* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.38 MB | |
| 2025-12-16 13:27:54 | |
 | |||||||
Nyilvános  5 | 6 | 1996. március 5. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli Határozatok száma: 49/1996 - 51/1996. Napirendi pontok: 1.) Fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 2.) Javaslat az általános iskolák 1. osztályaiba történő beíratás, illetve az óvodai jelentkezés időpontjára (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 3.) Javaslat "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására (írásban) (zárt ülés) Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-5/1996. nagykanizsa megyei jogú város közgyűlésének j''egyzőkönyve az 1996. március 5-i soron kívüli üléséről Határozatok száma: 49/1996 - 51/1996. jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. március 5-én (kedd) 13.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton * István, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Karmazin József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Tóthné Krémer Mária, Dr. Tóth Lászlóné, Zárai Csaba, Gerencsér Tibor, Árvái János, Gáspár András a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Teleki László a Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a soron kívüli ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a soron kívüli ülés határozatképes, az ülést megnyitom. A soron kívüli ülés tartásáról és annak napirendi pontjairól a közgyűlésnek minősített többséggel kell dönteni. Dr. Horváth György: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság nevében kérem, hogy a soron kívüli ülés 3. napirendi pontja az általános iskolák 1. osztályaiba történő beíratásról, illetve az óvodai jelentkezés időpontjáról szóló előterjesztés legyen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a soron kívüli ülés 1. napirendi pontja a "Fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet" legyen, kérem szavazzon. 2 A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 2. napirendi pont "Javaslat "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására" című előterjesztés legyen zárt ülésen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 3. napirendi pont legyen az általános iskolák 1. osztályaiba történő beíratásról, illetve az óvodai jelentkezés időpontjáról szóló előterjesztés, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Mivel a 2. napirendi pont zárt ülés lenne, ezért javasolom, hogy a 3. napirendi pontot vegyük előre. Aki a napirendi pontokkal és sorrendjével összességében egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 2.) Javaslat az általános iskolák 1. osztályaiba történő beíratás, illetve az óvodai jelentkezés időpontjára (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 3.) Javaslat "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására (írásban) (zárt ülés) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tüttő Istán alpolgármester átveszi az ülés vezetését. Suhai Sándor polgármester a napirend vitájában és a döntéshozatalban nem vesz részt. 1.) Fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti perben hozott ítélet (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 3 TüttO István: Suhai Sándor polgármester fellebbezéssel élt a közgyűlés 240/1195. sz. határozatával szemben. A bíróság döntött az ügyben, felkérem az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy tájékoztassa a közgyűlést a bírósági ítéletről. Balogh György: Az 1995. november 28-i közgyűlésen a testület a 240/1995. számú határozatában megrovás fegyelmi büntetésben részesítette a polgármestert, aki az önkormányzat határozata ellen keresettel élt, kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. A benyújtott kereset annak megállapítására irányult, hogy a fennt hivatkozott határozat amiatt törvénysértő, mert a fegyelmi eljárást elévülés miatt nem lehetett volna azt megindítani. A közgyűlés Dr. Wolf László zalaegerszegi ügyvédet bízta meg, hogy képviselje az önkormányzatot, mint alperest ebben a perben. A Munkaügyi Bíróság február 7-én tárgyalta ezt az ügyet, ahol a következő ítélet született: "A Munkaügyi Bíróság alperes közgyűlésének az 1995. november 28-án meghozott 240/1995. sz. számú határozatát, mint fegyelmi határozatot, hatályon kívül helyezi. A Munkaügyi Bíróság elsődlegesen amiatt helyezte hatályon kívül a felperes vonatkozásában 1995. november 28-án meghozott 240/1995. számú határozatot amelyben fegyelmi vétség elkövetése került megállapításra, mivel fegyelmi eljárás megindításának elrendelése nélkül ilyen tartalmú közgyűlési határozat hiányában, de legalább is jegyzőkönyvben foglalt -határozati formát nélkülöző - intézkedés hiányában nem lehetett volna felperessel szemben fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg fegyelmi büntetést tartalmazó határozatot hozni. A törvény kimondja azt is, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedése óta 3 hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt. A fegyelmi eljárás megindítását kizárja a 3 hónapos szubjektív határidő lejárta, mivel ezen határidő jogvesztő. Bár a fentiekben irtak folytán nem rendelte el a munkáltatói jogkört gyakorló közgyűlés a fegyelmi eljárás megindítását felperessel szemben, így a szubjektív határidő vizsgálata - konkrét határnap hiányában /a fegyelmi eljárás elrendelésének napja hiányában/ - súlytalan, azonban a Munkaügyi Bíróság megítélése szerint a közgyűlés az 1995. június 27-i ülésén teljes körű információkkal rendelkezett a felperes eljárásáról a pécsi kollégiumi férőhely megvásárlása kapcsán, ehhez két bizottság jelentése is rendelkezésre állt és ezen közgyűlésen már felmerült a fegyelmi vétség gyanúja is felperessel szemben, tehát 1995. június 27-én már felfedezettnek volt tekintendő a felperesi kötelezettségszegés, ilymódon az 1995. június 27-i közgyűlés időpontjához képest a 3 hónapos szubjektív határidő lejártát követően került sor az október 30-i közgyűlésen a vizsgáló bizottság felállítására és a felkérésére a fegyelmi vizsgálat lefolytatása végett, quasi a fegyelmi eljárás elrendelésére ez irányú konkrét határozati vagy egyéb döntés nélkül. Mindez szintén a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését vonta maga után, mivel alperes jogvesztő határidőn túl intézkedett az 1995. június 27-én már felfedezettnek minősülő kötelezettségszegések vizsgálóbizottság általi kivizsgálásáról, fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról, melyre tekintettel is a Munkaügyi Bíróság az 1995. november 28. napján meghozott 240/1995. sz. határozatot, mint fegyelmi határozatot hatályon 4 kívül helyezte." Az ítélet kézhezvétele után az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülést tartott, melyre meghívta Dr. Wolf László ügyvéd urat is. Az ülésen értelmezve, értékelve lett a Munkaügyi Bíróság-i ítélet, annak indokolása. Megállapította a bizottság, hogy az ítélet elleni fellebbezés lehetőségének utolsó napja március 6-a, azaz a holnapi nap. Azért kértük a mai soron kívüli gyűlés összehívását, hogy ha a testület a fellebbezés mellett dönt, azt még időben megtehesse. A döntés meghozatalánál a jogi szempontokon túl más is szerepet játszhat, ezért a bizottság nem kíván javaslattal élni a képviselőtestület felé, csak az ügy gondozását tekinti feladatának. A fellebbezéssel kapcsolatos jogi véleményt Dr. Wolf László ügyvéd elkészítette, melyet a képviselők írásban megkaptak. Az ügyvéd levele tartalmazza, hogy "a bíróság a fegyelmi határozatot azzal az indokolással helyezte hatályon kívül, mivel fegyelmi eljárás megindításának elrendelése nélkül ilyen tartalmú közgyűlési határozat hiányában, de legalább is jegyzőkönyvben foglalt -határozati formát nélkülöző - intézkedés hiányában nem lehetett volna felperessel szemben fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg fegyelmi büntetést tartalmazó határozatot hozni. A közgyűlés az 1995. június 27-i ülésén a 8. napirendi pont keretében tárgyalta az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság jelentését. Ennek tárgyalása során Suhai Sándor kérte vizsgáló bizottság felállítását és a kérdés jogi útra történő terelését, ügyrendi javaslata volt, hogy hozzon létre a testület 3 tagú vizsgáló bizottságot. Az ülést levezető Tüttő István szavazásra tette fel a vizsgáló bizottság létrehozására irányuló javaslatot és ennek eredményeként a közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazat mellett a javaslatot elfogadta. Arra tekintettel, hogy a felperes maga kérte vizsgáló bizottság felállítását, azt a közgyűlés megszavazta, ezzel véleményem szerint formálisan is eleget tett a fegyelmi eljárás megindítása elrendelésének. Az 1995. október 30-i testülei ülésen a vizsgáló bizottság tagjainak a megválasztására került sor, valamint a június 27-i közgyűlés jegyzőkönyvéből kimaradt vizsgálat elrendelése történt meg határozati formában. Mindezekre tekintettel az ítélet indokolásának hivatkozott részét nem tartom megalapozottnak. A szubjektív határidő vizsgálata a kötelezettségszegés felfedezésének időpontjával függ össze, azaz a közgyűlés mikor került abba a helyzetbe, hogy tudomást szerzett a kötelezettségszegésről és ehhez képest mikor rendelte el a vizsgálat lefolytatását. A bíróság indokolásában másodlagosan utal rá, hogy a közgyűlés 1995. június 27-én valamennyi adat birtokában volt. Kérem álláspontom összevetését az önök rendelkezésre álló iratokkal és ennek alapján határozatot hozni." Dr. Wolf László ügyvéd a mai közgyűlésre is kapott meghívót, de bírósági elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, így az esetleges kérdésekre a bizottság tagjai próbálnak felelni. A jogi helyzet nyilvánvalóan nem egyértelmű, így a bizottsági tagok véleménye sem egyöntetű, ezért sem kívántunk javaslattal élni és a képviselőket befolyásolni. Kérem a képviselőket, hogy a részletes írásos anyag, valamint a várható hozzászólások alapján hozza meg döntését, amely kétféle lehet: fellebbez a testület vagy sem. 5 Tüttő István: A közgyűlésnek döntenie kell, hogy kíván-e a fellebbezés jogával élni, vagy sem. Tarnóczky Attila: Szeretném ismertetni a képviselőcsoportunk álláspontját. Annak idején vita folyt a történtekről, hogy az fegyelmi vétség tárgyát képezi-e vagy sem. A közgyűlés úgy döntött, hogy fegyelmi vétség elkövetése megtörtént és ennek megfelelően fegyelmi büntetést is kiszabott megrovást. Polgármester úr az újságoknak adott nyilatkozatában már nem vonta kétségbe a fegyelmi vétség elkövetését. Most kell abban döntenie a testületnek, hogy fellebbez-e vagy belenyugszik a bíróság ítéletébe. Megítélésünk szerint, mivel a fegyelmi vétség elkövetésének ténye kétségbe sem vonható, erkölcsi kötelességünk megpróbálkozni a fellebbezéssel, amit az önkormányzati törvény előír. A határozati javaslat "B" változatát javasoljuk elfogadásra annak ellenére, hogy fennáll a lehetősége, hogy a bíróság másodfokon újra elveti a határozatot, vagy megsemmisíti az ítéletet. Ha nem ezt tesszük, akkor viszont indirekt módon a közgyűlés úgy foglal állást, hogy nem történt fegyelmi vétség, ami véleményünk szerint nem igaz. Mindent meg kell tenni, hogy ebben az ügyben az igazságnak megfelelő döntésnek érvényt szerezzünk. Palotás Tibor: Suhai Sándor polgármester úr kifejezetten a közgyűlés késedelmes intézkedése miatt fellebbezett abban a reményben, hogy a bíróság ez alapján fogja elutasítani a közgyűlés határozatát. Meglepetést okozott számomra, hogy a bíróság a legkevésbé a 3 hónapos idő elteltével foglalkozott (szubjektív idő), ehelyett tévesen azt állapította meg az ítélet (3. oldal), hogy "mivel a közgyűlés a 3 tagú vizsgáló bizottságot nem tudta megalakítani, ezért a 106/1995. számú határozatába kimondta, hogy a polgármester eljárását a pécsi kollégiumi férőhelyek vásárlásával kapcsolatban erkölcstelennek ítéli , attól elhatárolja magát. A bíróság félreértelmezte a közgyűlés szándékát, gondolatát, tettét is. Wolf ügyvéd úr a legfontosabb szempontot emeli ki, amikor a bíróság azon véleményét utasítja el, hogy formálisan nem tettünk eleget a fegyelmi eljárás elrendelésének. Véleményem szerint a fellebbezés jogos, természetesen a bíróság ettől függetlenül hozhat más ítéletet is. Bízom abban, hogy a fellebbezést meg fogja szavazni a testület. Amennyiben nem, akkor a Független Kisgazdapárt megbízásából önálló képviselő indítványt fogok beadni, hogy a polgármester intézkedési hatáskörébe utalt bizonyos összegeket (Vagyonrendelet értelmében 1, 2, illetve 10 millió forinton feletti rendelkezési jogát) a közgyűlés meghatározott időtartamra, 2 évre 50%-ra csökkentse. Béres Márton: A közgyűlésnek kötelessége továbbvinnie az ügyet. Véleményem szerint egy jogértelmezési kérdésről van szó, melyben megoszlanak a vélemények, erre vonatkozóan nem kaptunk semmiféle útmutatást és annak idején a közgyűlés nem kapta meg a kellő szakmai támogatást a hivataltól ebben a kérdésben. Több képviselő mindent elkövetett azért, hogy ez a döntés az elévülési időn túl következzen be. Véleményem szerint a közgyűlésnek meg kellene fellebbeznie ezt a döntést, mert próbaper jellegként útmutatást adna a későbbiekre is. Az eset tényszerűségét a bírói ítélet sem 6 vitatta. Most a jogelméleti kérdés kapna kifejezetten hangsúlyt és ebben kapnánk megerősítést, hogy jogszerűen járunk-e el vagy sem. Czobor Zoltán: Nem támogatom a fellebbezést, mert a történteket -amelyeket a polgármester úr is elismert - a választópolgároknak kell minősíteniük. Csodálkozom, hogy polgármester úr formai okok miatt bíróságra vitte a kérdést, hiszen a tartalmat nem vitatta és tudomásom szerint a legenyhébb büntetést hozta a közgyűlés. Az elején úgy tűnt, hogy 50-50%-ban formai okokra hivatkozva meg lehet semmisíteni ezt a határozatot, most már véleményem szerint ez a szám 95%, mivel egy szinten már megsemmisítették, tehát várható, hogy ugyanez történik újra. Zsoldos Ferenc: 1995. november 28-án a képviselőtestület részéről polgármester úrral szemben a fegyelmi határozat meghozatalra került. A közgyűlés döntő többséggel úgy foglalt állást, hogy elítéli a polgármester által elkövetett cselekményt. Nem helytálló Tarnóczky képviselő azon megállapítása, hogy amennyiben a bíróság I. fokú döntését nem fellebbezzük meg, akkor elismerjük, hogy téves volt és etikai értelemben nem felelt meg a fegyelmi határozatra vonatkozó testületi döntés. Nem értek ezzel egyet, mert már november 28-án felhívtam képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a döntés kicsúszott abból a határidőből, amely alapján érvényes döntés születhetne a fegyelmi vétség kimondásában és ezzel kapcsolatban fegyelmi határozatot tudna hozni a testület. Nem arról van most szó, hogy felmond, vagy lemond a testület - igazságérzetével szemben - a korábban hozott döntéséről, hanem arról, hogy tudomásul vesszük a bíróság I. fokú ítéletét vagy pedig nem. A november 28-i felszólalásomat méginkább megerősítette a bíróság ítéletének indokolása és ez alapján feleslegesnek tartom a bíróság ítéletének megfellebbezését. A közgyűlés akkor állást foglalt, tehát ez a testület állásfoglalásának és döntésének értékéből nem von le semmit, mert hiszen ahogy Balogh képviselő ismertette, formai okok miatt, a késlekedés és a késedelem miatt a bíróság másfajta és másféle ítéletet I. fokon nem hozhatott és nem hozhat a fellebbezést követően II. fokon sem. Javasolom, hogy a bíróság ítéletét fogadjuk el, a fellebbezésnek ilyen tekintetben nincs értelme. A fellebbezés eredménytelen lesz, így 1-2 hónap múlva ismételten tudomásul kell vennünk, hogy most nem eléggé megfontoltan, szakmailag nem eléggé alátámasztva döntöttünk. Az "A" változat elfogadása mellett fogok szavazni. Dr. Fodor Csaba: Mint jogász áttanulmányoztam az iratokat és úgy gondolom, hogy a bíróság helyesen értékelte az elé tárt tényeket, azokból helyes következtetést vonva le hozta meg az ítéletét. Korántsem anyagi jogi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy maga az eljárási hiba megtörtént-e vagy sem. A bíróság feladata az, hogy megállapítsa valóban túllépte-e a közgyűlés az eljárási rendben előírt napokat vagy hónapokat vagy sem. Az ítélet, ami előttünk van egyértelműen leírja, hogy túllépte, tehát eljárási hiba történt, ezért jogtalan volt a fegyelmi büntetés kiszabása. Képviselőcsoportunk szakmai érvek alapján indokolatlannak tartja a fellebbezést. 7 TüttO István: Aki egyetért a határozati javaslat "A" változatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 49/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2.M.594/1995/6. sz. ítéletében foglaltakkal egyetért, azt elfogadja és a fellebbezési jogáról lemond. 2.) Javaslat az általános iskolák 1. osztályaiba történő beíratás, illetve az óvodai jelentkezés időpontjára (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándor: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 50/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a város alsó fokú oktatási intézményeibe az 1. osztályosok beírása és az óvodai jelentkezések 1996. március 25-26-án -naponta 8.00-17.00 óráig legyenek szervezve. Utasítja a polgármestert a szükséges intézkedések és a közzététel megtételére. Határidő: 1996. április 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. 3.) Javaslat "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására (írásban) (zárt ülés) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8 Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntést. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozta: 51/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Z. Soós István festőművésznek, egy évszázadot átölelő nagy jelentőségű munkássága elismeréseként "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet, nettó 100.000 Ft pénzjutalmat és a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt adományoz. A kitüntetés átadásának időpontját a polgármester az érintettel egyezteti. A közgyűlés utasítja a polgármestert az ünnepélyes átadásra. A pénzjutalom kifizetéséhez kapcsolódó közterhet az önkormányzat viseli. Felelős: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 13.45 órakor a soron kívüli ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. ,jUf. "íifcutw 4Vtu/i<r Dr. Takács Anikó |
