Történt ellenőrzés a HTO céltámogatásnál. Ez is egy olyan napirend volt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén, ahol bizonyos ellenérdekeltségek miatt nem született döntés. Nem tudtunk elszámolást, elvi érvelést elfogadtatni, mert a városüzemeltetésben érdekelt bizottsági tag opponált ezzel az egész kérdéssel. A bizottság által kért felülvizsgálat folyamatos. Marton képviselőnek válaszolom, az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően kifejezés alatt a határozati javaslat 1., 2., 3. pontjában megfogalmazottak értendők. Cserti Tibor: Valójában 4. pontnak is értelme van. Az előterjesztés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésére vonatkozó előterjesztést takar, és a kondíciókat nem írtuk ki, de Marton képviselő tisztában van azzal, hogy milyen kondíciók mellett kellene ezt a megállapodást megkötni. Két része van az előterjesztésnek, amely egy általános felhatalmazási rész, az indulás szándéka az 1. pontban, és a 2. , 3., és 4. pont a konkrét DÉMÁSZ részvény jegyzésére vonatkozik. Ilyen értelemben ez egy rövidtávú szerződés, a további szerződések a kiírásnak megfelelően a közgyűlés elé kerülnek, mivel most csak a DÉMÁSZ részvényre vonatkozóan van konkrét döntési szituáció. Tarnóczky képviselőnek igaza van, hogy ez a dolog ne ilyen hirtelenszerűen kerüljön a testület elé, de bizonyos gazdasági érdeke fűződik ehhez az önkormányzatnak, és késlekedés esetén kicsúsznánk az időből. Palotás Tibor: Az OTP Rt. lakásépítésével kapcsolatban a polgármester nem kellően tájékoztatott, mert a képviselők arra lettek volna kíváncsiak, amit kérdeztünk. Arról kellett volna beszámolnia, hogy ez a megállapodás milyen módon jött létre, hol tart, mi az, ami megvalósult, milyen építkezések kezdődnek el. Szerintem hat sorban nem lehet ezt a témát megválaszolni, másrészt szeretném ha arra kapnánk választ, hogy jó egyezséget kötöttünk-e az OTP Rt-vel, aki végrehajtja-e a megállapodást? Szeretném, ha a tájékoztatást később írásban megismételné. 13 Suhai Sándor: A következő polgármesteri beszámolóban ezt részletesen, pontosan ki fogom fejteni. Czobor Zoltán: Én is nehezményezem a nem teljesen pontos tájékoztatást ebben az anyagban, emiatt nem is akarom elfogadni. Konkrétan azért nem, mert a Rózsa utca 13. szám alatti lakosok kárigényével kapcsolatban egy lényeges momentum kimaradt a beszámolóból, nevezetesen az, hogy 8 képviselőtársammal indítványoztuk a kérdés újratárgyalását megindokolva, hogy ezt miért tesszük, illetve javaslatot is tettünk a közgyűlésnek. Kértem a jegyzőnőt, hogy ennek megfelelően az ügyet függessze fel, ennek ellenére a kárigények egy részét kifizették, ami által ez az indítvány okafogyottá vált. Nem vitatkozva azon, hogy ez most jogos volt, vagy etikailag mennyire megkérdőjelezhető a jegyzőnő és a polgármester részéről, azt viszont állítom, hogy a közgyűlést tájékoztatni kellett volna a polgármesteri tájékoztatóban az indítványról. Suhai Sándor: Visszavonták a javaslatukat a képviselők, következésképpen meg nem történtnek tekintettük. Egy közgyűlési határozat végrehajtásáról volt szó, csak azt hajtottuk végre, amit előző közgyűlésen többségi szavazáson elfogadott a testület. Tudom, ez azoknak a képviselőknek, akik aláírták az indítványt nem egyértelmű, de valószínű, hogy kisebbségben vannak a közgyűléssel szemben. Ha határozat kötelez a végrehajtásra február 1-jei határidőre, akkor egy január 27-i illetve 28-i végrehajtást nem érzek etikátlanul gyorsnak. Azt éreztem volna etikátlannak, ha a közgyűlés által jóváhagyott kártérítés kifizetésését a Polgármesteri Hivatal megakadályozta volna. Czobor Zoltán: Úgy érzem, hogy a polgármester rosszul értelmezi ezt a dolgot, mert akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatból ki kellene venni azt lehetőséget, hogy 8 képviselő a közgyűlés elé visszaviheti a vitatható kérdést. Hiába adja be 8 képviselő az indítványt, az SZMSZ nem tartalmazza, hogy nem szabad a Polgármesteri Hivatalnak a határozatot végrehajtani, ugyanis számomra természetes, hogy meg kell várni a soronkívüli közgyűlést, amelyet 8 napon belül össze kell hívni, ott a dolgot újra felülvizsgálni. Akkor értek egyet a polgármesterrel, ha közben a határozat határideje lejárt, de ebben az esetben nem járt le. Úgy gondolom, hogy a polgármesternek ilyenkor meg kell várni a 8 napon belüli közgyűlést. Suhai Sándor: Akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatot ki kellene egészíteni azzal, hogy ilyen esetben a beadványnak halasztó hatálya van. Ha ezt tartalmazná a Szervezeti és Működési Szabályzat, akkor természetesen nem történt volna meg a kifizetés. Jelenleg nincs halasztó hatálya, ha az lenne, akkor 8 képviselő meg tudná bénítani a másik 18 képviselő munkáját, azzal, hogy minden döntésre indítványt adna be. Nagyon rossz eljárás lenne, ha egy keddi döntést csütörtökön annak megváltoztatására 8 képviselő aláírna. Próbálják megérteni, hogy az Önök szavának súlya van. A közgyűlés helyi rendeletet alkot, nagy a felelőssége. Dr. Takács Anikó: Soronkívüli közgyűlés összehívásáról van szó, 14 amelyet a módosított SZMSZ szerint nem nyolc képviselő, hanem a települési képviselők 1/4-ének az indítványára kell összehívni. Ha a képviselők hoznak egy döntést, azt felelősséggel végig kell gondolni, különösen akkor, ha az ilyen mértékben érinti a lakosságot. A képviselői indítványnak halasztó, vagy felfüggesztő hatálya nincsen. Czobor Zoltán: A beterjesztendő dolog nem a mi felelősségünk miatt nem került a közgyűlés elé, hanem azért, mert a napirend tárgyalásakor egy képviselőtársam javasolta a vita lezárását, a polgármester az SZMSZ szerint járt el, ezért a módosító indítványok beterjesztésére már nem volt lehetőségünk. Ezt követően én is az SZMSZ szerint jártam el, 8 napon belül közgyűlés összehívását indítványoztam. Szerintem ezt a jegyzőnőnek támogatnia kellett volna, és nem pedig a következő két napon belül meglépni azt, ami lehetetlenné tette a beterjesztést, és vissza kellett vonnunk. Suhai Sándor: Mi is az SZMSZ szerint jártunk el, és megfontolandó a halasztó hatállyal való kiegészítés a beadványokra vonatkozóan. Marton István: Kérem, hogy a polgármester a továbbiakban óvakodjon az olyan megjegyzésektől: "Próbálják megérteni az Önök szavának súlya van." Én úgy gondolom, hogy erre nem kell a képviselőket figyelmeztetni. Suhai Sándor: Ebben nem értek egyet Marton képviselővel. Aki elfogadja az utólag kiosztott határozati javaslatot a DÉMÁSZ részvényjegyzésről, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a tájékoztatót az ÁPV Rt-vel történő VEKTOR Rt megbízás és megállapodásról, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 26/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy az ÁPV RT által kárpótlási jegy ellenében az önkormányzatok részére felkínált hat regionális áramszolgáltató társaság jegyzett tőkéjének összesen 8%-át kitevő részvénycsomagra a kiírási feltételeknek megfelelően pályázatot nyújtson be. 2.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázati feltételeknek megfelelően 15 igazolja, hogy a kárpótlásról szóló törvények alapján a saját tulajdonú lakások értékesítése jogcímen összesen 67.071.000 Ft címletértékű kárpótlási jegyet fogadott el. 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. kárpótlási jegy cseréjével egybekötött nyilvános részvénykibocsátás során összesen 88.670.000 Ft összegű részvény megszerzésére nyújtson be pályázatot. 4.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal történt egyeztetés alapján az allokációt követően megszerzett részvények értékesítésére a VEKTOR Pénzügyi Befektetési Tanácsadó Részvénytársasággal a szerződést az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően kösse meg. Határidő: 1996. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: Két határozati javaslat van a közgyűlés előtt, továbbá a polgármesteri tájékoztató határozati javaslatának a.) és b.) részéről is külön kellene szavazni. Suhai Sándor: Aki elfogadja a polgármesteri tájékoztató határozati javaslatának a.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja határozati javaslat b.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 27/199fi srárnú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 144/a,b/1994. számú határozatot hatályon kívül helyezi. 16 2.) Interpellációk, kérdések Hajgató Sándor: Az elsó interpelláciős kérdésemre azt a választ kaptam, hogy sokba kerülne, viszont itt már halálos baleset is történt. Szerintem a biztonságos közlekedés megkövetelné a jobb világítást. A másik interpelláciős kérdésemre a választ elfogadom. A Felsőtemető utcai járdával kapcsolatos interpellációmra köszönöm a választ. Suhai Sándor: Kérdezem a közgyűlést, elfogadja-e az első interpellációra az írásban adott választ? A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja el. Suhai Sándor: Tovább fogjuk vizsgálni a Principális-csatornán átvezető hídnál a villanyoszlopok elhelyezésével kapcsolatos problémát. Aki a Felsőtemető utcai járdával kapcsolatos interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Krémer József képviselő a keleti városrészben rendőrőrs létesítésével kapcsolatosan kapott írásos választ az interpellációjára. Kérdezem, elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Krémer József: A válaszban szerepel, hogy az elfogadott összeg felett a városi főépítész teljes hatáskörrel rendelkezett, ez nem pontos, mert az összeg felett a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság rendelkezik a főépítész közreműködésével. A választ nem fogadom el, de tudomásul veszem. Suhai Sándor: Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Krémer József képviselőt, hogy a vásártér kialakításával, mozgássérültek részére kialakított parkolók használatával kapcsolatos interpellációjára elfogadja-e a választ? Krémer József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a pavilonokat lehetőleg az úttól 5 méterrel kezdjék el telepíteni, hogy a forgalom biztonságos legyen. A közgyűlés úgy szavazott, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét figyelembe veszik. Az 17 intézkedések nem a bizottság és a közgyűlés döntésének megfelelően történtek, az interpelláció első pontját nem fogadom el. A 2. pontot elfogadom, a 3. pontot tudomásul veszem, mert az Eötvös téren ez az állapot nem tartható fenn, balesetveszélyes. Suhai Sándor: Aki az első interpellációs választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 szavazattal nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja a mozgássérültek számára kijelölt parkolókkal kapcsolatos interpellációra a választ, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja az Eötvös tér - Huszti tér forgalmi rendjére vonatkozó interpellációra adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Ferenczy Zoltán képviselő a Hevesi és a Kaposvári út kereszteződésével kapcsolatban interpellált, kérdezem, elfogadja-e az interpellációra adott választ? Ferenczy Zoltán: Elfogadom a választ. Suhai Sándor: Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Magyar József képviselő a vásárok rendezésével kapcsolatban interpellált, kérdezem, elfogadja-e az interpellációra adott választ? Magyar József: Interpellációm arra vonatkozott, hogy a "KÖGÁZ" parkolót valamint az Olajbányász parkolót összekötő út mentén a jobb oldalon ne legyenek elárusítóhelyek kiadva. Nem tartottuk be a rendeletet, mert abban nem szerepel a kettőt összekötő út. Kérésem, hogy a továbbiakban ne adjanak ki itt elárusítóhelyet, amennyiben felszabadulnak helyek. 18 Suhai Sándor: Nem fogunk új helyet kiadni, átcsoportosítással is megpróbálunk élni. Aki ezzel a kiegészítéssel az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. Dr. Csákai Iván: 1995. végén a lakásrendeletünk ösztönző hatására nagyon sokan nyújtottak be igényeket első lakáshoz jutáshoz. Ezeket az igényeket csak két részletben tudtuk tárgyalni, egyrészt decemberben, másrészt januárban. Az idén beadott igényeket is megtárgyaltuk, kérdezem, hogy mi akadályozza meg azt, hogy az igénylők az általunk javasolt pénzösszeghez hozzájussanak? Suhai Sándor: Nincs a városnak költségvetése, kockázatos ezeknek a pénzeknek a kifizetése. Ha a költségvetés elfogadására később kerül sor, akkor csak többszöri adásvételi szerződések módosításával és komoly anyagi hátránnyal kell számolni a pályázóknak ahhoz, hogy a legsürgetőbb kifizetéseket biztosítani tudjuk ma 2 millió Ft-ot átutaltunk az OTP-nek. A költségvetés mielőbbi elfogadása indokolt, mert 10 millió Ft-os nagyságrendű igényeket nem tudunk így kielégíteni. Ha az igények az elmúlt évben jelentkeznek, akkor a kifizetések megtörténtek volna még túlfizetés árán is. Béres Márton: A költségvetés vitája közben történtek folyósítások, például a VÍZMŰ Vállalatnak a működéséhez bizonyos összegeket át kellett utalni. Nem értem, hogy ez a eljárás a két területen miért nem érvényesül, a helyzet megoldatlan, kérem, hogy a lakásrendeletnek megfelelően az érdekeltek ne szenvedjenek sérelmet akkor, amikor más intézmények esetében van felmentés. Suhai Sándor: Bizonyos városműködtetési feladatokat költségvetés hiányában is az előző évi 1/12-ed költségvetési rész utalásával biztosítani kell. Ebben az esetben arról van szó, hogy 10 millió Ft-tal "túlköltekezett" a Szociális és Egészségügyi Bizottság, ezt orvosolni kell a költségvetésben. A bizottsának ezt a rovatát 5 millió Ft-tal megemeltük, 5 millió Ft-ot tekintünk úgy, hogy már az idei alapból költötték el. Ehhez a közgyűlés egyetértése kell. Ez nem ugyanaz, mint a város üzemeltetése, működtetése, ez másféle szabályozás, kompromisszumos megoldással próbáltuk a 10 millió Ft-ot áthidalni. Marton István: Ez nem függ össze a költségvetés elfogadásával, részdöntést igényel. Dr. Csákai Iván: A helyi rendelet fogalmaz úgy, hogy a benyújtott pályázatokat el kell bírálni, a rendelet nem tartalmazza, hogy meddig költekezhetünk. A bizottságot többször vádolták azzal, hogy jelentéktelen pénzösszegeket ítél oda. Mi a rászorultság elve alapján döntöttünk, sajnálatos, hogy kevés pénzösszeg állt a rendelkezésünkre. 19 Suhai Sándor: A költségvetés tartalmazza, hogy ki meddig költekezhet. Béres Márton: A sajtóból értesültünk, hogy a polgármester adott olyan nyilatkozatot, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság magatartása folytán hiúsult meg egy beruházás nyáron, nem volt alkalom a befektetőnek Nagykanizsán 400 főt foglalkoztató üzemet létrehozni. A közgyűlésnek nincs olyan bizottsága, amelyik a foglalkoztatással érdemben foglalkozna. Kérdezem, hogy ennek a helyzetnek a feloldására tervez-e valamilyen intézkedést, hogy ezt a dolgot a mai megváltozott viszonyoknak megfelelően végre kezelni tudja a közgyűlés. Suhai Sándor: Terveink között szerepel, hogy Tüttő István alpolgármester koordinálja ezt a kérdést, az 6 munkakörébe kerüljön a referensi munka. Nem tartanánk célszerűnek, hogy erre a feladatra külön tanácsnok, referens beállítására kerüljön sor. Tüttő István: Az újságban leírásra került problémáról a közgyűlés már döntött, feljogosította a polgármestert, hogy tárgyalásokat folytathat befektetővel termelő beruházás kapcsán. Ha korábban ilyen jogosítványa lett volna, akkor az említett beruházás Nagykanizsán megvalósult volna. A Munkaügyi Hivatal nagykanizsai vezetője és én dolgoztuk ki a projektet, remélem, hogy az eredményessége igazolni fogja munkánkat, megfelelőnek találták az általunk beadott anyagot. 3.) Javaslat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság új tagjára (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: Arszin György lemondását a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagságáról elfogadta a közgyűlés, javaslat érkezett az új bizottsági tagra Kovács János személyében, aki elfogadta a jelölést. Kérem a közgyűlés támogatását. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 28/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kovács János Nagykanizsa, Hunyadi tér 26/A. szám alatti lakost a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság külső tagjává megválasztja. Határidő: 1996. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 20 4.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére (III. forduló) (írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A közgyűlés a 4/1996. számú határozatában az 1996. évi költségvetés kialakítására és annak egyensúlyi, valamint szerkezeti béltartalmára vonatkozóan kötelező jellegű megkötéseket tett. A költségvetést sok szinten megvitattuk, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is tárgyalta. Először általános vitára bocsátom az előterjesztést és ha megfelel azoknak a kritériumoknak, melyeket Önök támasztottak a költségvetéssel szemben, akkor kezdődhet el a részletes vita. Marton István: Az első napirend előtt alakult hárompárti képviselőcsoport tagjainak (KDNP, FIDESZ, MDF) és a FKGP-i képviselőcsoport tagjainak a nevében szeretnék szólni. A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője múlt hónap végén tett átiratának egy részletét érdemes a képviselőknek is megismerni. Az átirat kimondja, hogy a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (továbbiakban költségvetési törvény) több az önkormányzatokat érintő lényeges változást tartalmaz a korábbi időszakhoz képest. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a költségvetési törvény 66. § (1) bekezdése módosította az államháztartási törvény 71. § (1) bekezdését. E módosítás értelmében a Költségvetési törvény kihirdetését vagyis 1995. december 28-át követő 75 napon belül azaz 1996. március 12-ig kell a polgármesternek a jegyző által elkészített helyi önkormányzati költségvetési rendelettervezetet a képviselőtestülethez benyújtani. Ezidáig a költségvetést olyan szinten tudta előkészíteni, hogy a keretszámok vannak meg érdemben. A munka nem haladásának bizonyítéka volt, hogy a múlt közgyűlésen állt fel az a munkacsoport, amely a korábbi években általában novemberben szokott megalakulni. Az ötéves gyakorlattal szemben nem valószínű, hogy mégegyszer ebben az évtizedben ennek a testületnek vagy utódjának lehetősége lesz arra, hogy előbb legyen meg az előző év zárszámadása, mint a tárgy évi költségvetés. Mivel március 12-ig kell benyújtani a testületnek a költségvetéstervezetet, ezért úgy gondolom, hogy a március 12-én először az 1995. évi zárszámadást, majd az abban rögzített számok elfogadásával az idei költségvetést tárgyaljuk. Nagy horderejű kérdés ez, hiszen az első olyan alkalom lenne, hogy nem egy olyan költségvetést fogadna el a testület 1-2 hét múlva, ami 1 hónapon belül gyakorlatilag érvényét veszti, mert a zárszámadás elfogadásakor pl. a pénzmaradványok tekintetében más számok fognak szerepelni. A pénzmaradvány az elmúlt évek gyakorlatát vizsgálva száz milliótól közel háromszáz millióig mozgott. Úgy gondolom, hogy egy öt, öt és fél milliárdos költségvetésnél ez nem elhanyagolható tétel. Várhatóan két héten belül lényegesen pontosabb is lehetne a költségvetési terv, mert pl. figyelembe lehetne venni a március l-jét követő energiaáremelést, esetleg eldőlne a 19,5%-os közalkalmazotti béremelés forrásoldala is, és az általános infláció figyelembevételére is lenne lehetőség. Nem 21 szeretem, ha a sürgetettség állapotába hoznák a testületet. Elégedett leszek, ha március 12-én lesz költségvetés, az talán néhány hónapig élni fog és nem kell heteken, 1-2 hónapón belül ismételten megváltoztatni. A város működése nem csorbulna, mert egyrészt az 1/12-edeket megkapják, másrészt pedig ahol intézkedést kell tenni - mert ha nem intézkedne a testület, akkor károsodás történne - ott az illetékeseknek, elsősorban a polgármesternek, meg kell adni a szükséges azonnali felhatalmazást, de a következő három hetet mindenképpen ki kellene várni és először a zárszámadást kellene elfogadni. Ha felteszi a szakosztály vezetője azt a kérdést, hogy három hét alatt elkészíthető-e az előző évi zárszámadás, a válaszom az, hogy két hét is elegendő rá. Suhai Sándor: Ha jól értem a javaslatot, ez egy "burkolt" napirendről történő levételt jelent. Marton képviselő úr elmondta, március 12-re kell benyújtani a költségvetést, véleménye szerint meg kell várni vele a zárszámadás elfogadását. Ez alapján most nem sok értelmét látom az általános és részletes vitának. Ha valóban csak 1-2 héttel később tárgyalnánk a költségvetést az említettek miatt, akkor el lehet rajta gondolkodni. Az előző hozzászólásokból azt éreztem, hogy égetően szükséges lenne a lakástámogatással kapcsolatos igények problémájának megoldása. Az intézményvezetők elbizonytalanodnak a költségvetés hiánya miatt, lassan negyedév eltelik és nem tudják a pénzüket tervszerűen felhasználni. Véleményem szerint most kellene elfogadni a költségvetést, a Megyei Önkormányzat is ezen a héten tárgyalja, és más városok képviselőtestületei is most döntenek. Cserti Tibor: A korábbi években a törvény 60 napos beterjesztési és plusz 30 napos elfogadási határidőt állapított meg. December végétől folyamatosan március végéig a Polgármesteri Hivatalban e területen feszített munka folyik. Mindig is ez az állapot fog bekövetkezni és jelen esetben is az, hogy az előző évi zárszámadásnak az államháztartás rendszerében történő beintegrálásához, az elszámolási kötelem teljesítéséhez először a TÁKISZ-nál kell jelentkeznünk a mérlegbeszámolónkkal. Jelen pillanatban a zárszámadás benyújtási határideje március 21. Próbáltuk az előkészítési munkát ténylegesen gyorsítani a lehetőségek keretein belül, mert érzékeltük, hogy az 1996. év abból a szempontból is sajátos, hogy a két munkacsúcs egybecsúszott, a zárszámadásé és a tervezésé is. A kettő közötti kapcsolat mindenféleképpen az előző évi számlamaradvány és annak tartalmi felülvizsgálata után a pénzmaradvány kérdése. Az Államháztartási törvény alapján kötelező a számlamaradvány egyeztetése és a tervben történő szerepeltetése. Gyakorlatilag a pénzmaradvány felülvizsgálata és az esetleges intézményektől történő elvonás a pénzmaradvány-elszámolásnak a zárszámadási része. Március 21-éig kell a mérlegbeszámolót elkészíteni, de március 12-ig be kell terjeszteni az 1996. évi tervet, a kettő időben nem összehangolt. Nem tudom azt elképzelni, hogy előtte a képviselőtestület elfogad egy zárszámadást és esetleg a mérlegbeszámoló rendszerében nem fogadják be valamilyen technikai vagy tartalmi oknál fogva. A szakmai előkészítő munkában ezt a logikai sorrendet soha nem lehet felcserélni. 22 Magyar József: Évek óta veszek részt költségvetési tárgyalásokon és most is az a véleményem, hogy nem tudnak a képviselők egy ilyen hatalmas anyagba olyan mélyen belemerülni, hogy érdemben itt tételekről vitatkozzunk, érveljünk. Az 1996. évnél már egy oldalon van a kiadás, a bevétel és a végső számok, megpróbáltam az 1995. évet is így átdolgozni, melyből készítettem másolatot képviselőtársaimnak (a jegyzőkönyvhöz csatolva). A megnevezéseket és számokat különbözőképpen csoportosítja a beszámolás egyes időpontjaiban, ezért nehéz megtalálni a számokat az összehasonlítás szempontjából. Most ez megtörtént, és ha a számok megbízhatóak, akkor meg lehet állapítani a következőket. A tervezés mindig egy adott időszakra készül, és stabil állapotot feltételez, ugyanakkor a Polgármesteri Hivatal működése állandóan folyamatban van. Ugyanakkor a lehetőségeket kihasználva például 1995-ben nem volt szükség 300 millió Ft-os hitelfelvételre. Az alultervezés veszélye, hogy például 1995. harmadik negyedévében elértük a 1995-re tervezett bevételeket, kb. 300-400 millió Ft volt tartalékban. Ugyanakkor korlátoztuk a városüzemeltetési, oktatási, kulturális, népjóléti szakterületeket. Javaslatom, hogy kérjük fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot vagy a Gazdasági Osztályt, hogy vagy fogadják el így a tervezetet ebben a formájában, vagy dolgozzuk úgy ki, hogy ennél bővebb ne legyen, de ebben a formában legyen kötelessége beterjeszteni a közgyűlésnek. Lehet, hogy különböző szabályok más táblázatok elkészítésére kötelezik a szakembereket, viszont a képviselőknek ilyen táblázatot készítsenek minden beszámolónál, ellenőrzésnél. A főtábla egyes számozott rovatait kérem részletesen kibontani. Dr. Kerekes József: Kérem, hogy a napirendekben érdekelt képviselőcsoportok vezetői legyenek mindig jelen. Czobor Zoltán: A szabaddemokrata képviselőcsoport támogatja a költségvetési koncepciót, mert szerkezetében valóban a viszonylag kevésbé hozzáértő képviselők számára is kissé világosabb, mint eddig. Ugyanakkor a jobban hozzáértő képviselők számára is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes területekre mennyi pénz jut. Támogatjuk a tervezetet, mert a költségvetés sarokszámai, megadják azt a lehetőséget, hogy a következő évi költségvetésnél már stabilnak mondható egyensúlyt mutató költségvetést fogadhatunk el. A költségvetés tartalmában azonban ismét nem koncepcionális és strukturális változás jelenik meg - itt az intézményhálózatra gondolok - hanem az eddigi évek gyakorlatának megfelelő további szigorítás, amely az intézményekben dolgozók bérének, és a dologi kiadások minimális szinten tartását jelenti. Ennek ellenére a képviselőcsoport úgy érzi, hogy ez előttünk álló évben meg fogjuk teremteni azt a strukturális átalakítást, amely nem ezt az állapotot konzerválja. Szeretném kihangsúlyozni, hogy szavazatunkkal jelenleg a koncepció sarokszámait fogjuk támogatni, ugyanakkor a részletes vita során a koncepciós számok mögöttes tartalmát egyensúlyi alapon változtatni kívánjuk. Ehhez kapcsolódik az a javaslatunk, hogy nem tartjuk járható útnak a következő héten, kedden a részletes vita lefolytatását, mert további bizottsági egyeztetések szükségesek csütörtökön. Kérem, hogy az egy héttel történő meghosszabbítással értsen egyet a közgyűlés. A részletes vitára vonatkozóan most határozati javaslatot nem terjesztünk be, hiszen a koncepciót alapvetően 23 elfogadjuk. A működési célú bevételeknél megjelent egy privatizációs bevételsor 50 millió Ft-tal, amelyet a koncepció hibájának tartunk, de egy ilyen mértékű nem idevaló tétel még elfogadhatónak mondható, bízva abban, hogy a kővetkező évben erre már nem lesz szükség. Ennek ellenére az 50 millió Ft-ot szeretnénk csökkenteni legalább 30 millió Ft-tal, értesülésünk szerint 15-20 millió Ft jogosan visszamaradó pénzmaradványra van lehetőség. Továbbá az általános tartalékból való 10 millió Ft-os csökkentéssel 30 millió Ft-ot javasolnánk a privatizációs bevételből a fejlesztési célú bevételekhez átcsoportosítani. Másik észrevételünk a Kiskastély kérdéséhez kapcsolódik, amelyre 35 millió Ft van feltüntetve kiadási oldalon, ezzel egyetértünk, de javasolnánk a lakáseladási alapból finanszírozni, mint ahogy a következő napirendi pontban szerepel is. Javasoljuk az IKI-nél az 50 millió Ft-os elvonási rovatból ezt a 30 millió Ft-ot törölni, amennyiben a költségvetésük felülvizsgálatánál úgy tűnik, hogy ez járható út, akkor ezt természetesen benthagynánk, és a céltartalékban elhelyeznénk. Harmadik módosításunk technikai jellegű, javasoljuk, hogy a nyugdíjasházra beállított összeget a céltartalékban helyezzük el, és ne nevezzük meg a nyugdíjasházat, ugyanis jelenleg tisztázatlan ennek pénzügyi fedezete, illetve az, hogy a működtetése hogyan oldható meg, valamint a bevételoldalon is szerepelnie kellene. Bicsák Miklós: Nem értek egyet Marton István képviselővel, mert úgy gondolom, hogy a költségvetés első, második fordulóját bizottsági üléseken már megtárgyaltuk, és a városnak szüksége van a költségvetés mielőbbi elfogadására. A képviselőknek együtt kell dolgozni, kérem ne "pártoskodjunk". Marton István: Március 21-e a zárszámadásnál véghatáridő, ha egy véghatáridőt 9 nappal előbbre hoznak, akkor ■ nem tudom nagy horderejű ügynek felfogni, viszont a véghatáridő azt.: jelenti, hogy addig mindenképpen meg kell történni a zárszámadásnak. Március 12-től a testületnek, a Polgármesteri Hivatalnak egy hónapja van arra, hogy elfogadja a költségvetést, természetesen ezt nem szabad kihasználni, mert legkésőbb március 19-én lehet a városnak elfogadott költségvetése lényegesen kisebb bizonytalansági tényezőkkel, mint a korábbi években. 1995-re kb. 117 millió Ft pénzmaradvány volt tervezve, helyette 283 millió Ft lett. Én nem mondtam, hogy ma ne tárgyaljuk a költségvetési javaslatot, tehát nem a vitát akarom megakadályozni, hanem az érdemi elfogadás mellett próbáltam érvelni. Palotás Tibor: Marton képviselő észrevétele, véleménye költségvetés ügyben legtöbbször 100%-osan helytálló, ezért kérem felvetését ne rosszallóan, hanem segítő szándékkal fogják fel. A pénzmaradvány kérdése fontos tétel egy költségvetésnél, mivel 100-150 millió Ft-os nagyságrendről van szó. Cserti Tibor osztályvezetőtől azt lehetett volna elvárni, hogy felajánlja a képviselőknek, hogy legalább a végelszámolás tervezetét a képviselők elé terjeszti. Kérem, hogy jószándékkal közelítsük meg mindkét oldalról a felvetést. A 12. számú mellékletben van a BILLA Áruház gerincközmű igényére beállított 16 millió Ft + ÁFA összeg. Ez az első és a második költségvetési fordulóhoz képest a felére csökkent, a valóságban a 16 millió Ft-os igénynek 24 minimum a duplája. Ilyen hamis számokkal félrevezetjük egymást. Kérem Cserti osztályvezetőt, hogy szíveskedjen a vállalt kötelezettséget a költségvetésben megjeleníteni. Az ingatlanvásárlásokkal kapcsolatos előirányzott 50 millió Ft-ot elfogadhatónak tartom, kifogásom ellene, hogy ne címkézzük meg. Az év során találkozhatunk olyan sürgős feladatokkal, amely az itt megjelölt ingatlanvásárlásokon felül is szükségessé válhat. Kérem, hogy vagy zárójelbe tegyük vagy csak példaként említsük meg, ne zárjunk ki további lehetőségeket ebből a költségvetésből. Dr. Kerekes József: Kovács Tamás képviselő nem volt jelen Marton képviselő felvetésénél, és az arra adott osztályvezetői válasznál. Mivel két ellentétes vélemény van, szeretném hallani a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökét, melyik ajánlatot fogadja el a közgyűlés. Marton képviselő azt javasolta, hogy először fogadjuk el a műit évi zárszámadást, majd utánna döntsünk az idei költségvetésről. Tarnóczky Attila; Általános észrevételem, melyt már korábbi közgyűlésen is szóvátettem, hogy a sarokszámokról nem lehet úgy tárgyalni, hogy a részletekkel ne foglalkozzunk. Ha a költségvetés újabb változatát a korábbiakhoz hasonlítjuk megállapíthatjuk, hogy a tervezet részleteiben alaposan megváltozott. Véleményemet továbbra is fenntartom arra vonatkozóan, hogy jó lett volna szót ejteni arról korábban, hogy a testületnek milyen elképzelései vannak a részleteket illetően. Zsoldos Ferenc: A költségvetés értelmezésével kapcsolatosan az eddigi hozzászólók megfeledkeztek arról, hogy a költségvetés egy olyan jellegű gazdálkodási terv, amely nem kezelhető keretnek, amelyen belül megfelelő mozgástérnek mindenkor lennie kell. Szükséges minél gyorsabban - az adott lehetőségekre építve -elfogadni a költségvetést, mivel fontos tudni, hogy a keret mit enged meg, mi az a minimumszint, amelyet nem léphetünk túl. Ez a költségvetés áttekinhetóségében, a sarokszámok vonatkozásában is tárgyalásra alkalmas. Természetszerűleg tartalmaz, olyan részeket, amelyeket a részletes vitánál fel kell vetni. Amig nincs költségvetés, addig az intézmények gazdálkodásában jelentős bizonytalanság uralkodik, mert mechanikusan az előző évnek megfelelő 1/12-ed részek lebontása önmagában nem oldja fel a költségvetés hiánya miatt fennálló bizonytalanságot. Amíg nincs költségvetés, addig a pénzügyi intézetek nem tekintik az önkormányzatot megfelelő tárgyaló partnernek. Cserti Tibor: A költségvetés az egyes fordulók alapján folyamatosan építkezett, ilyen értelemben egyetlen ponton változott meg alapvetően, az 50 millió Ft-os privatizációs bevételt illetően, amely külön szerződés kérdése volt. Szeretném elmondani, hogy a legjobb szándék ellenére sem lehet a logikus sorrendet felcserélni egyrészt azért, mert március 21-e az önkormányzat számára a TAKISZ által kijelölt átvételi nap az 1995. évi zárszámadást illetően. Ezt megelőzi egy munkaszakasz, amelyben a könyvvizsgáló is részt vesz. Ebből következően március 21-e előtt nem lehet a zárszámadást testületi szinten tárgyalni. Másrészt a pénzügyi számlamaradvány 234 millió Ft-ja azért nem 25 hasonlítható módszertanilag az 1995 . évi tervezési munkához, mert a tavalyi költségvetés az összes számlamaradványt zárolta. Módszertanilag a költségvetés tárgyalásához kapcsolódóan engedményezett vissza, amikor ténylegesen a tartalmi felülvizsgálat megtörtént. Jelen pillanatban a tartalmi felülvizsgálat döntó része befejeződött, de ezt a két dolgot nem szabad összekeverni egymással. Tartalmilag kell a költségvetést megalkotni. Alapkérdés volt a költségvetés tervezésének folyamatában, hogy az 1996. évi költségvetés a tartós perspektivikus egyensúly kialakításához vezessen, és minden eszközzel meg kell akadályozni a további hitelfelvételt. Böröcz Zoltán: Az 1996. évi költségvetés készítése nyugodt körülmények között folyt, ez a képviselők, a polgármester és hivatal együttműködésének köszönhető. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt egyensúlyi feltételeket a közgyűlés elfogadta. Nem biztos, hogy a költségvetés mostani állapota nem alultervezett, de elfogadható. A költségvetés a folytatólagos ülésen elvileg és gyakorlatilag is elfogadható. Azt a fajta időmeghatározást, amely szerint a tavalyi zárszámadást követően kerüljön sor a költségvetés elfogadására, nem tartom indokoltnak. Javaslom, hogy az általános részről szóló vitát zárjuk le, majd a részletes vita során elhangzott javaslatokat jövő héten a bizottsági munkában hasznosítsuk. Kovács Tamás: A zárszámadás megvárása nem lényegi kérdés a költségvetés szempontjából, mert egyfajta bizalmatlanságról van szó a készítővel szemben, amelyet a zárszámadás nem fog megváltoztatni. Ugyancsak nem kell presztízskérdést csinálni abból, hogy azonnal fogadjuk el a költségvetést, mindenáron. A sarokszámok meghatározása fontos, mert ezek a számok fogják determinálni azokat az elsődleges gazdasági és politikai megfontolásokat, amelyek keretet szabnak a költségvetés részletes elkészítéséhez, a tartalommal való megtöltéséhez. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladata elsősorban ezeknek a fő költségvetési összefüggéseknek a meghatározása. A sarokszámok meghatározásakor 4 fő kérdés állt előttünk, az, hogy a működési és felhalmozási jellegű bevételek és kiadások elkülönüljenek egymástól, az intézményrendszerben változás következzen be, a vagyonfelélési folyamat ne folytatódjon, illetve a hitelpolitika meghatározásával a költségvetés egyensúly felé törekedjen. Az egyensúlyi költségvetés és a vagyonfelélés megállítása megtörtént, a privatizációs bevételek megjelenésével a működési és felhalmozási jellegű bevételek és kiadások elkülönítése nem valósult meg, illetve az intézményátalakításnál sem következett be jelentős változás. A kisebb lépések taktikája került bevezetésre, ez az év fogja eldönteni, hogy milyen eredményt fogunk elérni, lehet-e kis lépésekkel tényleges eredményeket elérni vagy sem. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy hétfőn üljön össze a munkacsoport, és a képviselők írásban vagy szóban terjesszék be hétfőig a részleteikben menő javaslataikat. Kérem, hogy a kiadás és a bevétel oldalra is tegyenek javaslatot, így azokat csütörtökön megtárgyalhatná a bizottság. 26 Suhai Sándor: Ugyanezt javasolta Czobor képviselő két héttel ezelőtt is, és annak ellenére nem érkezett javaslat sem pozitív, sem negatív, a képviselőktől. Egy héttel ezelőtt Czobor képviselő azt mondta a munkacsoport ülésén, hogy a költségvetés elmozdulása a korábbi évekhez képest pozitív. Én azt hittem, hogy a költségvetés elfogadásra kerül, ez nem presztízskérdés. Nagyon sok feladatot vállaltunk, ami kötelezettségvállalással jár, és ha elhúzódik április 12-ig ez a költségvetés nem tudunk a Kiskastély felújításához sem hozzákezdeni. Az idő pénz, és mi nem teljesen indokoltan halogatjuk a költségvetés elfogadását. Nem érzem, hogy elszánta magát a testület, hogy költségvetése lesz a városnak, ebben az esetben vissza kell fogni minden olyan dolgot, amely nem alapellátás. Semmi garancia nincs arra, hogy a közgyűlés első olvasatra el fogja fogadni a zárszámadást, majd után a költségvetést, ilyen értelemben eltelik egy negyedéves bizonytalan gazdálkodás. Marton István: A Kiskastély a következő napirendi pont a költségvetés után, ha konkrét döntés születik erről ma, akkor a felújítás elindulhat. Én három hét csúszásról beszéltem a költségvetés vonatkozásában, Czobor képviselő két hetet, Böröcz képviselő egy hetet mondott. Gyakorlatilag itt egy esetleg két hét nyeréséről folyik a vita akkor, amikor objektív körülmények miatt jutott idáig a testület. Ha a zárszámadás a könyvvizsgáló hitelesítése nélkül lesz a közgyűlés előtt, azt akkor is elfogadja a testület. Zsoldos képviselőtől kérdezem, hogy biztos-e abban, hogyha az oktatási intézmények 1/12-ed részt kapnak, akkor rosszabbul járnak, mintha az elfogadott költségvetés után történik a folyósítás? Suhai Sándor: Kinek jó az, ha intézmények az 1/12-ed részben többet kapnak, mint amit a költségvetésben jóváhagyunk? Marton István: Mindenkinek jó, mert ez a költségvetés a féléves beszámolónál biztosan módosul, a háromnegyedéves beszámolónál ismét. Ha az intézmények többet kapnak, mint ami az idei várható 1/12-ed rész, akkor jól járnak, mert most kell kifizetniük például a súlyos energiaszámlákat. Tarnóczky Attila: Egyetértek a polgármesterrel abban, hogy legyen részletes vita. Suhai Sándor: Az általános vita lezárásaként szeretnék javaslatot tenni arra, hogy miről szavazzunk. Szeretném, ha szavaznánk abban a kérdésben, hogy az előterjesztett harmadik változat a legutóbbi közgyűlés határozatának megfelel-e a sarokszámok vonatkozásában, és részletes vitára alkalmas-e. Ezt követően szavazzuk meg Marton képviselő javaslatát, amely szerint döntésre csak az 1995. évi zárszámadást követően kerülhet sor. Aki egyetért azzal, hogy a költségvetés harmadik változata a sarokszámok tekintetében megfelel a két héttel korábbi állásfoglalásnak, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. 27 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetés harmadik változata részletes vitára alkalmas, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy költségvetés ügyében döntésre csak az 1995. évi zárszámadást követően kerüljön sor, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Krémer képviselő külkapcsolatokkal összefüggő javaslatának van olyan részlete, amely a városnak a külföldi köztudatban való megjelenését rá akarja bízni egy cégre. Én is javasoltam, hogy óriás hirdetőtáblákkal a beérkező külföldiek tudtára kellene adni, hogy a városban kedvező befektetési lehetőségek várnak rájuk beruházásaikhoz. A költségvetésben kellene szerepeltetni a céltartalékok között valamilyen összeget, mert ha a munkahelyteremtést komolyan gondoljuk, ennek érdekében cselekedni kell. A közgyűlés figyelmébe ajánlom a 40 fős Olajbányász Fúvószenekart, amelynek tagjai fiatalok, tehetségesek és nagy anyagi gondokkal küzdenek. A város magáénak tekinthetné ezt a zenekart, nagyon sajátságos és fontos színfolt lenne a város életében, ezzel kapcsolatban javaslok 500.000 Ft anyagi támogatást, amelyet a 10. számú melléklet 2. pontjában javaslok szerepeltetni. A Báthory utcára vonatkozóan van egy önálló indítványom, ebben szerepel a vízvezeték-rekonstrukció céljára 3 millió Ft költség, ezt á javaslatomat a költségvetés megtárgyalásához nyújtottam be. Kérem, hogy minden olyan javaslatot, amelynek költségvetési kihatása van, a költségvetés megtárgyalása előtt tárgyaljunk meg. Magyar József: Az 1996. évi költségvetés tárgyalása is hasonló az 1995. évihez, azzal a különbséggel, hogy ez évben már meghatározott rendben csoportosítva szerepelnek az egyes költségek. Minden évben jellemző, hogy a működési költségek terhére történik a csökkentés. Ezt példázza a képviselőknek átadott melléklet, amelyet én készítettem az 1994-95-96. évi városüzemeltetési költségeket bemutatására. Úgy gondolom, hogy a horvát turizmusnak, vagy egyéb tevékenységnek köszönhetően a városüzemeltetési bevételek évről évre növekedtek, ezért méltánytalannak tartom, hogy a növekedés ellenére csökken a városüzemeltetésre fordítható összeg. A táblázat tartalmazza, hogy 1994-ben a városüzemeltetés 197 millió Ft-jából a költségvetési támogatás 156 millió Ft volt, 1995-ben ez már 68 millió Ft-ra esett vissza, nyilván a nagyobb bevétel miatt. 1996. I. fordulóban 295 millió Ft-tal szerepelt a városüzemeltetés, a III. fordulóra 136 millió Ft-ra változott. Összességében 1996-ban 234 millió Ft-ot kívánunk városüzemeltetésre fordítani, ez 1994-ben közel 200 millió Ft volt, tehát összesen 34 millió Ft a 28 különbség. Nem tudom, hogy milyen forma létezik. Valamit ki kellene dolgozni, hogy a többletbevételek, többletkiadások össze legyenek gyűjtve egy céltartalékra, amelyről közben is legyen lehetőségünk dönteni, hogy hova, melyik területre kívánjuk ezt átcsoportosítani. Ha ezt 1995-ben megtehettük volna, meggyőződésem, hogy több pénzt kapott volna a városüzemeltetés. Véleményem szerint az elmúlt évihez hasonló hibát követtünk el ez évben is. Az intézményi kiadásoknál egy hullám látható, tehát a 3,327 millió Ft lemegy 3,183 millió Ft-ra, majd vissza felugrik 3,482 millió Ft-ra. Ha megnézzük a különböző intézmények kiadásainak változtatását, akkor a következő állapítható meg: Van 10-12 olyan intézmény, ahol elindultak egy szintről, erről a szintről le lett csökkentve a költségük, majd ezt követően visszament az eredeti szinten felülre. Mi a magyarázata annak, hogy az Ingatlankezelési Intézménynél az eredeti 225 millió Ft helyett 365 millió Ft lett? Az olyan intézményeknél, ahol a szakképzési hozzájárulás elég magas szinten van, úgy érzem a saját pénzekből ott gyengébben kellene gazdálkodni. A szakosított szociális intézményekre a beterjesztett 48 millió Ft - amely eredetileg 51 millió Ft volt - le lett csökkentve 41 millió Ft-ra, majd vissza lett emelve 48 millió Ft-ra. Javaslom, hogy a szakosított szociális intézménynek - tekintettel arra, hogy önállósítottuk - 2 millió Ft-ot szavazzunk meg. Ez az intézmény rossz körülmények között működik és még ide tatozik 300 főnek az étkezési ellátása és még az ÉNO-nak a vezetése is. Úgy érzem, hogy ez a város ennyit fordíthat erre a területre. Kérem, hogy a városüzemeltetés részére biztosított összeget emeljük meg 222 millió Ft-ra, ez 25 millió Ft-tal több, mint ami tervezve van, erre forrásként három lehetőséget javasolok; a céltartalék; az értékpapír értékesítés, amit javaslok plusz 5,1 millió Ft-tal megemelni és még javaslom felülvizsgálni a forrásoldalon a fejlesztésben szereplő depónia építést, amely 1996-os megvalósulással van tervezve. Szeretném kérni, hogy a depóniára fordított összegből 5 millió Ft-ot soroljunk át 1997-re. Kérem, hogy a költségvetésbe tegyünk e mellé a pénz mellé egy "betűt", mert a céltartalékban van felsorolva és ott működésre és fejlesztésre meg vannak jelölve az adott területek, kivéve ez a depóniaépítés. Korábbi években többször elhangzott közgyűléseken, hogy a városban a patkányok elszaporodtak, ebben is kellene lépni valamit. Akkor, - 3 évvel ezelőtt - ebben az ügyben árajánlatokat kértek. Az volt a vélemény, hogy csak egyszerre lehet az egész városban elkezdeni. Véleményem szerint sokáig nem lehet elodázni. A városüzemeltetésre kért összeg e feladat megoldásához is nyújtson lehetőséget. A III. forduló anyagában gyakorlatilag a kiadásokból alig találunk valamit. Azt feltételezem, hogy a II. fordulónál történt változások át vannak vezetve kiadásként. Suhai Sándor: Az IKI-nél tervezett 365 millió Ft-ból a tavalyi lakáseladásból a számlára befolyt 140 millió Ft-ot ki kellett mutatni, ez nem jelenti azt, hogy bármi változott volna, ez csak egy számszaki változás. Iskolák vonatkozásában az első változat nem tartalmazta a nyersanyagnormákat. 29 Őri Sándor: Szeretném, ha megvalósítandó célként bekerülne a 12. számú mellékletbe Miklósfa városrész szennyvízcsatorna rendszerének tervezési költsége, amely kedvező konstrukciójú terveztetés esetén 1,5 millió Ft lenne. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt a kérdést megtárgyalta és egyöntetűen támogatta. Várhatóan a Kormány részéről beindul egy új pályázati program, amely a szilárd, illetve a folyékony hulladék elhelyezésére újabb céltámogatási lehetőségeket fog nyújtani, ez viszont kész tervek nélkül nem lehetséges. Nem arra gondolok, hogy az idén, illetve jövőre sem realizálható, de tervek nélkül 1998-ban sem indulhatnánk egy ilyen pályázaton. A folyékony hulladék elszállítási költségei oly mértékben növekednek, hogy mindenképpen a lakosságot is ösztönözni fogja, hogy részt vegyen egy ilyen programban és minél előbb megvalósítsa. Az ingatlanvásárlásból - úgy érzem, hogy a szabadhegyi program nem sérülne, ha innen elkerülne ez az összeg -, illetve az egyéb előkészítő feladatok terhére is el tudnám képzelni a tervezési költség átcsoportosítását. Dr. Kerekes József: A Polgármesteri Hivatal működési kiadásai 9. számú melléklet 3. pontja, az oktatási és kulturális feladatokra 1,3 millió Ft-ot tervez, amikor az 1995. évi 1,53 millió Ft. Javasolom, hogy a külkapcsolatokra tervezett 4 millió Ft-ból 500.000 Ft-ot ide csoportosítsunk át. Az üdülőfenntartási rovatnál a négyszeres növekedésnek bizonyára megvan az oka, amennyiben ez nem fedezné, akkor a 4 millióból oda is javasolnák átcsoportosítani. Az oktatási célokra és egyéb feladatokra szükségesnek tartok magasabb összeget betervezni. A 11. sz. melléklet fejlesztési célú pénzeszközátadásokat tartalmaz Fakos közvilágítására 500 eFt-ot. Kérdésem, hogy melyik Fakosról van itt szó? Suhai Sándor: Nagyfakosról van szó. Dr. Kerekes József: A beruházás jellegű kiadási igényeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. Kérdezem, hogy a II/3. pont ingatlanvásárlási szándékához 50 millió forint mi célból van bekalkulálva? Nem emlékszem arra, hogy lett volna az önkormányzatnak ilyen irányú terve. A 13. sz. melléklet a felújítás jellegű kiadási igényeket tartalmazza. A fedett uszoda felújítására 15 millió forint van betervezve, ugyanakkor a fedett uszoda privatizációja, bérbeadása vagy a VÍZMŰ Vállalaton belüli működtetése tervbe van véve. Kérdésem, ha a beruházást megvalósítjuk, az meg fog-e térülni vagy nem lehetne-e elhalasztani addig, amíg döntés születik az uszoda sorsáról. Amennyiben az uszodát privatizáljuk, eladjuk vagy bérbeadjuk, akkor a bérlő vagy új tulajdonos feladata legyen a felújítás. Tarnóczky Attila: Javaslataim fedezeteként megnevezném azt a pluszpénzt, amit a belterületi földek értéke után kap az önkormányzat, illetve a DÉMÁSZ részvények vásárlása, eladása és bevétele legyen a fedezet. Röst János: A könyvtár érdekében szólok. Egyeztettem a könyvtár vezetőjével, kérését tolmácsolom. A nagyon szűkös működési 30 feltételek mellett egyik nagy problémája a könyvtárnak az 1996. évben megjelenő könyvek, kiadványok megvásárlása. Amely kiadványokat abban az évben nem tudnak megvásárolni, azok gyakorlatilag elvesznek az olvasó látogatók elől. A könyvtár látogatói nagyrészt fiatalok és lényegében az ifjúságnak lenne a legnagyobb szüksége arra, hogy a friss kiadványokat tanulmányaik során tudják hasznosítani. Az intézmény minimális kérése erre a célra 1 millió forint. Egyedüli az intézmény abból a szempontból, hogy lényegi plusz bevételt nem tud produkálni a működése kapcsán. Pénzügyi forrásként a pénzmaradványt jelölném meg, vagy a Polgármesteri Hivatal központi igazgatási feladatok terhére, de természetesen bármely más forrást elfogadok. Krémer József: Többször szóltam már arról, hogy talán az utolsó lehetőségek vannak manapság arra, hogy Kiskanizsán megmentsünk egy tájházat, egy eredeti kiskanizsai parasztházat, ami egy olyan emléke lehet a népi építészetnek, melyet nem lehet újra építeni. Tudom, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, de ezeket az épületeket eladják, lebontják, átépítik és mire a költségvetés jobb helyzetbe kerülne, addigra nem lesz módunk ezt az emléket megmenteni az utókor számára. Gondolkodjuk el azon, érdemes-e 1-2 millió forintot most rászánni, hogy legalább tulajdonunkba kerüljön és később helyreállítani és lakója legyen az épületnek vagy tudomásul vesszük, hogy egy év múlva nem lesz erre módunk, mert nem lesz olyan épület, amit meg lehetne venni. A költségvetésben szerepel több alapítvány, különböző szervezetek, amelyeket támogatunk. Van az önkormányzatnak egy alapítványa, a Környezetvédelmi Alapítvány, akik szereztek külső pénzeket és lehet, hogy nem ártana ha az önkormányzat 1-200.000 forinttal támogatná ezt az alapítványát is . és nemcsak más alapítványokat. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a város bemutatásának eszközeire valóban kell pénzt szánni, ha azt akarjuk, hogy vállalkozók, befektetők jöjjenek a városba. A 12. napirendi pontnál lehet vitatkozni ennek szükségességéről. Szóba került az ingatlanvásárlás kérdése, őri képviselő is említette. Az ingatlanvásárlás ügye régi témánk, fontosnak és szükségesnek tartjuk. Örülök, hogy szerepel a költségvetésben és szeretném ha benne is maradna ebben a formájában. A Hevesi u., a régi 7-es és az új 7-es közötti háromszög területével egy olyan területhez jutott a város nagyon olcsón, amelyből aztán gazdálkodni, fejleszteni tud. Külföldön is azt látjuk, hogy nem vállalkozik az önkormányzat, hanem felvásárol területeket, amelyekhez olcsón hozzájut és azokat megfelelő céllal az 6 városfejlesztési elképzeléseinek megfelelően értékesíti és később megtérül a kiadás. A kiadási oldalon érdemes lenne átgondolni a pénzváltás költségét. A 600.000 forint nem nagy pénz, nem tudom pontosan, hogy mire vonatkozik, de a mai világban a nyugati cégeknél már teljesen bevált, hogy átutalási megbízásokkal intézik a bér- és egyéb átutalásokat. A mi intézményeinkben is rendszeressé és kötelezővé lehetne tenni és akkor nem kellene a pénzszállításért fizetni. Ha választanom kellene a kiskanizsai tájház és a várkapu között, akkor én a kiskanizsai tájházat választanám, mert a várkaput meg tudjuk építeni jövőre is, bár aktualitását veszti a dolog. Érdemes lenne újragondolni a Vállalkozásfejlesztési Iroda 31 támogatást is. Nem kaptunk tájékoztatást 4 év óta arról, hogy hogyan működik az iroda, nem tudjuk mire költik az 1 millió forintot, lehet, hogy fontosabb dolgokra is el tudjuk költeni. Érzékeltettem ezzel azt, hogy amennyiben negatív visszajelzés lenne ezen összeg felhasználásról, akkor szívesen fordítanám más célra. P-alotás Tibor: A 11. sz. mellékletben a fejlesztési célú pénzeszköz átadása között szerepel a Billa Áruház elóközművesítés (DÉDÁSZ, KÖGÁZ) 18 millió forinttal. Tudomásom szerint az áramellátás nem a mi feladatunk, a gázellátás pedig ennek töredéke, tehát a 18 millió helyett 3-4 millió forintot hagynék ott. A 12. sz. mellékletben szerepel a Billa Áruház gerincközmű igénye. A kiviteli terv birtokában tudom, hogy a Billa Áruház elóközművesítése az úttal, amit a Közlekedésfelügyelet előír, északról lehet csak megközelíteni az áruházat szemben a korábbi tervvel, ahol a Volán Pályaudvar felől szerepelt, emiatt ki kell építeni egészen végig a telek északi határáig az utat, sőt azon is túl, hogy az útcsatlakozással oda be lehessen közlekedni. A 300-as főnyomó vezetéket is ki kell cserélni - ami a korábbi tervekben nem szerepelt - 250 méter hosszon, tehát alulbecsült ez az összeg. Javasolok 30 millió forint + ÁFA összeget a 16 millió forint helyett. A területvásárlásra polgármester úr elmondta, hogy már megvannak az előszerződések, attól kell félnem, hogy az 50 millió forint ezek szerint már lekötött. Az előbb én azt mondtam, hogy el tudom fogadni a betervezett összeget, de ha már ez lekötött, akkor mégsem tudom elfogadni. Kérésem az volt, hogy további tartalék összegeket állítsunk be, mert meg kell venni bizonyos földterületeket. További 5 millió forintot kérek erre, ha ez az 50 millió Ft már lekötött. A nyugdíjba vonulókra a mi szféránkban nincs lehetőség, hogy korengedményt kapjanak. Kérem mégis, hogy indokolt esetekben -létszámleépítésnél - a korengedményes nyugdíjra állítsunk be egy keretet. Véleményem szerint 2 millió forint már segíthetné ezt a célt. Céltartalékban kérem ezt szerepeltetni. Zsoldos Ferenc: Tolmácsolom a Pedagógus Szakszervezet Városi Bizottságának kérdéseit. (A kérdések szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) A költségvetés 13. sz. melléklete nullára redukálta az általános iskolák, középiskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények - kórházat leszámítva - és a művelődési intézmények felújítására még korábban szerepeltetett, illetve kért pénzeszközöket. Tudom, a költségvetési egyensúly miatt nem szerepel, de úgy érzem, hogy a zárszámadás során keletkezik olyan mértékű pénzmaradvány, amely esetben a legszükségesebb állagmegóvási tennivalókat ebből finanszírozni lehet. Nem tartom későinek, hiszen egyébként is a nyár a legalkalmasabb időszak ezen munkálatok elvégzésére. Krémer képviselővel egyetértek, szükség van tájházra is és városkapura is. Úgy gondolom a tájház is megoldható, ha figyelembe vesszük a várható zárszámadás alapján rendelkezésünkre álló pénzösszeget, hiszen nem nagy összegről van szó, 1,5-1,5 millió forint érinti mindkettőt. Úgy érzem a Millecentenárium 32 érdekében a tájház is belefér a programba, és a kiviteli terv befejezésének stádiumában álló építmény megvalósítása is mindenképpen célszerű. Örülök, hogy gondolunk az inkei kápolnára, az Erzsébet téri Kiskastély felújítására, hiszen értéket teremtünk, értékek elhelyezésének teremtjük meg a lehetőségét azon túlmenően, hogy valóban értékes építészeti és a belváros tekintetében is mindenképpen megóvásra számot tartó építmény megújítását, célszerű működtetését tudjuk ezzel biztosítani. Az a véleményem, hogy mindig az azonos számadatokat és az azonos időben kidolgozott számadatokat lehet csak összehasonlítani. Az 1995. évi eredeti az oktatási intézmények részére biztosított költségvetési összeg 3.242.000 eFt volt és jelenleg az 1996-os eredeti 3.482.000 eFt, ami +240.000 eFt-ot jelent. Ha a finanszírozást az előző évi költségvetésnek megfelelően és különösképpen a záróösszegek vonatkozásában veszik igénybe, akkor a közoktatási, közművelődési és egyéb intézményi rendszerünk valóban átmenetileg többlet igénybevételt jelent, de annak a finanszírozását valahonnét biztosítani kell. Suhai Sándor: Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy nem akarjuk az uszodát privatizálni, eladni. Egyszemélyes VÍZMŰ vagy egyszemélyes önkormányzati kft. lesz, tehát 100%-osan önkormányzati tulajdonban marad. 25 millió forintot jelent ez, azért 15 millió forint van beállítva rá, mert addig versenyeztetjük, amíg ennyiért valaki elvállalja. A szakszervezet kérdései sok helyen pontatlanok, nem jól értelmezett dolgot tartalmaznak. Ha a pénzmaradvány megjelenik bevételként, kiadásként, akkor nőnek az abszolút számok. Hétfőn az Érdekegyeztető Tanáccsal találkozunk és ott végig fogjuk tárgyalni ezeket a kérdéseket. Ezek a kérdések nem okoznak olyan problémát, ami többletkiadást jelentene. Cserti Tibor: Valóban zavarónak tűnhet, ha a maradványösszeg egyik előterjesztésben más, mint a másikban, konkrétan a Polgármesteri Hivatal számlamaradványáról van sző. Bizottsági ülésen felhívtuk a figyelmet, hogy a befektetések között jelentkezik 14.995 eFt, ami kéthetes papírba volt lekötve, tehát egyszerű kettébontásról van szó. Nem tűnt el az intézményfelújítási alap, csak átkerült a céltartalékba, tehát 12 millió forinttal ott szerepel. Magyar József: Mindig visszatérő téma a védett épületeknek a sorsa. A védett épületek közül sokat eladtunk, és szerencsére ezek lakói nekiállnak a felújításnak. Van egy általunk hozott törvény, ami a védett épületekre vonatkozik és ebben kitételként szerepel, hogy a védett épület voltából adódó anyagár különbséget a hivatalnak megtérítheti, tehát kérvényezheti az illető ezen árkülönbségnek a finanszírozását. Minden évben ez ki lett mondva és egyetlenegy évben sem tudtunk ennek eleget tenni ezen kéréseknek. Azt hiszem 1 vagy 2 ilyen kérvény érkezett. Javasolom, hogy a főépítész rendelkezésére bocsátott 21 millió forintból - amelyben a Műszaki Osztály is szerepel - próbáljunk elkülöníteni valamennyi pénzösszeget, ezeknek a jogos igényeknek a kielégítésére. Ha ez nem megvalósítható, akkor én is oda kérem beírni ezt az igényt, amit Tarnóczky képviselő javasolt, tehát 33 olyan helyre, amelynél többletbevétel érkezik a város költségvetésébe. A táblázatnak van egy olyan sora, hogy egyéb bevétel, mely olyan gyűjtő fogalom, hogy 1995-ben 133, 110, 109 millió forint volt rajta, tehát az évközben érkező pénzekből adódó bevételek ezek. Megkérdezem az illetékestől, hogy azok a felújítások szerepelnek-e a költségvetésben, amelyekre közgyűlési jóváhagyás van? Nevezetesen a vasúti pályaudvar környékére hozott határozat érvényesülésére gondolok, hogyan szerepel a költségvetésben? Véleményem szerint nem sok pénzt fordítunk költségvetési szinten népjóléti feladatokra. A népjóléti feladatok között szerepel a Mátai Szeretetszolgálat, amely olyan munkát végez, ami azt a réteget célozza meg, amire a legkevesebbet tudunk költeni. Úgy érzem, hogy az a minimális támogatás, amit eddig megadtunk az elmúlt években, most is megérdemli a Szeretetszolgálat. Kérem, hogy a tavaly megkapott 300.000 forintot 1996-ra is kapják meg és ennek forrását a tartaléknál jelölöm meg. Kelemen Z. Pál; Indíttatásom és bizottsági tagságom folytán elsősorban a szociális szféra költségvetési helyzetét vizsgálom, azon belül is különösen a Humán GESZ-ét. Egy elfogadott költségvetés és három költségvetési tervezet fekszik előttem, az 1995-ös költségvetés 522 millió forintot irányzott elő ennek az ágazatnak. Az első tervezetben ugyanerre az ágazatra 519 millió forint jutott, a második tervezetben 482 millió forint, a harmadik tervezetben pedig 47 6 millió forint. Ha nem veszem figyelembe a tavalyi költségvetést csak az idei három tervezetet, akkor az első és harmadik közötti különbség 43 millió forint. Ha figyelembe veszem azt, hogy bizonyos intézmények átszervezése folytán máshol, más tételben jelennek meg a költségek, akkor is azt kell mondanom, hogy ebben az ágazatban kb. 35-37 millió forint ez a hiány, ami miatt az ágazat 1995-ös szinten dolgozni nem tud. A 35-37 millió forintos hiányt kigazdálkodni nem lehet, ez nagyjából'' a szociális intézmények fenntartásának ellehetetlenüléséhez vezet. 125 millió forinttal több jutott az iskolákra, kultúrára és egyéb célokra, ezzel szemben 35-37 millió forinttal kevesebb jutott a szociális szférára. Tudom, népszerűtlen azt mondani, hogy költsünk kevesebbet a kultúrára, ne építsünk városkaput, de a mai szociális körülmények között -mert ezek a költségcsökkentések többnyire a dologi kiadásokban jelennek meg - tragikus körülményekhez vezet a szociális ellátásba, ezért én a hiányzó 35-37 millió forint forrásaként minden mást jelölök meg. Dr. Bárányi Enikő: Csatlakozom Kelemen képviselő hozzászólásához. Azt a jelenséget, amit ez a költségvetés mutat, én elfogadom és felhívom a figyelmet arra, hogy 1995. december 12-én hozott a közgyűlés egy határozatot az alapellátás leválasztásáról. Ez a határozat a testület, illetve az önkormányzat részére egy kötelezettségvállalást is jelentett, mégpedig 1999-2000-ig egy elvárható minimumszintre történő felzárkóztatásra az alapellátási intézményekre vonatkozóan, amelynek van költségvetési vonzata. Úgy gondolom, a 12. sz. mellékletben mindenképpen meg kellett volna jeleníteni az alapellátási egészségügyi intézményeknek a felújítási költségét. Kérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a Kelemen képviselő által említett probléma és 34 az általam említett terület orvoslására forrást - legalább részleges kompenzálást - keressen. Hajgató Sándor: Az Őrtorony utca és a Vágóhíd közötti útra kérem keressenek módot a világítás megoldására. Nem kell olyan sűrűn elhelyezni ott a lámpákat, csak annyira, hogy biztonságosan lehessen közlekedni. Másik kérésem a Felsőtemetó utcai gyalogjárda építése. Én is csatlakozom Kelemen Z. Pál képviselő kéréséhez. Dr. Csákai Iván: A 14. sz. mellékletben köszönöm, hogy a 15 millió forintot felemelték 20 millió forintra. Érzésem szerint ez a 20 millió forint sem lesz elég az első lakáshoz jutók támogatására. Kérem a polgármestert, mint a lakáskoncepció előterjesztőjét, a lakásértéknagyság vagy négyzetméternagyság megállapítására, amit még támogatunk. Ha kéri polgármester úr a bizottság kidolgozza azokat a kritériumokat, akiket még támogat és azon felül nem támogat. Suhai Sándor: 20 millióra emeltük a 15 millió forintot, megmaradt a 15 millió forint a másik alapon, tehát 35 millió forinttal támogatjuk 1996-ban a lakásépítést, ha a testület ezt jóváhagyja. A korábbi (1994.) 12 millió forinthoz képest ez háromszorosára növekedést jelent. Mind a két bizottság kidolgozhatja a támogatási javaslatait és én el fogom fogadni az Önök ilyen irányú véleményét. Kelemen Z. Pál és Dr. Bárányi Enikó hozzászólásához elmondom, hogy a GESZ költségvetésénél mutatkozó 35-37 millió forintos hiányra ott van a táblázatban a 39 millió forintos pénzmaradvány, amit megegyezés szerint visszaengedélyezünk a GESZ-hez. A GESZ-nek ezzel lesz a költségvetése elfogadható. Egyetértek Dr. Bárányi Enikővel felvetésével, de ne úgy történjen, hogy fogadjuk el előre az alapellátás felújítását, hanem mondjuk meg, hogy melyik rendelő életveszélyes, egészségtelen stb. és ha indokolt akkor az a rendelő fel lesz újítva. Az iskolák felújításához 3-4 év óta csak az életveszély elhárítás eseteire tudunk pénzt adni, vagy pl. az uszodánál. Tavaly 100 millió forint szociális segélyezésről beszéltünk és 152 millió forint teljesült. Idén 112 millió forintot terveztünk be, ami 168 millió forintként fog teljesülni. Ez csak a nettó, a bruttó - amit ehhez hozzátesznek központilag -nincs feltüntetve. Böröcz Zoltán: Képviselőtársaimtól több olyan hozzászólás hangzott el, ami megszólította a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot. Állíthatom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a kérdések jó részében eredményt nem fog produkálni. Miután az általános elvekkel és a sarokpontokkal már a közgyűlés egyetértett, ezért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem foglalkozhat mással, mint a városüzemeltetés kérdésköréhez érkezett belső módosítási javaslatokkal. Nem teheti meg, hogy olyan javaslatokkal foglalkozzon, ahol az adott képviselő megnevezett egy teljesen másik szférában lévő forrásoldalt. Nyilvánvaló, hogy abban két szakbizottságnak kell dönteni vagy adott esetben egy szakbizottságon önmagán belül dönteni. Kérem azokat, akik a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz fogják a kérdéseket küldeni, hogy csak ezeket a kérdéseket küldjék oda, 35 hiszen egy szférán belüli átcsoportosítás már szakbizottsági feladat. Kifejezetten tehát városüzemeltetési kérdésben és esetleg a költségvetés szerkezetében történő beilleszthetőség kérdésében kérjenek csak állásfoglalást a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságtól. Marton István: Konkrétan a város 22 általános és középiskolájának helyzetéről szeretnék szólni. Igaz, hogy a számlamaradvánnyal együtt 44 millió forintra módosult a végső szám, de ez megtévesztő lehet, ha nem tudjuk, hogy az 1994. évi teljesítés is ugyanakkora összeget tesz ki, mint számlamaradvánnyal együtt az 199 6-os tervezet. A 22 oktatási intézmény mire egy év múlva jön a zárszámadás, inkább 1,7 milliárdba fog kerülni, mint 1,6 milliárd forintba, tehát legalább 300.000 eFt itt hiányzik, aminek nagyrészben pillanatnyilag még nem látható a forrása, de nem lehet figyelmen kívül hagyni. A 10. sz. mellékletnél biztos, hogy a fedett uszoda támogatásánál a 25 millió forint nem elégséges. Korábban is nyugtalanítónak érzékeltem a tömegkommunikáció helyzetét, beleértve az újságot, televíziót. Nem értek azzal egyet, hogy pl. a vegyeskórusra be van állítva külön 700.000 forint, ahelyett, hogy az intézmény költségvetésében vagy éppen az e célra rendelt kulturális alapból pályáznának. Ilyen fokú bizonytalanság mellett a Nyugdíjasház építését lebegtetni kellene, valahova az általános, esetleg a céltartalékba lehetne csak bevenni. A körzetemet érintő egyes kérdések teljességgel mellőzésre kerültek ebben a költségvetésben és ez azért sajnálatos, mert pl. a depónia helykijelölésekkel kapcsolatban bizottsági üléseken elhangzottak szerint a depónia helye még sehol sincs, de ha figyelembe veszem, hogy 1994. december 31-ig a szeméttelepet közgyűlési határozattal Bagoláról el kellett volna távolítani, akkor úgy érzékelem, hogy a bagolai településrész jogos igényei sehol sem szerepelnek az anyagban. Sérelmezem azt is, hogy a sánci idősek klubjára még kb. 1 millió forint kellene ahhoz, hogy a három éve folyó rekonstrukció befejeződjön, mégis mellőzésre került az anyagban. Forrásmegjelölés: a vagyoneladási sarokszámok 300 millióról akár 500 millióra is fel kellene emelni és akkor a 120 millió szabadrendeltetésfi pénz 200 millióra nőne és a 300 millió célszerű visszaforgatásával ki lehetne termelni az 500 millió forintot. A mai napon a 2. napirendi pontnál történt egy olyan döntés, amelynek eredményeként a költségvetéstervezet "I. Működési célú bevételek" témakörében szereplő 6. sor összege -14.995 eFt értékpapír értékesítésre - kb. hatszoros ennek az egy eseti döntésnek az értelmében. Véleményem szerint ez a szám -miként az elmúlt esztendőben is - jelentősen meg fogja haladni a fél milliárd forintot, nagy valószínűséggel még az 1 milliárd forintot is el fogja kerülni. A költségvetés tehát nemcsak javítható, de mindenképpen javítandó is, és vannak olyan részei is, amelyeket majd a csütörtöki Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén részletesen fogok elmondani. Suhai Sándor: Az 1 milliárd forintos vagyonértékesítés és vagyonfelélés számomra teljesen új, hiszen a vagyonfelélés határozottan meg volt szabva a sarokszámokban. Marton István: Én azt mondtam, hogy a 300 milliós sarokszámot fel 36 lehetne emelni akár fél milliárdra is, és így a szabad rendelkezésű vagyon 120 millióról 200 millió forintra nőne. A 300 millió maradék pénz visszaforgatásával - amit a vagyonrendelet ír elő - egy éven belül 500 milliós értéket lehet teremteni. Czobor Zoltán: A depónielhelyezéshez hozzáfűzöm, hogy véleményem szerint van lehetőség még az idén megoldani ezt a kérdést, év végéig talán meg is tudjuk építeni. Kérem, hogy ezért az összeg maradjon bennt, illetve ha a közgyűlés erről többet szeretne hallani - egy tájékoztatás formájában -, akkor a zárt ülésen egy rövid tájékoztatót fogok tartani. Támogatom Marton képviselőt, hogy a televízió és az újság költségvetésével vannak problémák, azt felül kellene vizsgálni. Egyenlőre nem tudok forrást megjelölni, de a bizottsági ülésen már forrást is meg fogok nevezni. Remélem a Vagyongazdálkodási Csoport segítségemre lesz abban, hogy a koncepcióban szereplő 100 milliós hitelt nem lehetne-e csökkenteni valamilyen célszerűnek tűnő vagyoneladással. A költségvetés tárgyalásának technikájára valamilyen megoldást kellene találni. Az elmúlt évek gyakorlata alapján az szokott történni, hogy az itt elhangzottak nem jelentek meg az anyagban, ezért is javasoltam a képviselőknek az írásos javaslatok beadását. Kérem a jegyzőnőt, hogy az elhangzott javaslatokat - a képviselő nevével feltűntetve - a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak küldje ki, hogy felkészülten tudjunk megjelenni az ülésen. Meg kellene határozni azt a napot, amikor a munkacsoport előkészítené a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak ezt az anyagot. Cserti Tibor: Több képviselő említette a privatizációs bevételeket, és javaslatot tett ennek a többletbevételnek az elosztására. Felhívom a figyelmet, hogy ezeknek a sarokszámoknak a végső rögzítése már ennek az 50 millió forintnak, privatizációs bevételnek a beállítása mellett volt lehetséges, tehát ezt már tartalmazza az anyag. Elmondta polgármester úr, hogy milyen összeggel, milyen nagyságrenddel, ez még most sincs teljesítve, szükség volt a Vektor Pénzügyi Befektetési Tanácsadó Rt-vel a szerződés megkötésére. A hivatal számlamaradványában összefüggésben tartalmazza az értékpapír értékesítést 15-ös nagyságrendben. Ez nem egy plusz dolog, hanem egy meglévőnek a kettébontása. Az egyeztetések következtében a kamat nagysága felemelkedett 5-ről 10 millió Ft-ra. A kamat pénzügyi műveletekből adódik, a pénzügyi műveletek hatása bruttó pénzforgalmi szemlélet és könyvelés mellett azt jelenti, hogy tartós, átmeneti, szabad pénzeszközöket befektetünk értékpapírokba, a másik oldalon eladunk, amelyből pénzforgalmi növekmény származik. A kettőnek a haszna az effektív haszon, amely kamatbevételként jelentkezik, ezt tartalmazza a 10 millió Ft. Ha az alapösszefüggéseket nem vesszük figyelembe, amelynek alapján tényleg növekszik a költségvetés bevétele, de az effektív elosztható pénz nagysága - amely céllal terhelhető - csak a kamatnál jelentkezik. Erre nem lehet célrendszert megvalósíthatónak tartani, főleg nem többszázmilliós nagyságrendben. Zuhanó kamatlábak a jellemzőek, korábban 30.5%-os volt a kamat, most 23-24%-os lekötésről beszélhetünk. Minden konstruktív javaslatot az anyagba beépíthetőnek tartok, a holnapi napra összesíteni tudjuk ezeket az igényeket, de az igények nagy 37 része nem követi a Böröcz képviselő által felvetett elvet. Dr. Kerekes József: A 9. számú melléklet tartalmazza a működési kiadásokat, a közútak, hidak üzemeltetésére vonatkozó költségeket. Itt 36 millió Ft szerepel, az 1995. évi várható több mint 40 millió Ft-tal szemben. A 36 millió Ft-nál megjegyzésre kerül, hogy a Parkoló Kft. részére működési jellegű támogatásként átadásra kerül. A Parkoló Kft. beruházási költségei 35 millió Ft-ot tesznek ki. Ugyanennyire tervezik a bevételt is. Amennyiben a fizetőparkolóhoz fűzött reményeink nem valósulnának meg, akkor az ide tervezett összeg sem fog rendelkezésre állni, erre magyarázatot kérek. Megjegyzem, hogy ha teljes egészében is rendelkezésre áll a 36 millió Ft, akkor sem lenne elegendő, mivel tavaly erre 40 millió Ft-ot költöttünk, az idei tél pedig közútjaink többségét megviselte, jelentős felújításra szorulnak. A város számos helyén a tavalyi telefonbevezetések kapcsán a járdák, utak helyreállítása kifogástalanul nem történt meg. Példaként említem a Május 1. utcát, ahol nagy gyalogos forgalom bonyolódik le. Suhai Sándor: A 36 millió Ft nettó 36 millió Ft, mivel 9 millió Ft ÁFÁ-t visszaigényelhet a kft, máshol mindenhol bruttó számok szerepelnek. A Parkoló Kft. a nettó 36 millió Ft-ból köteles az útjainkat felújítani, ezt ellenőrizni. Valójában a Parkoló Kft. működéséhez szükséges előirányzat külön téma, üzleti alapon, egyszemélyes önkormányzati kft-ként működik. Ha nem lesz a tervezett bevétele elegendő, akkor csődbe megy. Az útalapot nem lehet összekeverni a parkolók kialakításába. Kelemen Z. Pál: Marton képviselőnek válaszolom, hogy a költségvetés főtábláját elfogadtam, annak sarokszámait jónak tartom, én csak a tendenciára szerettem volna felhívni a figyelmet, arra, hogy a megtakarítás szinte teljes egészében a szociális szfárában történik. Például két iskola egyesítése után a költsége több lett, mint a kettőnek külön-külön, de ha megvizsgáljuk az első változatban a HUMÁN GESZ-nek nyújtott dologi kiadásokat, az 103.169 ezer Ft volt, és a harmadik változatban már csak 57.679 ezer Ft, ez a működőképességet veszélyezteti. Javaslom a jelenlegi 57.679 ezer Ft-ot a szakosztály kidolgozása, szakértelme mellett 30 millió Ft-tal megemelni minden más terhére. Teleki László: Tavaly a kisebbségi önkormányzat kísérleti jelleggel fél évre 500.000 Ft krízis segélyt kapott, most jelen pillanatban egy évre szintén 500.000 Ft az előirányzat. Úgy érzem, hogy az egy éves viszonylatot nem lehet összehasonlítani a félévessel, ezért kérem, hogy még 350.000 Ft-tal emelkedjen az 500.000 Ft-os jelenlegi előirányzat a krízissegélyezésre. Sajnos a forrást nem tudom megjelölni, kérem, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezt próbálja meg kieszközölni. Suhai Sándor: A költségvetés részletes vitáját elnapoljuk, mára lezárjuk. 38 5.) Javaslat a Kiskastély felújításának előkészítésére (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Szóbeli kiegészítésként szeretném elmondani, Z. Soős István elkészítette végrendeletét, melynek alapján egyértelműen Nagykanizsára hagyományozta teljes életművét, 750 db festményt. Ebben a végrendeletben egyértelműen az augusztus 20-i kiállítás megnyitóról van szó, tehát augusztus 3-ra a Kiskastély felújításnak be kellene fejeződni. A határozati javaslat 2. pontját szeretném pontosítani a következők szerint: "A Közgyűlés a korábban kiürített életveszélyes épületnél, a halasztást nem tűrő állagmegóvási tevékenység megkezdését az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ismételt kérésével összhangban szükségesnek tartja. Utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a tervezési munkákat az eddig készített munkatervek és előtervek folytatásaként mielőbb készíttesse el és az állagmegóvó munkákat haladéktalanul végeztesse el." A javaslat lényegében arra vonatkozik, hogy hozzuk előre és gyorsítsuk meg, mert különben augusztus 3-ra nem tudunk elkészülni és ez nem azt jelenti, hogy nem lesz a kötelező állagmegóvó munkák után a közbeszerzési törvénynek megfelelően a komplex egész felújítás. Dr. Csákai Iván: A frakciónk nevében köszönjük, hogy polgármester úr is ez ügy mellé állt. Zsoldos Ferenc: Megtiszteltetésnek tartom, hogy Z. Soós István festőművész életének szinte egészét Kaposváron élte le és éli, és a festményeit szülővárosának adományozta. Az adománya forintokban nem is mérhető, hiszen meghaladja az 1 milliárd Ft értéket, darabszámra több mint 700, és ahogy nyilatkozott további adományok előkészítését szeretné elvégezni. Kívánom, hogy egészsége álljon helyre és tudja előkészíteni. A város ritkán kap ilyen értékű és mértékű adományt. Javaslom a közgyűlésnek, hogy értsen egyet azzal, hogy a Nagykanizsán született Z. Soős István festőművész Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgári kitüntetését kapja meg ez évben. Két dolgot értünk el, egy nagyon értékes és szép épület újul majd meg, másrészt oly érték kerül a városba, amelyet úgy gondolom, hogy ezzel a díszpolgári kitüntetéssel sem tudunk kellő mértékben meghálálni. Röst János: Az előterjesztett javaslat tartalmazza a Kiskastély közvetlen környezetének a rendbetételi szándékát. A határozatot egy 4. ponttal javaslom kiegészíteni. "A Kiskastély közvetlen környezetében lévő épületek rendbetételére, felújítására, hasznosítására a Polgármesteri Hivatal adjon műszaki és gazdasági javaslatot. Az épületeket használó vállalatokkal kezdeményezzen egyeztetést más helyen történő elhelyezésükre. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester." Dr. Horváth György: A polgármester úr javaslatát az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság tárgyalta és egyhangúlag támogatta. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyszerre az életmű, - ha 39 szabad így mondanom - a két életmű, ha megvalósul, nem állítható ki. Erre vonatkozóan lenne egy javaslatom. Úgy érzem, hogy ez megvalósítható, a tervezése is, ez pedig egy városi levéltár létrehozása. A melléképületek, a pince kis beruházással teljesen alkalmas levéltár létrehozására. Szívesen nyújtunk szakmai segítséget - szabad megneveznem Dr. Rózsa Miklós urat - abban, hogy ez létrejöjjön. Vállalom azt, hogy társadalmi munkát szervezünk, és magam is részt veszek, hogy minél olcsóbban valósulhasson meg. A Liberális Alapítvány javaslatához annyit, hogy április 20. elótt valaki menjen el Kaposvárra a pro urbe díjjal. Bicsák Miklós: A Kiskastély egész ügyét komplexként kellene kezelni, mert ott az udvari lakásokban nagycsaládosok laknak. Támogatom a javaslatot, nagyon korrekt. Marton István: Egy évvel ezelőtt már több bizottság, konkrétan az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak egyes tagjai, valamint a Pénzügyi Bizottság is támogatta ezt az ügyet, de ez az ügy elbukott. Örülök, hogy polgármester úr kapitulált, illetve önkritikát gyakorolt, továbbá annak is, hogy a határozati javaslata 2. pontját módosítja, mert teljesen tévesen szerepelt a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak a figyelembevétele,; lévén, hogy a tervezés meg sem közelítheti a közbeszerzési törvényben előírt értékhatárt. Kérem, hogy a 3. pontot egészítsük ki azzal, ami a 2. pontban hibásan szerepel, mert a kivitelezésnek a költségvonzata meg fogja haladni a közbeszerzési törvényben előírt 20 millió Ft-ot. Suhai Sándor: Addig, amig Z. Soós István nem tudott meggyőzni, arról hogy Nagykanizsának akarja adományozni az életművét, nem tudtam pártolni ezt a tervet, Kaposváron két helyen kialakítottak épületet és végül mi vagyunk a harmadikak, akiket választott. Erről nemolyan rég győződtem meg. Hozzá kell tennem, hogy vannak aggályaim, mert 120-150 millió Ft, ha a nyomdát el akarjuk helyezni, akkor 200 millió Ft-nál is többe fog kerülni az udvarrendbetétellel együtt. Végesek a lehetőségeink. Tehát ez a Kiskastély augusztus 20-ára fele épületszárnnyal, a középső résszel elkészülhet. Erre talán van anyagi lehetőségünk. A további munkákat elő kell készíteni. Kelemen Z. Pál: Eddig a javaslattal minden hozzászóló egyetértett az ügyrendi javaslat előtt. Az a javaslatom, hogy az szóljon hozzá, aki nem ért egyet a javaslattal, vagy az előterjesztéssel. Béres Márton: Képviselőtársam hozzászólását a magam részéről vissza kell utasítanom, mert a képviselő autonómiáját sérti, ha itt bármilyen hozzászólást, a téma megtárgyalását, annak új aspektusait feltáró gondolatokat eleve csírájában el akarunk folytani. Az egymás iránti tisztelet kiköveteli, hogy meg kell hallgatnunk egymást, amikor egy napirendet tárgyalunk. Zsoldos Ferenc: Szeretném kiegészíteni Dr. Horváth György képviselőtársam által elmondottakat annyiban, hogy ismereteim szerint a festőművésszel történt megállapodás alapján minden 40 további nélkül bemutatható Sass Brunner Erzsébettói várt képzőművészeti anyag is, hiszen ebben és még a helyiségekben történő képek elhelyezésében is konkrét megállapodás van. A festőművész egyetértett azzal, hogy Nagykanizsa másik szülöttjével Sass Brunner Erzsébettel együtt kerüljön az anyag bemutatásra. Czobor Zoltán: Egyetértek az előterjesztéssel, a figyelemt a közbeszerzési törvényre szeretném felhívni. Ezt nem lehet szétszedni tervezésre, meg egyébre, mert egy objektum esetében az annak is része. Tehát itt csak az lehet a megoldás, ha 20 millió Ft alatti az összeg. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat 2. pontja így szóljon, "A Közgyűlés a korábban kiürített életveszélyes épületnél, a halasztást nem tűrő állagmegóvási tevékenység megkezdését az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ismételt kérésével összhangban szükségesnek tartja. Utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a tervezési munkákat az eddig készített munkarészek és előtervek folytatásaként mielőbb készíttesse el és az állagmegóvó munkákat haladéktalanul végeztesse el.", kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 3. pont egészüljön ki azzal, hogy a közbeszerzési törvény eljárásainak figyelembevételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat egészüljön ki egy új ponttal, amely a következőképpen szóljon: "A Kiskastély közvetlen környezetében lévő épületek rendbetételére, felújítására, hasznosítására a Polgármesteri Hivatal adjon műszaki és gazdasági javaslatot. Az épületeket használó vállalatokkal kezdeményezzen egyeztetést azok más helyen történő elhelyezésére. Határidő: 199 6. szeptember 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester.", kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, hogy "A Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a Kiskastély pincéjében a lehetőségét egy városi levéltár kialakításának. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester", kérem szavazzon. 41 A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 29/1996. számií határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Z. Soós István és Sass Brunner Erzsébet festőművészek által felajánlott életműve tárgyában hozott elfogadó határozata alapján azok méltó elhelyezésére az Erzsébet tér 14-15. számú ingatlan udvarán lévő Kiskastély épületét jelöli meg. Utasítja a polgármestert és az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy az épület igénybevételével kapcsolatos - felújítást biztosító - előkészítő munkákat kezdjék meg, és a felújítás beruházási programját jóváhagyásra terjesszék a Közgyűlés elé. Határidő: 1996. március 26. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 2.) A Közgyűlés a korábban kiürített életveszélyes épületnél, a halasztást nem tűrő állagmegóvási tevékenység megkezdését az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ismételt kérésével összhangban szükségesnek tartja. Utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a tervezési munkákat az eddig készített munkarészek és előtervek folytatásaként mielőbb készíttesse el és az állagmegóvó munkákat haladéktalanul végeztesse el. Határidő: azonnal Felelős : Kámán László intézményvezető 3.) A munkálatok ütemét a beruházó Ingatlankezelési Intézmény a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak figyelembevételével úgy határozza meg, hogy az 1996. augusztus 3-ra tervezett megnyitás és életmű-rész bemutatása megtörténhessen. Az építési-felújítási munka folyamatát úgy kell szervezni, hogy a 42 következő pénzügyi ütem 1997. évben valósuljon meg. A Közgyűlés az előzetesen mintegy 60 millió Ft-ra becsülhető munkák pénzügyi forrásaként az önkormányzati lakás értékesítésekből származó bevételt jelöli meg. Határidő: folyamatos, 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 4.) A Kiskastély közvetlen környezetében lévő épületek rendbetételére, felújítására, hasznosítására a Polgármesteri Hivatal adjon műszaki és gazdasági javaslatot. Az épületeket használó vállalatokkal kezdeményezzen egyeztetést azok más helyen történő elhelyezésére. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 5.) A Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a Kiskastély pincéjében egy városi levéltár kialakításának lehetőségét. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat a költségvetési intézményekben az étkezést kötelezően igénybevevők körének és terítési díjának megállapítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Bizottsági szinten és az Érdekegyeztető Tanács által megtárgyalt témáról van szó, minden szempontból próbáltuk beépíteni mind az Érdekegyeztető Tanácsban mind a bizottságban elhangzott véleményeket. Aki elfogadja a rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 43 5/1996. (II. 20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 5/1996. (II. 20.) számú rendelete a költségvetési intézményekben az étkezést kötelezően igénybevevők körének térítési díjának megállapítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 7.) Javaslat fizetőparkolási rendszer megvalósítására és üzemeltetésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor Suhai Sándor: A határozati javaslat d.) pontjában szerepel, hogy "az önkormányzati közúthálózat kezelői jogát...", itt azonban nem kezelői jog átadásáról van szó, hanem üzemeltetési jogról. A b. ) pontnál javaslom 1997. március l-ig a határidőt megállapítani, és Gáspár Andrást az ügyvezetői feladatok ellátásával megbízni. A megbízatás további két évre meghosszabbítható, és az ügyvezető havi bérét 70.000 Ft-ban javasoljuk megállapítani. A c.) pontnál a javaslat ugyancsak 1997. március 1. Mivel teljesen ismeretlen feladat kerül kft. kezébe, és egy év alatt a beruházás résznek beszámolhatónak kell lenni, ezért javasoltuk ezt az időszakot. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén elhangzott egy kisebbségi javaslat, amely szerint az üzemeltetést elsősorban koncessziós pályázat útján kell megvalósítani, ennek sikertelensége esetén kell ezt a kft-t létrehozni. Czobor Zoltán: Én voltam az egyik képviselője ennek a véleménynek, mely lényege, hogy a tevékenység a városé, ezért koncesszióba adható, vagy célszerűnek tartottuk volna, ha ezt koncessziós pályázaton meghirdetjük, és a bejött pályázatok alapján döntöttük volna el, hogy érkeztek-e megfelelő pályázatok, vagy inkább egyszemélyes önkormányzati kft. formájában célszerűbb megvalósítani. El tudom fogadni az egyszemélyes önkormányzati kft-t, hiszen én is támogattam, miután a bizottság elvetette a koncesszióba adást, de úgy érzem, hogy meg kellett volna várni milyen ajánlatok érkeznek be a pályázatra. Nem vagyok biztos benne, hogy önkormányzati egyszemélyes tulajdonnal nyereség fog képződni, amely esetleg koncesszióba befolyt volna. Marton István: Szerintem egy évre megbízni az ¡ügyvezetőt feladatainak ellátására hiba, mert ebben az esetben csak két töredék üzleti évről van szó, ezért javaslom, hogy 1997. december 31-ig szóljon a megbízás. Értékelni már az első üzleti évet ki kell, utána szükség van további egy évre. Természetesen ennek megfelelően javaslom a c.) határozati javaslatban a könyvvizsgálói feladatok ellátását is szintén 1997. december 31-ig kiterjeszteni. 44 Dr. Fodor Csaba: Én minimum három évet javaslok, mivel abban az esetben, ha nem megfelelően végzi a munkáját, bármikor visszahívható. Szerintem minimum három évre kell egy ügyvezetőt megbízni ahhoz, hogy értékelni lehessen az általa végzett munkát. Az alapító okirat három évi időtartamra bízza meg a könyvvizsgálót, viszont a határozati javaslat nem ezt tükrözi. Az alapító okirattal kapcsolatban kérdezem, hogy miért kell ennyi tevékenységet ellátni a kft-nek, mert ezeket gyakorolnia is kell a kft-nek. Szerintem törvénysértés van az alapító okirat VIII. fejezetében, ahol szerepel, hogy az alapító pótbefizetésre és mellékszolgáltatásra kötelezettséget vállal. A jogszabály szerint kötelesek lennénk meghatározni, hogy a pótbefizetés az alaptőke hány százalékáig terjed, továbbá azt is, hogy a mellékszolgáltatás alatt mit értünk, és annak díjazásáról is rendelkezni kell. Ebben a formában nem támogatom az alapító okiratot. Dr. Kerekes József: Múlt évben több közgyűlésen tárgyaltunk városgondnokság létrehozásáról. Erre a célra jött létre a Racionalizálási Bizottság, aki szeptemberben előterjesztette elképzeléseit, amely tartalmazta azokat a területeket, amellyel az önkormányzatnak foglalkoznia kell. Ez az előterjesztés azóta nincs napirenden, ennek ellenére most a komplex városüzemeltetési feladatok egy részterületét felölelő kft. azonnali létrehozását tárgyaljuk. Ha a többi terület szabályozatlan marad, akkor arra újabb formát kell létrehozni, és így elaprózódik ez a terület. Nem javaslom ennek a kft-nek a létrehozását, amennyiben a közgyűlés mégi emellett döntene, akkor támogatom Dr. Fodor Csaba véleményét az alapító okirattal kapcsolatban. Három hónapig lehet olyan tevékenységet az alapító okiratban szerepeltetni, amelyet ténylegesen nem folytat az adott gazdálkodó társaság. Suhai Sándor: Nem városgondnokság kft. alakul, ezt elleneztem. Nem az úthálózat kezelői jogát adjuk át, hanem kizárólag az útkarbantartással kapcsolatos üzemeltetési feladatokat. Ha a Parkoló Kft. megtermel 45 millió Ft-ot, akkor ezt az összeget adózott nyereségként tudja az önkormányzat hasznosítani, ugyanakkor ha ezt a feladatot a kft-re ruházzuk, akkor ezt a parkolókból megtermelt 45 millió Ft-ot arra fogja fordítani, hogy a város útjait karbantartsa. Egyetértek Dr. Fodor Csaba és Dr. Kerekes József képviselő javaslatával, hogy a tevékenységek között csak azok szerepeljenek, amelyeket a kft. ténylegesen ellát. Kovács Tamás: A könyvvizsgáló személyére kértünk ajánlatot az önkormányzat könyvvizsgálatát ellátó társaságtól? A megbízást a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elsősorban értékelhető gazdasági teljesítmények figyelembevételével 1998. február 28-ig tartotta indokoltnak fenntartani azzal a kiegészítéssel, hogy további két évvel meghosszabbítható pályázat nélkül. A cél az, hogy hosszútávon biztonságos környezetben dolgozhasson az ügyvezető. Tarnóczky Attila: Gáspár András kinevezése után is a Polgármesteri Hivatal főmunkatársa marad köztisztviselőként? 45 Suhai Sándor: Nem, az ügyvezetői állás a főállása lesz. Palotás Tibor: A határozati javaslat d.) pontjának 4. sorában is javaslom kicserélni a "kezelésébe adni" kifejezést az "üzemeltetésbe adja" kifejezésre. Az alapító okiratban a tőketartalékra nem találok utalást, amely remélhetőleg azt jelenti, hogy tőketartalékban nem kerül semmilyen vagyon ennek a kft-nek az alapításakor. Ugyanakkor feladatunk az alapító okirat IX. fejezetének d.) pontjának a kitöltése. A d.) pont tartalmazza, hogy "olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke ... forintot meghaladja...". Az ügyvezető érdekében javaslom az 1 millió Ft-ot, mivel Dr. Fodor Csaba mint az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetője is csak 500.000 Ft alatt rendelkezhet. Ugyanakkor a h. ) pont tartalmazza, hogy "olyan beruházás elhatározása, amelynek összege ... Ft-ot meghaladja". Nem értem miért kell megkülönböztetni a beruházást az alapító okiratban, javaslom annak elhagyását. Suhai Sándor: Az alapító okirat második oldalán az ügyvezető igazgató 1 millió Ft-ig rendelkezik, és 1 millió Ft-ig beruház, mert itt komoly beruházási tevékenységgel kell kezdeni, ezért ne hagyjuk ki a h.) pontot. Dr. Fodor Csaba: A társasági törvény azt mondja ki, hogy olyan szerződések megkötése, amely az alaptőke legalább 1/4-ét meghaladja, ahhoz kell taggyűlési, ill. alapítói jóváhagyás és ettől a rendelkezéstől nem térhet el a társasági szerződés, amely vonatkozik az alapító okiratra.. Nem szerencsés számokkal dobálózni, be kellett volna írni a törvényszabályt. Marton István: Az eredeti, 1997. december 31-i határidőt módosítom a bizottság javaslatára, hogy ne kelljen kétszer szavazni. Tartalmilag majdnem mindegy, hogy két hónappal tovább tart, tehát 1998. február 28. elfogadható számomra. Czobor Zoltán: Kérem, hogy képviselőtársaim az 1998. február 28-i dátumot, megfelelőség esetén meghosszabbítást támogassák. Ebben az esetben én is támogatom ezt megoldást és a jelölt személyét. Örülök annak, hogy a jelöltünk városgazdasági szakon végzett és szerzett diplomát, ami úgy gondolom nem árt ebben a beosztásban. Mátyás József: Nem javaslom az alapító okirat IV. pontjában a tevékenységi kör csökkentését. Ugyanis ennek a kft-nek már az induló időszakában is ténylegesen külkereskedelemmel kell foglalkozni, be kell szerezni ezeket a nyugati eszközöket, ezen kívül hirdetési tevékenysége is ugyanúgy van, mert a parkolójegyek hátlapját hirdetésre el kell adni és ugyanígy meg lehetne indokolni minden pontot, ami egy bizonyos szűrő után került be az alapító okiratba. Böröcz Zoltán: A határozati javaslatban és az alapító okiratban sem szerepel megnevezve, hogy az alapító képviselője a polgármester. Ez automatizmus, vagy a határozatnak tartalmaznia kellene? Suhai Sándor: Automatizmus. Böröcz Zoltán: Tehát nem kell megjelentetni egyikben sem? Suhai Sándor: Nem. Balogh Tibor: Mátyás József osztályvezető felsorolta, hogy a társaság tevékenységi köreiből nem kell kihúzni semmit. Megkérdezem, hogy a közutak, hidak, alagutak üzemeltetése helyes kifejezés-e? Hogy lehet egy közutat, hidat működtetni? A határozati javasatban éppen ezt vettük ki. Suhai Sándor: A kezelói jog helyett került be. Dr. Fodor Csaba: A tevékenység egységes osztályozási rendjéről szóló KSH közlemény szerinti számok, a tevékenységi körök és a hozzá tartozó szövegben nincs módunk és lehetőségünk módosítani, ezt a Cégbíróság így jegyzi be, ezen felesleges vitázni. Kovács Tamás: A határozati javaslatunk utolsó mondatában van utalás az önkormányzat és a kft. közötti megállapodásra, amely rögzíti az együttműködés feltételeit. Úgy érzem, hogy ezt egy következő határozati pontban, határidő megjelölésével rögzíteni kellene az elkészítési határnapját, amelyre a kft. működésének megkezdési napját javaslom, ahol a felelős a polgármester. Röst János: A beterjesztett anyag nem tartalmazza a felügyelő bizottság felállítását. Javaslom, hogy legyen három fővel és a személyekről később döntsünk, tehát kössük időponthoz. Tarnóczky Attila: A IX. pontban az szerepel, hogy az önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik a c.) pontja, a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása. Nem kell arról most döntenünk, nem lesz hiányos a határozatunk? Dr. Fodor Csaba: Nem kell feltétlenül most döntenünk ebben a kérdésben, a díjazás nem alapvető része az alapító okiratnak. Az alapító okiratban meg kell jelölni a könyvvizsgáló személyét, a könyvvizsgálói engedély számát, ill. a lakcímét. A díjazásról nem kell most rendelkeznünk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az ügyvezető megbízatása 2 évre szóljon azzal, hogy megfelelőség esetén pályázat nélkül újabb 2 évre meghosszabbítható, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat egészüljön ki egy d. ) ponttal, amely lényege, hogy az alapító és a kft. között megállapodásban kell rögzíteni az önkormányzati költségvetésben útfenntartásra előirányzott összeg és a munkák elvégzésével kapcsolatos feladatokat, határideje február 28, ill. március 1, amikor a kft. működni kezd, felelős a polgármester, kérem szavazzon. 47 A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A jogszabály itt nem 1, 2 millió Ft-ot, hanem 25 %-ot tesz lehetővé. Az alapító okiratot szabályszerűen előkészítve csatolni kell. Felügyelő bizottság nem kötelező, lehet. Javaslom, hogy most ne legyen felügyelő bizottság. Aki egyetért azzal, hogy legyen felügyelő bizottság, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Kérdezem Gáspár Andrást, hogy elvállalja-e a Kft. ügyvezetői feladatait? Gáspár András: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Gáspár András legyen a kft. ügyvezetője, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az ügybezető bére 70.000 Ft légyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Gáspár András végkielégítés nélkül kerül át a kft-hez ügyvezető igazgatói tisztségbe. Aki egyetért Markó András könyvvizsgálói megbízásával azzal, hogy a díját később határozzuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a határozatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 48 30/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városközponti fizető parkoló rendszer kialakítása és működtetése, valamint az útüzemeltetés feltételrendszerének javítása érdekében a következőket határozza: a.) 1996. március 01. időponttal egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapít a városközpont fizetőparkoló rendszerének megvalósítására és működtetésére, valamint a városi úthálózat üzemeltetésére. A társaság 1.000.000.- Ft törzstőkével alakul. Az előterjesztéshez mellékelt alapító okiratot az elfogadott módosításokkal átvezetve cégbírósági bejegyzésre intézkedni kell. Határidő: 1996. március 01. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) Az a.) pont alapján alapított társaság ügyvezetői feladatainak ellátásával 1996. március 01-től 1998. február 28-ig Gáspár Andrást bízza meg. A megbízás mindkét fél egyetértése esetén további két évre meghosszabbítható. Az ügyvezető havi bérét 70.000 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1996. március 01. < Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) Az a.) pont alapján alapított társaság könyvvizsgáló feladatainak ellátásával 1996. mácius 01-tól 1998. február 28-ig Markó Andrást bízza meg. Határidő: 1996. március 01. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) Az önkormányzati közúthálózat üzemeltetésével a Parkoló- és Ötüzemeltetó Egyszemélyes Kft-t bízza meg 1996. március 01. időponttal. Az Önkormányzat költségvetésében útfenntartásra előirányzott összeg a munkák elvégzéséhez rendelkezésre áll, a felhasználás ütemét az alapító és a 49 Kft. között létrejött megállapodásban kell rögzíteni. Határidő: 1996. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntéseket. 8.) Fellebbezések (írásban) a.) Varga Gyula jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 31/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Varga Gyula Nagykanizsa, Teleki u. 80. szám alatti lakos jövedelempótló támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. b.) Horváth László temetési segély ügye A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 32/1996 fj^ámíi, határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Horváth László Nagykanizsa, Szent Rókus u. 39. szám alatti lakos temetési segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 50 c.) Hilcz László jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 33/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Hilcz László Nagykanizsa, Csengery u. 33/A. szám alatti lakos jövedelempótló támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. d.) Varga Dániel jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hoztza: 34/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Varga Dániel Nagykanizsa,. Csengery u. 33/B. szám alatti lakos jövedelempótló támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. e.) Nagy Lászlóné jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 35/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagy Lászlóné Nagykanizsa, Szentgyörgyvári u. 22. szám alatti lakos jövedelempótló támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. f.) Brand Béla lakásfenntartási támogatás ügye A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 51 3/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Brand Béla Nagykanizsa, Csengery u. 18. szám alatti lakos lakásfenntartási támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. g.) Horváth Katalin lakásfenntartási támogatás ügye A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 37/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Horváth Katalin Nagykanizsa, Csengery u. 109. szám alatti lakos lakásfenntartási támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. h.) Papp Magdolna lakásfenntartási támogatás ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 38/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Papp Magdolna Nagykanizsa, Rozgonyi u. 3/A. szám alatti lakos lakásfenntartási támogatási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. i.) Kárász Árpád jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 52 3/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kárász Árpád Nagykanizsa, Csengery u. 117/17. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. j.) Horváth László András rendszeres szociális segély ügye A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 40/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Horváth László András Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. 75. szám alatti lakos rendszeres szociális segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. k.) Bogdán János jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 41/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bogdán János Nagykanizsa, Eötvös tér 2. szám alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 1.) Orsós Zsuzsanna jövedelempótló támogatás ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 42/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Orsós Zsuzsanna Nagykanizsa, Csengery u. 31. szám 53 alatti lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. m.) Kk. Balogh Dóra térítési díj ügye A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 43/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kk. Balogh Dóra Nagykanizsa, Platán sor 9/A. szám alatti lakos térítési díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. n.) Kk. Fehér Beatrix térítési díj ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 44/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kk. Fehér Beatrix Nagykanizsa, Csokonai u. 2/B. szám alatti lakos térítési díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. o.) Kk. Pécsy Patrícia térítési díj ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 45/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kk. Pécsy Patrícia Nagykanizsa, Bornemissza u. 4. szám alatti lakos térítési díj ügyében benyújtott 54 ¿bee e±utasit]a, az 1. fokú tiatarozatot p.) Farkas János nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 46/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Farkas János Nagykanizsa, Munkás u. 3/C. szám alatti lakos közgyógyellátási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. r.) Horváth István nagykanizsai lakos közgyógyellátási ügye A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta és következő határozatot hozta: 47/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Horváth István Nagykanizsa, Malomkert u. 5/A. szám alatti lakos közgyógyellátási ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. 9.) Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. tevékenyséséről (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal a következő határozatot hozta: (A név szerinti szavazás a zárt ülés jegyzőkönyvéhez mellékelve.) 55 48/19961 ggáff<l hatfrregat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjének szóbeli tájékoztatását elfogadja. 2. kifejezi azon szándékát, miszerint mindent megtesz annak érdekében, hogy a Vásárcsarnok mielőbb felépüljön, s működjön. 3. kinyilvánítja, hogy a Vásárcsarnok üzembehelyezésének időpontjával a jelenlegi kosaras piac megszűnik. Utasítja a polgármestert, hogy a fentiek betartásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Tájékoztató a hulladékelhelyezésről (szóban) (zárt ülés) Előadó: Czobor Zoltán ügyvezető (A közgyűlés Czobor Zoltán ügyvezetőnek a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos szóbeli tájékoztatóját tudomásul vette, az ügyben határozatot a testület nem hozott.) Suhai Sándor polgármester az ülést 22.00 órakor bezárja azzal, hogy a folytatólagos ülésre 1996. március 5-én 14.00 órakor kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
