* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.53 MB | |
| 2025-12-16 13:59:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  5 | 6 | 1996. március 5. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendelet száma: 6/1996, 7/1996. Határozatok száma: 52/1996 - 58/1996. Napirendi pontok: 11.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetése (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 13.) Előterjesztés a Csengery u. 89. szám alatti műhelysor értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási dijak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a cél- és címzett támogatási igény benyújtásához Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a Somogy Megye Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodás megkötésére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 17.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 18.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó; Suhai Sándor polgármester 19.) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 21.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak középtávú programjára Előadó: Krémer József tanácsnok 22.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 23.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Elóadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 24.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 25.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-7/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. március 5-i folytatólagos üléséről Rendelet száma: 6/1996, 7/1996. Határozatok száma: 52/1996 - 58/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. március 5-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Karmazin József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Tóthné Krémer Mária, Dr. Tóth Lászlóné, Zárai Csaba, Gerencsér Tibor, Árvái János, Gáspár András a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Kovács László könyvvizsgáló, Bognár Károly, Teleki László a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a folytatólagos ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a folytatólagos ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Kovács Tamás: Kérem, hogy a Csengery út 89. számú ingatlan értékesítést vendégünkre való tekintettel 3. napirendi pontként tárgyaljuk meg. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. 2 Czobor Zoltán: Kérem, ma tárgyaljuk meg az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási dijakat, mert most is késésben vagyunk, március 1. lenne a javasolt módosítás. Jelentős költségtöbbletet fog eredményezni, ha ezt most nem tudjuk elfogadni. Suhai Sándor: Támogatom a javaslatot, aki egyetért vele, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, és 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Javasolom, hogy a céltámogatásokkal kapcsolatos előterjesztés ma tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Tüttó István: Szeretném, ha a Somogy Megyei Közgyűlés és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodásról még ma döntés születne. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazza meg. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Dr. Fodor Csaba: Javaslom, hogy vasárnap tartsuk meg a folytatólagos közgyűlést. Balogh Tibor: Én tiltakozom a vasárnapi közgyűlés folytatása ellen. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni vasárnap délután 14.00 órakor folytatjuk a még meg nem tárgyalt napirendeket, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Napirendi pontok: 11.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetése (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3 12.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Elóadó; Dr. Takács Anikó jegyző 13.) Előterjesztés a Csengery u. 89. szám alatti műhelysor értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási dijak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a cél- és címzett támogatási igény benyújtásához Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a Somogy Megye Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodás megkötésére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 17.) Javaslat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásáról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 18.) Javaslat Nagykanizsa-Bajcsa Városrész Központ Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervének elfogadására Elóadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Előterjesztés Bajcsa városrészben templom építéséhez terület biztosítására Előadó; Suhai Sándor polgármester >.19. ) Javaslat hulladékgazdálkodásról szóló rendelet alkotására Elóadó: Suhai Sándor polgármester ^20.) Tájékoztató a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatairól, a rendszer kiterjesztéséről Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 21.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nemzetközi kapcsolatainak középtávú programjára Előadó: Krémer József tanácsnok 22.) Előterjesztés az Apolló Filmszínház épületének további hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 23.) Előterjesztés az Ady E. u. 37/a. szám alatti társasház 2171/A/6 hrsz-ú öröklakás (szükséglakás) értékesítéséről Elóadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 4 24.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi munkatervére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 25.) Önálló képviselői indítvány Javaslat a Báthory utca sétáló utcává alakításáról Előadó: Tarnóczky Attila képviselő 11.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetése (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Az ezt megelőző ülés első szakaszában a képviselők megfogalmazták javaslataikat, észrevételeiket, mindezt módosító javaslatként kezeltük, majd a vitát elnapoltuk. A módosító javaslatok ezután a bizottságok elé kerültek és a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtette javaslatait. A módosító javaslatokat teszem fel szavazásra először a bizottsági vélemény kiegészítésével. Ezt követően nyitom majd meg ismét a részletes vitát. Tarnóczky Attila: Felhívom a figyelmet, hogy a költségvetés része egy új rendelettervezet, az azzal kapcsolatos vitát és módosító javaslatokat nem kerülhetjük ki. Suhai Sándor: Először a költségvetéshez elhangzott módosító javaslatokat teszem fel szavazásra, majd az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak a rendelettervezetre vonatkozó javaslatáról (csak a módosításokról) döntenénk, ezt követően újra megnyitom a részletes vitát és utána kerül sor a végszavazásra. A Kisebbségi Önkormányzat elnöke javasolta, hogy a Kisebbségi Önkormányzat krízis segélyére kérnek még 350.000 forintot. Úgy érzi, hogy a tavalyi fél évre adott 500.000 forinttal szemben a mostani egész évre beállított 500.000 forint nagyon kevés. Külön forrást erre a célra nem tudott megemlíteni. A költségvetés tartalmaz olyan tételt, hogy 300.000 forint szakszervezeti támogatás. Ebből a 300.000 forintból javasolok lehetőséget nyújtani a Kisebbségi Önkormányzat krízis segélyének növelésére. Kérdezem Teleki Lászlót egyetért-e javaslatommal. Teleki László: Köszönöm, elfogadom a javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a szakszervezeti támogatást megszüntetve a felszabaduló 300.000 forintot a krízis segély növelésére fordítsuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 5 Czobor Zoltán: Javaslataim közül kettőt szeretnék visszavonni. Az eredeti javaslat az volt, hogy az IKI-től elvont 35 millió forintot a kiskastélyra fordítsuk és ezt javasoltam törölni a költségvetésből. Az előzetes költségvetés felülvizsgálata során kiderült, hogy technikai okokból ezt meg kell tennünk, mivel a kiskastélyt nem tudjuk lakáseladási alapból finanszírozni, viszont meg tudjuk oldani az IKI-től elvont összegből, illetve a másik oldalon majd a lakáseladási alapból kell ezt a hiányt pótolni. Visszavonom javaslatomat és bennhagynám a költségvetésben. Visszavonnám még a Kanizsa Újság 1 millió forintos támogatás növelésére tett javaslatomat, oka, hogy az általuk benyújtott költségbecslés 9 millió forintról szól, amely nem tartalmaz még további költségeket sem. A költségvetésbe beállított 7 millió forintot az általam javasolt 1 millióval növelve is csak 8 millió forint jön ki, tehát mindenképpen felül kell vizsgálni a kft. igényét és kompromisszumos megoldásként egy üzleti tervet kell készíteni, melyet a bizottság az ügyvezető bevonásával soron kívül végeztet. Addig felesleges ennek változtatása, ezért visszavonom. Suhai Sándor: Czobor képviselőnek volt még egy javaslata a nyugdíjasházzal kapcsolatosan, mely azt jelenti, hogy a beruházási oldalon mínusz 60 millió forint jelenik meg, céltartaléknál plusz 60 millió forint. A lényeg, hogy tegyük céltartalékba egyenlőre nem nevesített beruházásként a nyugdíjasházat. . Előterjesztőként el tudom fogadni ezt a javaslatot. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy óriási hirdetőtáblákat kellene kihelyezni a város reklámozására, melyre a céltartalék között kellene szerepeltetni valamilyen összeget. Tarnóczky Attila: A javaslatom úgy szólt, hogy a város reklámozása céljára kellene összeget biztosítani és nem hirdetőtáblákról van szó. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő összeget nem jelölt meg. Egyetértek azzal, hogy reklámozni kell a várost, azzal is, hogy a különböző kiadványainkban ez valamilyen formában szerepljen, de költségvetési szinten nem tudom támogatni. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: További javaslata volt Tarnóczky képviselőnek az Olajbányász Fúvószenekar részére 500.000 forint anyagi támogatás. 6 A kérdés megvizsgálása után arra következtetésre jutottunk, hogy a kulturális alapból kellene igényelnie a fúvószenekarnak éppúgy, mint más amatőr együttesnek. Nem tudom ilyen formában ezt a javaslatot támogatni. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Javasolt még Tarnóczky képviselő a Báthory út helyreállítására vonatkozóan 3 millió forintot a céltartalékba. A 3 millió forintból a vízvezeték rekonstrukcióra is kellene biztosítani pénzösszeget. Javaslatunk, hogy egy évvel halasszuk el ezt a pénzügyi rendezést. Egy év múlva a megépülő vásárcsarnok kapcsán kialakul a közlekedési rend, a díszburkolat, amely a szakemberek szerint később vízvezeték miatt kellene felbontani, ezért erre akkor javasolom visszatérni. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülését akkor vezető képviselő mondja el a bizottság véleményét. Suhai Sándor: Előttem van a bizottság véleménye, melyet ismertetni fogok. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság sem támogatta a kérdést ebben a formában és előterjesztőként én sem tudom támogatni. Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Magyar képviselő kevésnek tartotta a városüzemeltetésre fordítható összeget. Az oktatási intézményekkel kapcsolatban volt általános észrevétele. Konkrét kérése volt a Szakosított Szociális Intézményhez költségvetési támogatásként plusz 2 millió forint. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta és azzal értett egyet, hogy 1.284.000 forintot kapjon a Szakosított Szociális Intézmény. Az intézményvezetővel is egyeztettük ezen összeget, amivel 6 is egyetért. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság sem, és előterjesztőként én sem értek egyet a 2 millió forintos támogatással. Aki egyetért azzal, hogy a Szakosított Szociális Intézménynek pluszban 2.000.000 forintot adjunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Szakosított Szociális Intézménynek pluszban 1.284.000 forintot adjunk, kérem szavazzon. 7 A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Magyar József: Még egy kérésem volt annak idején a Gazdasági Osztály vezetőjéhez, és ha a családi pótlékkal kapcsolatos ügyek tisztázódtak, akkor elfogadom a javaslatot. Suhai Sándor: Igen, tisztázódtak. Magyar képviselő következő javaslata volt, hogy a városüzemeltetési szintet emeljük 222 millió forintra, ez 25 millió forinttal több a tervezettnél. Forrásként értékpapír értékesítést jelölt meg. Én, mint előterjesztő és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság sem támogatjuk ezt a javaslatot. Aki egyetért Magyar képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta azt is, hogy felül kellene vizsgálni a forrás oldalon a fejlesztésben szereplő depónia építést. Kéri, hogy az 1996-ra tervezett pénzből 5 millió forint legyen 1997-re átsorolva. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem támogatja ezt a javaslatot, és előterjesztőként én sem. Aki egyetért Magyar képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Magyar képviselő elmondta, hogy a városban nagyon sok a patkány, ezért patkányirtásra is kellene pénz, ami a városüzemeltetéshez kért többletforrásból megoldható. Valóban fontos problémáról van szó, de egyéb műszaki és technikai meggondolások és anyagiak miatt is ebben az évben nem javasolja ezt a bizottság sem és én, mint előterjesztő sem. Aki egyetért Magyar képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: őri Sándor képviselő megvalósítandó célként Miklósfa városrész szennyvízcsatorna-rendszerének tervezési költségét kérte 1,5 millió forint összegben. Ezt követően kommunális pályázatot kellene benyújtani. Előterjesztőként támogatom a javaslatot. Aki egyetért óri képviselő javaslatával, kérem szavazzon. 8 A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A palini szennyvízcsatorna tervezési díjára tett javaslatot Bicsák képviselő, melyet a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megvizsgált, támogatja és én, mint előterjesztő szintén támogatom. Aki egyetért Bicsák képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Kerekes József képviselő javasolta, hogy a külkapcsolatokra tervezett 4 millió forintból 500.000 forintot csoportosítsunk át az oktatási és kulturális feladatokra. Megvizsgáltuk a kérdést a szakosztály képviselőivel is. A külkapcsolatok eddig tartalmaztak bizonyos oktatási feladatot is, ez a feladat is átkerül a helyére. A javaslat értelmében a külkapcsolatok 500.000 forinttal csökken, oktatási célok és egyéb feladatok pedig növekedne. Előterjesztőként támogatom én is és a bizottság is a javaslatot. Aki egyetért Kerekes képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Röst képviselő könyvvásárlásra javasolt 1 millió forintot költségvetési előirányzat emelésként a Könyvtár számára. Előterjesztőként támogatom én is és a bizottság is a javaslatot. Aki egyetért Röst képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Krémer képviselő Kiskanizsán egy tájház megmentése érdekében 1-2 millió forintot kér, mely a megvásárlást célozza, majd egy későbbi helyreállítás is tervezve volt. Forrásként, ha a várkapu és a kiskanizsai tájház közül kellene választani, 6 a tájház mellett voksolna. A bizottság javaslata, hogy "vonal alatt", tehát ma még pontosan nem látható, de várható évközi bevételeink között kerüljön erre sor, de most a költségvetésben ne. Aki Krémer képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodással efogadja e 9 Tarnóczky Attila: A "vonal alatt" fogalmat a költségvetés nem ismeri, ha rendkívüli bevételek lesznek, arról adott esetben dönteni kel. Suhai Sándor: Krémer képviselő azon javaslatáról szavaztunk, hogy vegyük meg a parasztházat tájház kialakítására. Próbáltam magyarázni, hogy a "vonal alatti" kifejezés azt jelenti, hogy fontosnak tartjuk a tájház megvalósítását, de nincs rá pénzünk, amennyiben ma még nem látható bevételek keletkeznek, akkor javasoljuk a közgyűlésnek, hogy a pótköltségvetés során ezzel a kérdéssel foglalkozzon. Magyar József: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság olyan döntést hozott, hogy az összes képviselő által adott javaslatok "vonal alatti" tételként fognak szerepelni. Palotás Tibor: Kérem a polgármestert, hogy most ne csak szavazásra legyen lehetőség, hanem hozzászólásokra is. Tájékoztatni szeretném a közgyűlést arról, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban téves információ hangzott el a tájházzal kapcsolatban, mert azt mondták, hogy ezek a házak védettek, nem kerülnek lebontásra. Később azt hallottam, hogy ezek közül a házak közül kettőre bontási engedélyt adtak ki, és csak egy védett épület van. Ha a valós helyzetet pontosan ismertük volna, akkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is másként szavazott volna. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyértelműen évek óta kéri a lehetőséget, egyrészt a tájház megvásárlására, másrészt az építészeti értékek védelmére. Suhai Sándor: Krémer képviselő javasolta, hogy a Környezetvédelmi Alapítványt 200.000 Ft-tal támogassuk. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatta ezt a javaslatot, én is támogatom. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Krémer képviselő javasolta, hogy a város bemutatásának eszközeire pénzt kellene szánni, Tarnóczky képviselő is ezt javasolta. Amennyiben plusszbevételre tesz szert a város a működés során, ezt evidensnek tartjuk. Szintén Krémer képviselő javasolta, hogy a kiadási oldalon a pénzszállításra beállított 600.000 Ft-ot meg lehetne takarítani, ha az átutalási betétszámlára utalnák a dolgozók fizetését. Ezt a kérdést megvizsgáltuk, célként meg lehet fogalmazni, előkészületek után 1997. január l-jétől meg lehet valósítani, de most sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, sem az előterjesztő nem támogatja a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 10 A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Krémer képviselő javasolta, hogy a Vállalkozásfejlesztési Iroda támogatását gondoljuk át, és kérjünk információt az 1 millió Ft felhasználásáról, amennyiben negatív jelzés lenne, akkor ne feltétlenül a Vállalkozásfejlesztési Iroda támogatására fordítsuk. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy foglalt állást, hogy az 1 millió Ft-ot fordítsuk a Vállalkozásfejlesztési Iroda támogatására, mint előterjesztő, én is ezt támogatom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A 11. számú mellékletben a fejlesztési célú pénzeszközök átadása között szerepel a Billa Áruház előközművesltésére a DÉDÁSZ-nak és KÖGÁZ-nak 18 millió Ft. Palotás Tibor képviselő 3-4 millió Ft-ot javasolt helyette. Továbbá a 12. számú mellékletben javasolt a Billa Áruház előközművesltésére 30 millió Ft+ÁFÁ-t. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolta, hogy a Billa Áruház közműberuházása a plussz 13 millió Ft-ot kapja meg, és a fejlesztési célú pénzeszközök átadását csökkentsék ezzel az összeggel. Ezt a javaslatot az előterjesztő is támogatja. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Palotás Tibor képviselő területvásárlásra további 5 millió Ft-ot kért, ezzel sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, sem az előterjesztő nem ért egyet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 8 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Palotás Tibor képviselő kérte, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonulók részére 2 millió Ft-ot állapítsanak meg. Ezt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és az előterjesztő is támogatja. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. 11 Suhai Sándor: Zsoldos Ferenc képviselőnek több felvetése volt a Pedagógus Szakszervezettel kapcsolatban, ezeket a szakszervezettel és az Érdekegyeztető Tanáccsal is tisztáztuk. A tájházzal kapcsolatos kérdése már megszavazásra került. Konkrét javaslata az Inkey Kápolna felújítására vonatkozott. Cserti Tibor: Szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy a költségvetéstervezet a másfél-millió Ft-ot tartalmazza az Inkey Kápolna felújítására. Suhai Sándor: Magyar József képviselő javaslata volt, hogy a Máltai Szeretetszolgálat támogatására 300.000 Ft-ot szavazzon meg a közgyűlés. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és az előterjesztő is támogatja a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta, hogy a hóeltakarítási előirányzatot emeljük fel, de már ezt az előirányzatot 8 millió Ft-tal megemeltünk. Konkrét javaslata volt Magyar képviselőnek, hogy az ökormányzat tervezzen egy keretösszeget a lakó által végzett felújítás árkülönbözetére, amelynek forrását a városrendezési tervezési feladatnál jelölte. Tervezési feladatra a 21 millió Ft beállításra kerül, a Főépítész és a Műszaki Osztály rendelkezésére álló tervezési keretet vontuk össze. Magyar József: Rendelet írja elő, hogy a védett épületeknél amennyiben a tulajdonos újítja fel a védett épületet, akkor a többletköltségeket igényelheti a Polgármesteri Hivataltól. Ha nem támogatjuk az állampolgárok ilyen irányú többletköltségeit, akkor nem várhatjuk el, hogy betartsák a rendeleteinket. Maximum 1 millió Ft-ot akartam ezért elkülöníttetni, amely az ilyen jellegű lakossági igényeket kielégíti. Suhai Sándor: Amennyiben pénzbevételeink lesznek az év során, ezt az igényt is ott fogjuk szerepeltetni, így a javaslatot sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, sem az előterjesztő nem támogatja. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Kelemen Z. Pál: A vita során kétszer próbáltam módosítani a költségvetés tervezetét, módosító javaslataimat visszavonom, mert nem nyerte el a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatottságát. A közgyűlésben minden területnek van lobbystája, a szociálpolitikának és az egészségügynek nincs, talán azért, mert nem éri meg. A visszavonással egyidejűleg jeleznem kell, 12 hogy ha a szociális intézmények működése a dologi költségek elvonása miatt veszélybe kerül, akkor pótköltségvetést fogok kezdeményezni. Dr. Bárányi Enikó: Én fenntartom javaslatomat, amellyel Kelemen Z. Pál javaslatához csatlakoztam. Számomra ez a költségvetés csak abban az esetben elfogadható, ha a testület egyértelműen arra szavaz, hogy az 1995. decemberében elfogadott alapellátásra vonatkozó felzárkóztatási programhoz 10 millió Ft-ot elkülönít. Meggyőződésem, hogy ha az alapellátás tárgyi feltételrendszeréhez nem tudunk elkülöníteni bizonyos pénzeszközt, akkor ezt a magam részéről tisztességtelennek tartom. Tarnóczky Attila: Javaslom Kelemen Z. képviselőnek, hogy javaslatát terjessze be. Kelemen Z. Pál: Javaslatom visszavonását fenntartom. Dr. Kerekes József: Tudomásom szerint a Polgármesteri Hivatal a hómunkák elvégzésére általányszerződést kötött a szolgáltatóval, nem vitatom, hogy az idei tél több feladatot rótt a szolgáltatóra, azonban ez nem indokolja, hogy kétszeresére kelljen emelni a szolgáltatás díját. Javaslom a még ki nem fizetett számlák meg nem fizetését, a 8 millió Ft-nak a levonását a költségvetésből. Suhai Sándor: A 8 millió Ft kiadás valóban a rendkívüli tél miatt volt, a megállapodásban a szélsőséges esetek elkerülésének érdekében limiteket állítunk be. Ha nagyon enyhe a tél, akkor a szerződött összegből a szolgálató visszafizet az önkormányzatnak, amennyiben a havas napok száma a 18-at meghaladja - mint az idei télen is -akkor a 18 nap feletti havas napokra fizetünk. Nem vonatkozik ez a felhasznált só és fűrészpor mennyiségére. A szerződés ilyen értelemben számunkra viszonylag kedvező, remélem, hogy a következő tél enyhébb lesz, akkor az önkormányzat a minimum alatti teljesítés miatt visszakap pénzt a szolgáltatótól. A megkötött szerződés módosítása külön napirend keretében történik, a költségvetés megszavazása közben ezzel nem tudunk érdemben foglalkozni. Dr. Bárányi Enikő: Egyetértek Dr. Kerekes képviselő felvetésével, mégis azt kérem, hogy mindig az adott témával kapcsolatban tegyük meg a hozzászólásunkat. Suhai Sándor: Az alapellátásra közel 70 millió Ft van elkülönítve, ez az összeg biztosított, most a 10 millió Ft megítélésével nem értek egyet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodással efogadja e 13 Suhai Sándor: Hajgató Sándor képviselő javasolta a Felsőtemető utcában gyalogjárda építését. A megoldásra a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azt javasolja, hogy így nevesítve kerüljön be ez a cél a Műszaki Osztály rendelkezésére álló út-, járdaépítési programba. Az őrtorony utca és a Vágóhíd közötti útszakasz megvilágításával kapcsolatban sem a Gazdasági Bizottság, sem az előterjesztő nem tudja támogatni a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Hajgató Sándor: Már említettem az elmúlt közgyűlésen, hogy a hídnál már halálos baleset történt, szerintem az fontos szempont, hogy sötétben is nyugodtan lehessen közlekedni. Marton István: Amikor a város 22 általános és középiskolájának helyzetéről beszéltem, akkor azt mondtam, hogy mintegy 300 millió Ft-os hiány mutatkozik majd az előző évi tényszámok ismeretében. Hiányolom, hogy nincs benne a 19.5%-os közalkalmazotti béremelés, a 13. havi illetmény nincs betervezve, valamint az energiaáremelés, és az infláció sem. Az uszoda támogatására a 25 millió Ft-tal szemben 36 milliót tartok elegendőnek abban az esetben is, ha működtetése változatlan marad. A tömegkommunikáció helyzetével kapcsolatban az újságra 1 millió Ft-ot, a televízióra 1.2 millió Ft-ot javasoltam. Kimaradt az anyagból a bagolai szeméttelep kérdése, amelyre 8 millió Ft-ot kellene beállítani, és a sánci Idősek Klubjának befejezésére kértem 1 millió Ft-ot. A vegyeskórus támogatásával kapcsolatban az az álláspontom, mint a polgármesternek az Olajbányász Fúvószenekarral kapcsolatban, hogy erre a feladatra a Kulturális Alapból kellene pályázni. Információim szerint a támogatás azonban már ki is lett fizetve. A Nyugdíjasház építését az általános és céltartalékba kérem betenni, valamint a depónia helykijelölés mellett a bagolai településrész jogos igényét ki kell elégíteni. Nem javaslom, hogy a mai napon végszavazás is legyen, a bizottságoknak állást kellene foglalni az anyag tanulmányozása után. Suhai Sándor: Egy hónapon belül javaslatot teszek az uszoda üzemeltetésére, szerintem a 25 millió Ft előirányzat pillanatnyilag elég. Az előterjesztendő javaslat orvosolni fogja a problémát, addig a 25 millió Ft elegendő lesz. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, hogy az uszodára előirányzott 25 millió Ft-tal szemben 36 millió Ft szerepeljen a költségvetésben, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodással efogadja e 14 Suhai Sándor: Marton képviselő 1 millió Ft-tal javasolta megemelni az újság költségvetését. Czobor képviselő a módosító javaslatok elején kifejtette, hogy az újságtól nem kaptunk üzleti tervet, amely alapján meg tudnánk ítélni az újság működését. Marton képviselő javaslatát sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, sem én nem támogatom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Az 1.2 millió Ft-os támogatással a Városi Televízió esetében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetért, előterjesztőként én is támogatom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: A költségvetés elkészítése előtt szükségessé vált a vegyeskórus nevezési és részvételi díj bizonyos összegének befizetése. így ezt a kérdést már nem lehet eredeti formájában kezelni. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Marton képviselő a sánci öregek napközi otthonával kapcsolatban 1 millió Ft plussz igényt jelentett be. Az évközbeni plusszbevételként jelentkező igények között kap helyet a sánci öregek otthona, most nem javaslom az 1 millió Ft odaítélését. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Bagola városrész fejlesztésére az elmúlt években is többmillió Ft-ot fordítottunk, csak azt tudom javasolni, hogy "vonal alatt" kerüljön elfogadásra Bagola 8 millió Ft-os támogatása, mert a költségvetés nem tartalmaz erre vonatkozóan előirányzatot. Marton István: A 14. számú melléklet 32 millió Ft-ot irányoz elő a depónia elhelyezésére, viszont a hulladéklerakó elhelyezése még nem megoldott, biztos vagyok benne, hogy az idén sem fog megoldódni. A szeméttelep területe már a magánterületekre húzódott, szükség lenne a kimérésre, majd a kártalanításra. 15 Indokolt lenne a szeméttelep jelenlegi bejáratát megszüntetni, a törvény által előirt 50-60 cm földtakaróval lefedni és a fásítását elvégezni, valamint a Kaposvári út felől megnyitni a bejáratot. A környékbeli települések nem kívánnak depőniát engedélyezni a területükön, viszont Bagolán 33 éve van szeméttelep, úgy gondolom ez az eljárás több mint méltánytalan, és távolban lévő tételekre komoly összegek vannak beállítva, ebben az esetben viszont konkrét munkáról lenne szó. Tegnap volt egy településrészi gyűlés - abban a kultúrházban, amelynek felújítása és átalakítása 3 éve folyik - ahol, 72 lakos nyilvánította ki egybehangzóan, hogy amennyiben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a jogosnak vélt összeget nem biztosítja a költségvetésben, úgy a Húsvét utáni hetekben komoly demonstrációt szerveznek a településrész lakói. Áldatlan dolog az, hogy ezt a minimálisnak tekinthető "fájdalomdíjat" sem hajlandó a város közgyűlése elfogadni, illetve "vonal alatti" ígérgetésekbe bocsátkozik. Suhai Sándor: Marton képviselő ellentmondására szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik oldalon azt szeretné, ha a bagolaiak jogos kérése - a szeméttelep minél előbbi elkerülése a területről -minél hamarabb megvalósuljon. Ehhez viszont szükség van a 14. számú táblában beállított összegre, különben nem lesz új helyen szemétlerakó. Nem javaslom az összeg csökkentését. Ha ezt a pénzt nem tudjuk felhasználni, akkor ebből az összegből meg lehet oldani Bagola fejlesztési igényeit. A kultúrház felújítása nem azért húzódik, mert pénz nem volt rá. Ismerem a bagolaiak úttal kapcsolatos felvetéseiket, amelyeket próbálunk orvosolni. Nem megoldás a fenyegetés ebben az esetben. Marton István: Meg kell akadályozni, hogy ne gyújtsanak be, mert esetenként lángol a szeméttelep. Suhai Sándor: Mindent el fogunk követni, hogy ez ne történjen meg. Aki egyetért Marton képviselő 8 millió Ft-os javaslatával a bagolai szemétteleppel kapcsolatban, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Dr. Kerekes képviselő a Parkoló Kft-vel kapcsolatban nem fogalmazott meg konkrét javaslatot. A Parkoló Kft. egy önfinanszírozó vállalkozásként indul, ezért nem jelentkezik költség, illetve az átadott 36 millió Ft nettó összeg. Dr. Kerekes József: Az ÁFA-visszaigényléssel kapcsolatban kételyeim vannak, mert a megalakított kft. nincs olyan helyzetben, hogy maga fogja a munkálatokat elvégezni, valahol meg kell rendelnie, az ÁFÁ-t ő fogja majd visszaigényelni. 16 Suhai Sándor: A Floreát Alapítvány támogatása 500.000 Ft-tal jelentkezett igényként, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és én is támogatom ezt a javaslatot. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 6 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: A Nagykanizsai Honvéd Kaszinó támogatására 2.5 millió Ft-ot kértek az ott dolgozók, nem látjuk tisztán ennek további működésével kapcsolatos helyzetet, így ezt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és az előterjesztő sem támogatja. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A bajcsai városrészben elinduló templomépítéséhez 2 millió Ft támogatást kért a plébános. Megvizsgáltuk ezt a kérdést, és amikor a bajcsai templom építéséhez ingyentelket megkapta a városrész, akkor elhangzott, hogy a templom építéséhez nem kérnek támogatást. Ezt a 2 millió Ft-ot lehet, hogy többletbevételeinkből támogatni tudjuk, de jelenleg nem látunk forrást ennek a támogatásnak a biztosítására. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés'' a javaslatot 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A 74-es számú Törekvés Cserkészcsapat támogatására 50 ezer Ft működési és fenntartási hozzájárulást kértek. Az összeg nagyságára való tekintettel támogatjuk a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: A HUMÁN GESZ dologi kiadásainak a fedezetére 2 8 millió Ft plusszelőirányzatot a pénzmaradvány terhére indokoltnak látunk biztosítani, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is támogatja a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. 17 Tarnóczky Attila: A költségvetési rendelet felett kérem megnyitni a vitát, a módosító javaslatokat összegyűjteni, és az Ü gyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság módosító javaslatával együtt ezekről szavazzunk. Suhai Sándor: A rendelettervezet a költségvetés végrehajtási rendelkezése, melyet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalt, és módosításokkal elfogadásra javasolt. Ezeket a módosításokat szavazásra fogom feltenni. Béres Márton: Javaslom, hogy a polgármester nyissa meg a részletes vitát, és a rendelettervezet elfogadására, illetve annak vitájára ezután kerüljön sor. Suhai Sándor: Aki egyetért Béres képviselő javaslatával, hogy most folytassuk a számszaki résszel a vitát, és aztán térjünk rá a rendelettervezet vitájára, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja. Zsoldos Ferenc: A 14. számú melléklet 4. pontja a díszpolgári cím adományozása és átadására valamint az 1100. évforduló rendezvényeire tartalmaz 4 millió Ft-ot. A közgyűlés egy korábbi határozatával felhatalmazta a polgármestert, hogy a költségvetés elfogadásáig 3 millió Ft erejéig van lehetőség a felhasználásra. A tervezett éves programok és létesítmények költségeinek fedezetére mindösszesen 5 millió Ft-ot biztosított az önkormányzat, ezért az itt szereplő 4 millió Ft 1 millió Ft-os csökkentést tartalmaz, mellette magában foglalja a díszpolgári cím átadásával kapcsolatos költségeket is. Módosító javaslatom, hogy mind a díszpolgári cím, mind a Nagykanizsa Városért kitüntetések szerepeljenek önálló tételként, és ne a millecentenárium költségvetésében. Javaslom, hogy a díszpolgári és a pro urbe kitüntetésekre 500 ezer Ft-ot állítsunk be az általános tartalék terhére. A 4 millió Ft-ot pedig 1 millió Ft-tal megemelve biztosítani tudja az 1100. évforduló rendezvényeit. Magyar József: A beterjesztett javaslataimmal 1.300 ezer Ft-os "kárt okoztam" a költségvetésnek, amely azt jelenti, hogy ez a pénzösszeg jogosan járt, effektíve plussz pénzt nem sikerült kiharcolnom. A sarokszámokkal kapcsolatban felhívom a figyelmet a 4. tervjavaslatot tartalmazó táblázatra, amelyet én osztottam ki. A 4. fordulónál újabb 6 millió Ft normatív állami támogatás szerepel plusszként, amely ugyan nem ment át az intézményi működési kiadásokra, hanem ott is 200 ezer Ft csökkenés tapasztalható. Majd csökkentettük az általános tartalékot újabb 4 millió Ft-tal, mindezt összevonva átkerült az általános tartalék rovatba a felújítások, és beruházások közé. Szerintem ez a költségvetés rendkívül óvatos, mert a 10 millió Ft-ból lehetett volna más célokra előirányozni. Szeretném arra emlékeztetni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagjait, hogy a bizottsági ülésen abban állapodtunk meg, hogy hivatalos formában meg fog jelenni az, mit kell tenni plusszbevételek és 18 plusszkiadások jelentkezése esetén, és az elhangzott javaslatokkal mit kell tenni. Ennek írásos nyomát nem látom. Javasolni fogom önálló képviselői indítványként, hogy a Városüzemeltetési Bizottság váljon ki a Gazdasági Bizottságból. Ha a városüzemeltetési költségeket jobban megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy 1996-ban a közútak és hidak üzemeltetésére a 36 millió Ft-tal elértük az 1993-as szintet. 1994-ben működési költségként 40 millió Ft-ot fordítottunk városüzemeltetési célokra, ma ott tartunk, hogy ez már csak 36 millió Ft. A 18 millió Ft-os hulladékgazdálkodási támogatás ma már csak 3 millió Ft. Ez nem probléma, mert meg lehet egyezni a szolgáltatóval, hogy ezt nem a város fizeti, de nem maradt ott a 15 millió Ft az üzemeltetési költségeknél. Azok a képviselők, akik a városüzemeltetési költségeknél nemmel szavaztak, úgy érzem, nem sok joguk lesz év közben arra, hogy a lakókörzetüknek út, járda, és városüzemeltetési céllal kapcsolatos kiadásaikban majd interpelláljanak, vagy lobbyzzanak. Tegyünk arra ígéretet, hogy ha plusz bevétel keletkezik, az a városüzemeltetésnél marad. Szeretném felhívni a figyelmet a védett épületekkel kapcsolatban arra, hogy az általunk hozott rendelet be nem tartásának következménye lehet, hogy az állampolgár sem fogja betartani a rendeletet. Kénytelen vagyok megemlíteni, hogy a városüzemeltetési kérdések a lakossággal közvetlen kapcsolatban vannak. A közterülethasználatnál a taxisokra kiróttunk 6.000Ft/hó közterülethasználati díjat, ami a korábbi 0-hoz képest 72.000 Ft plussz kiadást jelent. Ez is egy olyan jellegű intézkedése a hivatalnak, ami a lakosságot érinti. Ezek után ezt a költségvetést én nem tudom megszavazni. Suhai Sándor: Egyetlen tévedésre hívnám fel a figyelmet, ugyanis nem a hivatal döntött arról, hogy a parkolási díjak emelkedjenek, hanem a testület határozott ebben a kérdésben. Palotás Tibor: A 13. havi bér kifizetésével kapcsolatosan minden évben felvetem ezt a kérdést, hogy miért nem lehet egyenlő módon kezelni a köztisztviselőket és a közalkalmazottakat. Tudjuk, hogy a törvény másként rendelkezik, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a köztisztviselők részére az adott évben kell kifizetni a 13. havi bért, a közalkalmazottak részére pedig csak ki lehet, de legkésőbb a tárgy évet követő január 31-ig kell azt megtenni. Minden évben probléma ez és igazságtalanság akkor, ha mi itt a városban megkülönböztetjük ezeket a dolgozókat. Az a kérésem, hogy gondolkodjék el rajta Cserti Tibor még ma, hogy meg lehet-e tenni azt, hogy december hónapban csak egy vagy két hétre átmeneti hitelből is, de kifizethetővé váljon a közalkalmazottak számára is a 13. havi bér. Ez lenne a minimum elvárható a közalkalmazottakkal szemben. Tudatni szeretném a város lakosságával, hogy a hivatal dolgozói számára a tavalyi évhez képest 24 millió Ft-tal több bér jellegű pénzösszeget tartalmaz a költségvetés. Míg a közalkalmazottak részére 32 millió Ft-tal kevesebbet. Természetesen tudni kell, a magyarázat itt az lesz, hogy átszervezéssel fogják indokolni a 32 millió Ft bércsökkenést. De hogy a hivatalban mitől növekszik több mint kétszeresére a bér jellegű juttatás összege, azt valószínűleg a 19 jó munkájukkal fogják indokolni. Ezért kérem, hogy teremtsék meg a közalkalmazottak számára is a 13. havi bér ez évi kifizetésének lehetőségét. Bagolával és Bajcsa városrésszel kapcsolatban kért támogatás elhagyása kifejezett problémát jelent, a templomépítésére 2 millió Ft-os támogatásnak a megtagadása méltatlan ehhez a testülethez. Kérem képviselőtársaimat, teremtsenek lehetőséget arra, hogy a 2 millió Ft mégis kifizethető legyen a templomépítésre. Béres Márton: A költségvetésnek olyan a szerkezete, ami a város valós problémáira igazából nem ad választ. Egy olyan közbenső helyzetű költségvetést tárgyalunk, amikor bizonyítottan csődhelyzetről szó sem lehet. Ugyanakkor el kell mondani, hogy ezekben a megfogalmazott pénzügyi célkitűzésekben esélye sincs a városnak a felemelkedésre. Pontosan arra szeretnék rávilágítani, hogy jelenleg a felújítások, beruházások aránya nem éri el a 20 %-ot, alapvetően még mindig a működési kiadású összegek a dominánsak. Ez gyakorlatilag csak a céltartalék jellegű arányoknál érzékelhető, hiszen a felújítási, beruházási céltartalék 66,4% és ehhez képest a működésre a céltartalék 32,8%-ot irányoz elő. A költségvetés kívánatos szerkezeti aránya ahhoz, hogy a város előbbre léphessen, a megítélésem szerint kétségtelenül az, hogy ezek az arányok a költségvetés egész szerkezetére igazak legyenek. Rá szeretnék még mutatni arra, hogy az én elképzelésemben az, hogy nem egészen így kellene a költségvetési vitákat lefolytatni, hiszen valamikor a 29/1995. határozatunkkal tavaly február 28-án a közgyűlés kötelezte polgármester urat arra, hogy a város négy éves programjához kapcsolódó szakmai programokat terjessze a közgyűlés elé. Meg kell állapítani, hogy ezek a programok máig nem kerültek elénk, vagy csak kisebb inzertekben, és ez azt is jelenti egyben, hogy amikor az 1996. évi költségvetésről tárgyalunk, akkor valójában nem látjuk a célokat. Most is csak arról eshet szó, hogy a különféle érdekérvényesítési csoportok miként tudják a költségvetés sarokszámai mögött felvonultatni a maguk sajátos elképzeléseit és ennek a támogatottságnak megfelelően alakul az ez évre tervezett feladatsor. Megítélésem szerint a szakmai javaslatokat, amelyek a költségvetéshez módosításként beérkeztek, nemcsak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak kellett volna minősíteni és elfogadni, hanem rangsorolni kellett volna ezeket a kérdéseket az egyes szakmai bizottságoknak is. Itt a képviselőktől beérkezett javaslatokra gondolok és a közgyűlésnek kellett volna ennek a rangsornak az alapján dönteni. Úgy gondolom, hogy mind amellett, hogy a költségvetést el kell hogy fogadjuk minden hibája és módszertani gondja ellenére is, mert csak ez az egyetlen záloga lehet annak, hogy 1997-ben esetleg más tematika szerint és már a célok ismeretében tudjuk megfogalmazni, mit akar a város a rábízott pénzzel, egyáltalán miként szolgáltatjuk a város fejlődését a legtartalmasabban. Az, hogy lesz-e 199 6-ban fordulat vagy sem, azt hiszem nem kis részben azon múlik, hogy a következőkben változtatunk-e a költségvetés tárgyalási módozatain, megadjuk-e lehetőségét annak, hogy más érdekek is szerepet kapjanak. 20 Szerencsés lenne elkülöníteni a kötelező és a plusszban vállalt feladatokat. A garázsok kérdése többször felvetődött ebben a közgyűlésben a múlt esztendő során is, a lakosságnak van igénye és ennek ellenére ez a közgyűlés nem foglalkozik vele, jóllehet önfinanszírozó is lehetne a rendszer. Azt kell mondanom, a városnak érdemleges pénzébe nem kerül. Ez a fajta hangulat javítás elkerüli a közgyűlés figyelmét. A Berzsenyi úti lakótelep garázsproblémája mind a mai napig megoldatlan, hiába születnek állampolgári kezdeményezések, hiába vannak a bizottságoknak érvényes határozataik. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság december 7-én jóváhagyta a Berzsenyi utcai lakástömb garázs megoldásainak a kivitelezésére a javaslatot, ennek ellenére nem történt változás. A szakszervezeti pénzzel kapcsolatosan üdvözlöm a közgyűlés határozatát, szeretném ha a szakszervezetek között esélyegyenlőség lenne. Felhívom a figyelmet arra, hogy én nem találtam meg a területelőkészítési közművesítésnek azt a fajta mértékét, ami idevonzaná az ipart, ami tényleg megalapozná a majdani befektetőknek a jelenlétét. Ezt nagyon hiányolom, mert úgy gondolom, hogy erre a területre nagyon is komoly pénzeszközöket kellene fordítani a városnak, akár olyan áron is, hogy a hitel növekedést el kellene fogadnunk, mert igazán infrastruktúra és területi ajánlások nélkül ez a város befektetőkben, foglalkoztatásban nem fog előbbre jutni. Az igazi garancia az lenne a költségvetés elfogadására, hogy a szakfeladatokat a szakbizottságok véleményezték volna. Én abban a reményben fogom megszavazni ezt a költségvetést, hogy ezekkel a gondokkal amiket itt felsoroltam 1997-ben újból nem szembesülök. Suhai Sándor: Kérem képviselő társaimat, hogy szorítkozzunk a költségvetés megítélésére. Tarnóczky Attila: Meggyőződésem, ha a város reklámozására nem hajlandó pénzösszeget fordítani, akkor hiú álom ide befektetők, munkahely teremtését várni. Abban a reményben tettem meg a javaslatomat, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem arra az álláspontra helyezkedik, hogy elutasítja, hanem megfontolja, hogy mennyit kellene erre a célra fordítani. Csatlakozom Magyar képviselőtársamhoz, hogy van a városnak egy érvényes rendelete, ami úgy szól, hogy - ha jól emlékszem - az éves költségvetésének 3%-át kell elkülöníteni arra a célra, hogy a városban lévő öreg épületeknek a rendbetételét folyamatosan lehessen végezni. Meg kell jegyeznem, hogy ha ezt nem akarjuk teljesíteni, akkor akik ezt nem akarják megtenni, nyújtsák be ennek a rendeletnek a módosítását, mert így saját rendeletünkkel ellentétes költségvetés fog születni. Természetesen a rendelet módosítását nem tudom támogatni. Javaslom, hogy Kelemen Z. képviselő által javasolt 35 millió Ft-hoz hiányzó 7 millió Ft-ot a közgyűlés juttassa a Humán GESZ-nek szociális célokra. 21 Czobor Zoltán: A Racionalizálási Bizottságnak amennyiben természetesen a közgyűlés elfogadja ezt a költségvetést lejár a mandátuma, gyakorlatilag megszűnik ez a bizottság. A bizottság alapvetően azzal a feladattal lett létrehozva, hogy a költségvetést bizonyos értelemben előkészíti, másik feladata, hogy próbálja meg az önkormányzati területen valamilyen mérvű racionalizálást elérni. Az első feladatának úgy érzem megfelelt, hiszen azok a sarokszámok, amelyek kidolgozásra kerültek ebben a bizottságban, a költségvetés tartalmazza. A másik feladatunkat a rendelkezésre álló időnek megfelelően elvégeztük, de nyilvánvalóan nem teljeskörűen. Az IKI átalakításával tettünk le egy programot, valamint a Városgondnokság, a városüzemeltetés átalakításának befejezésével kapcsolatosan. Megpróbáltuk továbbá a VIZMÖ átalakítását elindítani, és a Humán GESZ átalakítását kezdtük meg. Az IKI-vel kapcsolatban úgy érzem, hogy megfelelő programmal sikerült előállnunk, hiszen több mint 100 millió Ft-os éves megtakarítást eredményez ez a program, ha megvalósul. Ebben a programban szerepel az a javaslat is, amit figyelmükbe ajánlanék képviselőtársaimnak, hogy az IKI-nek az udvari bérleményekbe való átköltöztetésével a főépület más célra hasznosítható, akár eladható. Ez egy olyan jellegű megoldás lenne, ami a költségvetési problémáinkon javíthatna. Van egyéb javaslat is ebben az anyagban ajánlanám a hivatal figyelmébe, hogy ezt nézze át. Ugyanez igaz a Városgondnoksággal kapcsolatban is. A VIZMÖ átalakítása nem indult meg, ennek nem kis mértékben a VÍZMŰ teljes elzárkózása volt az oka. A Humán GESZ átalakítása célszerűen a jövő évben kell hogy kidolgozásra kerüljön. Kritikai észrevételek elhangzottak a közgyűlésen, erre azért szeretnék nagyon röviden reagálni. A bizottság tagjai Tüttó István alpolgármester, Böröcz Zoltán és jómagam. Úgy gondoltam, és nem kis mértékben azért volt alpolgármester a bizottság tagja, hogy- ehhez a hivatal támogatását megkapjuk. Úgy gondolom ezeket a munkákat a hivatal által, a mi irányításunkkal végeztük el. Készültek jegyzőkönyvek, de a munka nagy része nem jegyzőkönyvi szinten folyt, nem tartom olyan fontosnak, hogy ez sarkalatos kérdése lehessen egy bizottság megítélésének. Végezetül szeretném megköszönni a hivatalnak, osztályvezetőinek azt a segítséget, amelyet a bizottság munkájához megadtak. Jónak tartom a költségvetést, a sarokszámai elfogadhatóak, hiszen a következő évi költségvetésnek ad egy olyan lehetőséget, hogy egy stabil, az önkormányzat gazdálkodását nehézségektől mentessé tevő költségvetést tudjunk elfogadni 1996-ban. Hiányossága, hogy az intézményrendszernél megszorításokkal és nem átalakításokkal ért el eredményt, aminek következtében ez nem racionális. Én jónak érzem a felújítások, beruházások arányát, meg merem kockáztatni, hogy a környező városokban nincs ilyen arány. A beruházásra 644 millió Ft, fejlesztési célú támogatásra 55 millió Ft, céltartalékból fejlesztésre 96 millió Ft van tervezve. Én úgy gondolom, hogy ebből a szempontból semmi panasz nem lehet erre a költségvetésre, amire nem azt mondom, hogy nem lehetne jobb, de a mai gazdasági viszonyok között ez elfogadható, sőt jó. Ha megnézzük a sarokszámokat 30 millió Ft-tal magasabb a fejlesztési célú bevétel mint kiadás. Ez a 30 millió Ft került a működési célú kiadásoknál felhasználásra plusz a 100 millió Ft-os hitel, és így jött ki a 130 millió Ft-os működési célú hiány. Szeretnék 22 néhány gondolatot mondani az 1997. évi költségvetésre. Jó volna ezt a 130 millió Ft-ot is lefaragni a költségvetésből, valamint a vagyonfelélést teljes egészében vagyonhasznosítássá átalakítani. Az intézményrendszer átalakítását fel kellene gyorsítani. Ami tartalék van azt a jövő évben ki kellene hozni ebből a rendszerből, hogy az egyensúly javuljon. A szociális rendszer átalakítását nagyon sürgetném. Kétségtelen tény, hogy ezen a területen nemcsak abból lehet eredményt elérni, hogy a költségvetésből 10, 20, 30 millió Ft-ot kérünk, hanem abból is lehet, hogy átalakítjuk az itteni alapelvet. Utalnék rá, hogy alanyi jog helyett a rászorultságot vezessük be, mint ahogy az IKI-s lakbéremelésnél első lépésben ezt már megtettük. A városüzemeltetés átalakulása jelenthetne egy olyan tartalékot, amely talán Magyar képviselőtársam jogos igényét is enyhíthetné, hogy a városüzemeltetésre többet fordítsunk. Támogatnám a Városüzemeltetési Bizottság felállítását, mert úgy érzem, hogy a Gazdasági Bizottságon belül nem igazán tud érvényt szerezni ennek a feladatának. Egyértelmű, hogy a költségvetést támogatom. Suhai Sándor: Szeretném megköszönni az "R" bizottságnak a végzett munkát. Sok jó ötlettel járultak hozzá, hogy a mostani, de különösen a következő évi költségvetés valóban racionálisabb legyen. Tüttó István: Úgy érzem, hogy az "R" bizottság olyan jellegű munkára is utal, hogy megpróbált a lehetőségek terén lehető legmesszebb elmenni abban a kérdésben, ami ma igen égető. Megköszönöm azt a támogatást, amit a két tag, a testület, és a hivatal adott számunkra. A költségvetés kapcsán én a legnagyobb gondot abban látom, hogy a működési célú bevételeink és a működési célú kiadásainkban van igazán hiány. Én úgy gondolom, hogy a befektetések vonzóvá tétele Nagykanizsán nem kimondottan azon múlik, hogy hogyan reklámozzuk magunkat. A testület hozott már néhány olyan döntést a vagyongazdálkodással kapcsolatosan, ami felgyorsíthatja befektetők Nagykanizsára jövetelét. Nap mint nap hallani és olvasni mintha az a látszata lenne, hogy ez a testület és ez a vezetés nem foglalkozik a város jövőjével. Szeretném eloszlatni ilyen jellegű megítélést azzal, hogy az M7-es út, a vasút villamosítása, a kórház részére adott újabb támogatás szinte mindennapos programjaink között szerepel. Rengeteget tárgyalunk, utazunk ez ügyben, érzésem szerint érdemi előrelépések várhatók mindhárom területen. Szeretném megemlíteni, hogy a pályázatunkról visszajelzés érkezett, a foglalkoztatási társulással kapcsolatban a munkanélküliek megfelelő alkalmazása, átképzése kapcsán néhány projektünk elfogadásra fog kerülni. Az ÁPV Rt. vezetője tájékoztatott arról, hogy nagy esélyünk van rá Pécs várossal közösen a pályázat elnyerésére. Ez a költségvetés mindenképp olyan jegyeket mutat fel, amire azt lehet mondani, hogy megpróbálja a realitásokat összhangba hozni az igényekkel. Az igények idén is meghaladták a lehetőségeket. Ez a költségvetés annak a problémáját is magában hordozza, hogy mindenféle területen, szinten azt kellett tennünk, hogy meg kellett faragni, szigorítani, és egyben olyan lehetőségektől is meg kellett vonni például intézményeket, amelyeket pillanatnyilag jogosnak lehetett 23 volna megítélni. A jelen helyzetben óriási előnynek tartom, hogy sikerült olyan lépéseket is tennünk, amivel a korábbi hitelállományunkat mérsékelni tudtuk. Ezt az utat tovább kell járnunk, hogy ne éljük fel a jövőnket és ezzel tudjunk egy olyan alapot biztosítani, amely még jobban megalapozza a fejlesztéseket. Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés elfogadható még a mai nap folyamán. Zsoldos Ferenc: A költségvetés jellemzőiként abból indulnék ki, hogy egy óvatos, visszafogott, reális, a jelen valóságot tükröző kényszerhelyzetben készült költségvetés áll előttünk. Ugyanakkor természetesen tartalmaz kedvezőtlen arányokat is, ami nem tekinthető ideálisnak, hiszen az én százalékarányaim egy kicsit másak, mint amit Béres Márton képviselőtársam említett, olyan 75-73, 25-28%-os arányt számoltam ki a költségvetés mutatói alapján. A fejlesztés, felújítás, illetve a működtetés tekintetében valóban jobb lenne egy ideálisabb helyzet, de erre sajnos nincs lehetőség. Nem is lehet, hiszen ha az intézmények költségvetését veszem alapul, ott az arányok valóban még rosszabbak. Nem lehet felgyorsítani azokat a lépéseket, amelyeket mi szerkezeti átalakítás néven fogalmazunk meg. Ugyanakkor az arányok az intézményi szféra tekintetében a személyi bér jellegű kiadások, illetve a működési, fejlesztési fenntartási költségek aránya még rosszabb, hiszen az óvodáknál a 80 és 20%, az általános iskoláknál valamivel kedvezőbb, de a 75% és 25%-os arányt még a középiskoláknál sem fogalmazhatjuk meg kedvezőbben. Ez a költségvetés a pénzügyi stabilitás irányát megfogalmazó költségvetés. Kényszerű, mert hiszen a költségvetési tervünk egyértelműen tükrözi a város helyzetét olyan vonatkozásban is, hogy Nagykanizsa - és ezt most tudomásul kell vennünk, ha nem is nyugszunk bele a meglévő helyzetbe - nem azoknak a régióknak a városai közé tartozik, ahol érzékelhetőbb, szimpatikusabb, erőteljesebben mutatkozó fellendüléssel lehet számolni. Ebben a régióban és ebben a közigazgatási helyzetben, vagy közigazgatási politikai helyzetben lévő városok gondjai hasonlóak, vagy talán még rosszabbak. Nekünk is az a véleményünk a Városvédő Egyesülettel, hogy ebben a vonatkozásban kell erőteljesebben konkrétabb lépéseket tenni a jövőben. Ez a költségvetés úgy érzem, hogy elég erős tartalékokkal is rendelkezik. Reméljük, hogy az év második felében megmutatkoznak a bevételeknél azok a többletek, amelyek bizonyos értelemben kompenzálják és a további korszerűsítési intézkedések és lépések, amelyek pénzügyi tekintetben az arányokat is kedvezőbb módon fogalmazzák majd meg és alakítják át. Lenne egy javaslatom elsősorban a Gazdasági Osztály számára és mindazok számára akik a költségvetést készítik. Magyar József képviselőtársunk már harmadik alkalommal tisztelt meg bennünket összehasonlító táblázatokkal. Én ajánlom az illetékes bizottságoknak és a Gazdasági Osztálynak, hogy elemezzék ezeket a táblázatokat, és a jövő évi költségvetésnél hasonló jellegű kimutatások készüljenek. Mindezek alapján a magam részéről nemcsak hogy elfogadhatónak, hanem még a mai közgyűlésen elfogadásra javaslandónak tartom a költségvetést. 24 Magyar József: A polgármester olyan kijelentést tett, hogy mi hagytuk jóvá ezt az ominózus közterület rendeletet. Olyan információk alapján tudunk dönteni, amit kapunk, ha ez kevés akkor kevés alapján rossz döntést hozunk. Ez nemcsak nekünk tanulság, hanem azok számára is, akik az előterjesztést készítik. Ebben a városban az elmúlt 5-6 évben kb. 8-9 ezer ember lett munkanélküli, kb. 5-6 üzem szűnt meg. Arra hívnám fel a figyelmet, fontoljuk meg, hogy angol és német nyelvű ismertetők álljanak rendelkezésre, amit Finnországba, Németországba juttatunk el, mely arról tájékoztat, hogy milyen befektetési lehetőséget kínál ez a város. Kérem a polgármestert szavaztasson arról, hogy amennyiben a költségvetés bonyolítása során a város min. 100 millió Ft plussz bevételhez jut, akkor kötelező jelleggel pótköltségvetést kell készíteni és azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőtársaim előterjesztettek és itt nem fogadtak el, figyelembe venni. Tarnóczky Attila: Alpolgármesternek válaszolom, hogy igaz, hogy a közgyűlés különböző módszerekkel kívánja vonzóvá tenni a beruházók számára a várost, de a külföldi tőkeerős vállalkozók azt sem tudják hogy létezik Nagykanizsa, és még kevésbé sem tudnak arról, hogy melyek azok a kedvező befektetési lehetőségek. Dr. Bárányi Enikő: Az a rossz érzésem van, hogy a költségvetésnek a bevételi oldala nagyon szépen kimunkált a hivatal által, amit mi sajnos meg is szavaztunk. Azokra az adókra, piaci, vásári tevékenységekre, parkolók bevételeire, illetve a gépjármű súlyadóval kapcsolatos olyan helyi rendeleteinkre gondolok, amelyek előterjesztése után úgy gondolom, hogy nem megfelelő információ birtokában hoztuk, nem tudva azoknak az emeléseknek a százalékos arányát. Mit érez a lakos, ha egyre több adót kell fizetnie, és ezzel szemben közérdekét javító intézkedések nem nagyon lelhetők fel ebben a költségvetésben. Visszatérnék az egészségügyi alapellátásra, hangsúlyozva azt, hogy ez is a lakosság teljes körét érintő dolog. Czobor képviselő felszólalásával kapcsolatban javasolnám, hogy 1997-ben további 2-3 fővel a bizottságot érdemes lenne bővíteni, akik a a szakma, az egyes szakterületek igényeit is meg tudják fogalmazni. Tüttő István: Egyetértek Tarnóczky úrral, azt azonban szeretném elmondani, hogy különböző nyelvű, még horvát nyelvű tájékoztatóink vannak. Mindenütt terjesztjük, ahol módunk van rá, videó anyagunk is van, angol, német, orosz nyelven, és magyarul is. Ez nem zárja ki azt, amit Tarnóczky úr is mondott, hogy ebben a kérdésben vannak olyan módszerek, amelyek még megtehetők. Nem szeretném, ha Dr. Bárányi Enikő úgy gondolná, hogy az egészségügyi alapellátás kérdésében olyan álláspontra helyezkedtünk, hogy számunkra teljesen érdektelen terület. Polgármester úr is említette, hogy ez az a terület, ami szintén idézőjelbe "vonal alatt" azért működő és számunkra fontos dolog. Tudjuk azt is hogy a kórház rekonstrukciójának befejezése egy új kényszerhelyzetet is teremt számunkra. Biztos vagyok benne, hogy az alapellátás éppen úgy bekerül ebbe a körbe, mint azok amelyek pillanatnyilag azért lettek elvetve, mert a költségvetés 25 szerkezetét most jelentősen módosították volna, de azon bevételek, amelyek számunkra most nem ismertek, de vélhetően bejönnek, forrását fogják biztosítani. Böröcz Zoltán: A jelenleg távollévő Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke helyett kívánom elmondani a legutóbbi ülésen elhangzottakat, a hozott döntéseket. Az egyik fogalom, az úgynevezett "vonal alatti". Ilyen kategóriát természetesen nem ismer a szakirodalom. Azért találtuk ki, mert hasznos képviselői javaslattal gazdagodott az utolsó forduló előtt a költségvetésünk. E javaslatoknak csak egy részére tudtunk forrást megnevezni, vagy tudott már maga a javaslattevő is. Ugyanakkor a többi javaslat is megvalósításra ajánlott. Az ülésen megnevezésre kerültek azok az ún. "vonal alatti" javaslatok, melyek tervezhetőek. A költségvetés végrehajtása során a költségvetés számaitól eltérő mértékben többletbevétel jelentkezhet, de előfordulhat az is, hogy a cél nem valósult meg, tehát megmarad a tervezett összeg, vagy kevesebb lesz a kiadása a tervezettnél. Úgy foglaltunk állást, hogy a célok, amelyek "vonal alatt" vannak kezelve, amennyiben többletforrás mutatkozik, többletbevétel vagy kiadás csökkenési oldalon kezelhetőek legyenek és közgyűlési döntés függvényében kerülhessenek felhasználásra. Mi 100 millió Ft-os határt nem neveztünk meg, hanem arra kértük a Gazdasági Osztály vezetőjét, próbálja ezt úgy megfogalmazni a költségvetés előterjesztésében, hogy ez technikailag és jogilag is kezelhető legyen. Úgy tudom, hogy valamennyi bizottság sok fordulón keresztül dolgozott ezen a költségvetésen, kompromisszumokkal, a javaslatok egy része képviselők szerint felvállalhatok voltak, mások szerint nem, nyilván ennek értelmében fogunk róla szavazni. A bizottság megpróbálta a Gazdasági Osztály segítségével ezeket rendezni, pontosan nevesíteni, és táblázatokban elhelyezni. Végül is a bent szereplő tartalom a szakmai bizottságokon keresztül került bele a költségvetésbe. A bizottság nevében szeretném megköszönni mindenkinek a segítő szándékú részvételét a költségvetés megalkotásában és adott esetben részvételét a bizottsági ülésen, ez semmiképp nem tökéletes, talán nem is jő, de többünk megítélése szerint pillanatnyilag elfogadható. Elfogadásra javaslom a magam részéről. Marton István: Némi szomorúsággal tapasztaltam, hogy a közgyűlés kezdete előtt kiosztott könyvvizsgálói vélemény képviselőtársaim részéről még csak említésre sem került. Én úgy gondolom, hogy ennek ismeretében egy komoly tervezést el lehetne indítani, amire természetesen már nincs idő. Nem kerültek az SZMSZ-ben olyan kérdések sem szabályozásra, amelyeket a tervezés rendjére vonatkozó - tavalyi évi kormányrendeletről van szó -kormányrendelet értelmében mindenképpen szabályozni kell. Pl. bizottságok véleménye, kikérési módja, ennek dokumentálása, koncepcióhoz való csatolása, a rendelet tervezet egyeztetése költségvetési szervek vezetőivel, annak Írásba foglalása, és a bizottságok elé terjesztése, stb. Itt nagyon részletekbe menő, fontos, konkrét tevékenységi láncot kellett volna elvégezni úgy a bizottságoknak, mint a közgyűlésnek, amely elmaradt. Külön fájlalom, hogy a két héttel ezelőtti közgyűlésen általam 26 javasolt, és Önök által leszavazott zárszámadás is bizonyos formában szóba kerül itt, mert a harmadik oldal első bekezdésében említi ez az anyag, hogy az előző évi tényszámok bemutatására teljeskörűen nem került sor. Ez a jóváhagyásban résztvevők munkáját is jobban segítette volna. Két héten belül mindenképpen el kell hogy fogadja a város a zárszámadását is, és abban a pillanatban meggyőződésem, hogy a költségvetésünk nem is él már. Objektíve nem is élhet, de ezt a hitemet támasztja alá polgármester úrnak az a hozzászólása, amelyben máris pótköltségvetésről beszélt. Amit Czobor képviselő említett az "R" bizottság tevékenységével kapcsolatban, annak azért örülök, hogy a Gazdasági Osztály által készített és annak osztályvezetője által október 9-én aláírt anyagról megtudtam, hogy bizony az az "R" bizottság tevékenységét is felöleli, habár ebben az anyagban erre nincs utalás. Úgy gondolom, hogy miután a február 6-i közgyűlésen létrehozott ad hoc bizottság is eltekint a február 14-i fél órás tevékenységétől érdemben nem dolgozott, ennek tükrében talán azt kellene mondani, hogy az SZMSZ módosítása után a bizottságok kompetenciájába utalt, vagy majd az utalandó feladatokat minden bizottságnak el kell végezni, és akkor nem kell talán a jövő évi költségvetés elfogadása előtt egy vagy esetleg két héttel létrehozni egy ilyen bizottságot. Mindezek és az itt elhangzottak alapján, egyet tudok ajánlani képviselőtársaimnak, hogy ezt a költségvetést ne fogadják el. Úgy gondolom, hogy mivel két héten belül mindenképpen meg kell hogy legyen a zárszámadás, és a tövény által előírt határidőkből nem fogunk kicsúszni, mert a jövő hetet követő egy hónapon belül kell megküldeni a költségvetést a felügyeleti szerveknek. Balogh Tibor: A Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt és az MDF képviselőcsoport nevében bejelentem, hogy az itt elhangzott ellenvélemények és a könyvvizsgálói vélemény alapján a képviselőcsoportunk nem tudja megszavazni a költségvetést. Suhai Sándor: Megkérem Kovács László könyvvizsgálót, minősítse a költségvetést. Kovács László: Szóbeli kiegészítésként a következőt tudom elmondani: Megbízásunkat viszonylag későn kaptuk meg, és így elég későn kapcsolódtunk be a város költségvetési rendeletalkotó folyamatába. Viszonylag gyorsan kellett áttekintenünk a költségvetést megalapozó dokumentációt és megismerni az előzményeket. Véleményünket eljuttattuk Suhai Sándor polgármester úrhoz, és a képviselők is ugyanezt az anyagot kapták meg írásban. A könyvvizsgálói jelentést mi a tegnapi nap folyamán részleteiben megbeszéltük a polgármester úrral, a jegyző asszonnyal, a Gazdasági Osztály vezetőjével és munkatársaival. Ezen a munkamegbeszélésen tisztáztuk azokat a problémákat, amelyek elsősorban kölcsönös félreértésen, illetve a könyvvizsgálók nem kellő informáltságán alapultak, és itt alakítottuk ki a végső véleményünket. Úgy gondoltuk, hogy a képviselők nem egy finomított, a problémák élét elvevő, semmitmondó könyvvizsgálói jelentést kapnak, ezért a legelső kételyeinket fésületlenül megfogalmazó, és elsősorban az apparátusnak szóló könyvvizsgálói jelentést tartják Önök most a kezükben. A tegnapi munkaértekezleten tisztáztuk, hogy a költségvetési rendelet 27 tervezet megfelel a költségvetési szervek tervezését, gazdálkodását, beszámolási rendjét szabályozó 156/1995. Korm. számú rendelet előírásainak. A bevételi és a kiadási oldalon általunk kifogásolt bizonytalanságok, feszes és fegyelmezett gazdálkodás mellett nem veszélyeztetik az önkormányzat feladatainak végrehajtását. A végrehajtott soronkívüli hiteltörlesztés nem törvénysértő, mert az önkormányzat erre határozatot hozott, a 234/1995. számú határozat g.) pontja írja elő ezt a hitelcserét, természetesen visszapótlási kötelezettséggel. Az önkormányzat az intézmények számlamaradványát nem vonta el, az az intézmények kiadási és bevételi oldalán is megjelenik. Megállapítottuk, hogy a városnak bevételi tartalékai nincsenek, a bevételek nincsenek alátervezve, a kiadások nem számolnak az inflációs hatásokkal. Az általános és céltartalék csak látszólagosan optimális, ennek nagy része konkrét feladatokra már lekötött. Mindezek indokolják a korábbinál is nagyobb takarékosságot, a szigorúan rangsorolt előirányzott forrásfelhasználást. Azzal az ajánlással javaslom a költségvetési rendelettervezetet elfogadásra, hogy újabb feladat csak újabb források feltárásával vállalható. Javaslom továbbá, hogy a költségvetés egyes fordulóiról olyan előterjesztések készüljenek, amelyekből a változtatások indokai és nagyságrendjei egyértelműen kitűnnek, így jelentősen javulhat a képviselők tájékoztatása. Suhai Sándor: Zsoldos képviselő a díszpolgári és a pro urbe kitüntetésekhez 500 ezer Ft elkülönítését kérte függetlenül a 4 millió Ft-tól, ez az általános tartalék terhére plusszfeladatot jelentene. Előterjesztőként ezzel egyetértek, aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta, hogy a költségvetés készítése során elhangzott képviselői indítványok az évközi plusszbevétel vagy felszabaduló előirányzatok terhére kerüljön a közgyűlés elé rangsorolás és döntéshozatal céljából. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy az alapellátás részére további 7 millió Ft-ot szavazzunk meg. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodással efogadja e 28 Suhai Sándor: Palotás képviselő javasolta, hogy ebben az évben tervezzük meg a 13. havi fizetését a közalkalmazottaknak. Ennek most nem látom az anyagi fedezetét, nem támogatom a javaslatot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A rendelettervezetet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta, elfogadását javasolja. A rendelettervezettel kapcsolatban szeretnék módosítást bejelenteni, a 2. oldalon a Cigány Kisebbségi Önkormányzatról szőlő résznél az "állapítja meg" kifejezés helyett a "tudomásul veszi" kifejezés a helyes, mert a kisebbségi önkormányzat költségvetését a saját testületük állapítja meg. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság jogi szempontból vizsgálja a rendelettervezeteket, és a támogató álláspontja annyit jelent, hogy jogi szempontból fogadja el a rendeletet. A rendelettervezet 9. §-a szerint a közgyűlés az általános tartalékkal való rendelkezés jogát átruházza a polgármesterre. Javaslatom, hogy a szöveg így szóljon: "A közgyűlés az általános tartalékkal való rendelkezés jogát saját hatáskörben tartja." Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata, hogy a rendelettervezet 3. §-a végén az "állapítja meg" kifejezés helyett a "tudomásul veszi" kifejezés szerepeljen. Valamint a 7. §-ban a "Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett" kifejezés helyett a "Szociális és Egészségügyi Bizottság egyetértésének előzetes kikérése mellett" kifejezés szerepeljen. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a 17. § egészüljön ki a könyvvizsgálói jelentés 5. oldalának II/2. pontjával. Cserti Tibor: Az önkormányzati bérlakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a közgyűlés dönt, a törvényi előírás betartásét magában foglalja az előterjesztés. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy a 9. § így szóljon: "A közgyűlés az általános tartalékkal való rendelkezés jogát saját hatáskörben tartja." Előterjesztőként egyetértek a javaslattal. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Balogh György képviselő javasolta, hogy a rendelettervezet 3. §-a végén az "állapítja meg" kifejezés helyett a "tudomásul veszi" kifejezés szerepeljen. A javaslatot támogatom, aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 29 A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Szintén Balogh György képviselő javasolta, hogy a 7. §-ban a "Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett" kifejezés helyett a "Szociális és Egészségügyi Bizottság egyetértésének előzetes kikérése mellett" kifejezés szerepeljen. Ezzel egyetértek. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Kerekes képviselő javasolta, hogy a 17. § egészüljön ki a könyvvizsgálói jelentés 5. oldalának II/2. pontjával. Egyetértek a javaslattal, aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Tarnóczky Attila: A 11. §-ban szerepel, hogy a jogokat az érintett bizottságok előzetes véleménye mellett gyakorolhatja a polgármester. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság azt javasolja, hogy e jogkört az éintett bizottságok egyetértése mellett gyakorolhatja a polgármester. A 17. § esetében pedig a bizottság pontosította a gazdálkodási jogkör fogalmát. Cserti Tibor: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata alapján a 17. § első mondata kiegészül: "... azonban feladat- és előirányzatmódosulással nem járhat." Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 17. § első mondata kiegészül: "... azonban feladat- és előirányzatmódosulással nem járhat.", kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § esetében ajogkört az éintett bizottságok egyetértése mellett gyakorolhatja a polgármester, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1996. évi költségvetési rendelettervezetét - tekintettel a módosításokra - kérem szavazzon. 30 A közgyűlés a rendelettervezetet 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 6/1996. (III. 5.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 6/1996. (III. 5.) számú rendelete az 1996. évi költségvetésről (A rendelet a jegyzőkönyhöz csatolva.) A közgyűlés az előzőekben felsorolt szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: 52/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi költségvetés végszavazása során elhangzott képviselői javaslatok - melyek anyagi forrás hiányában az elfogadott költségvetésben nem szerepelnek - ismételt közgyűlés elé terjesztését tartja indokoltnak, amennyiben azok megvalósítására az évközi végrehajtás során anyagi lehetőség körvonalazódik (plusz bevétel, felszabaduló előirányzat). Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: A köztisztviselők jogállásáról az 1992. évi XXIII. törvény, valamint az azt módosító Gazdasági Stabilizációról szóló törvény rendelkezik, melyek meghatározzák és szabályozzák a köztisztviselők jogosultságának a feltételeit. Önkormányzatok esetében a képviselőtestület jogosult rendelkezni az illetményalapról, valamint a juttatásokról, esetenként kedvezőbb szabályokat állapíthat meg. A nagykanizsai polgármesteri hivatalban dolgozók jogviszonyának egyes kérdéseit a közgyűlés 5/1993. (III.l.) számú rendeletében szabályozta, mely rendelet egyes rendelkezései az alaptörvény módosításával ellentétesek vagy elavulttá váltak. Módosult az önkormányzati törvénynek a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabálya, illetve a Munkatörvénykönyv egyes rendelkezései is. Mindezeket 31 figyelembevéve át kellett tekintetni a rendeletet, és tekintettel az eltérő szerkezeti felépítésre és komplexebb szabályozásra, célszerűbb új rendelet megalkotása, mint a meglévő módosítása. A rendelettervezet legjelentősebb változása, hogy a köztisztviselői törvény módosítása már nem ismeri az illetménypótlékolási rendszert, helyette a rendelettervezetben a személyi illetmény szabályozása lép, 2 változatot építettünk be, melyek közül a B. változatot javaslom elfogadni tekintettel arra, hogy a korlátok éppúgy szerepelnek benne, mint az A. változatban, mégis tágabb lehetőséget biztosít a munkáltatónak a munka minőségének megfelelőbb elismerésére. A köztisztviselői törvény módosítása szerint a közgyűlésnek rendeletben kell meghatározni az illetményalapot. A helyi érdekképviselettel történt előzetes egyeztetés után a rendelettervezetben 1996. évre 21.500 Ft illetményalap szerepel, ez az 1995. évihez képes 19.44%-os emelést jelent. A rendelettervezet IV. és V. fejezetei az egyéb juttatásokról rendelkeznek, komplexebb formában, mint azt a korábbi rendelet tette. A rendelettervezetet a Gazdasági és Városüzemeltetési, Városfejlesztési és Környezetvédelmi, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi, valamint a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta. Módosító javaslataikat beépítettük a rendelettervezetbe, azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem kerültek beépítésre a rendelettervezetbe, a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Kérem a közgyűlést a rendelettervezet elfogadására. Szeretném tájékoztatni a közgyűlést arról, hogy időközben megjelent a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsának a megállapodása, mely szerint a köztisztviselői illetményalap 18.000 Ft-ról 20.000 Ft-ra történő emeléséhez szükséges fedezet legalább 50%-át a helyi önkormányzati körben a központi költségvetés biztosítja. Béres Márton: Javaslom, hogy először az elveket beszéljük meg, majd utána foglalkozzunk konkrétan a rendelettervezettel. Úgy érzem, hogy nem vagyunk döntési helyzetben, mert a rendelettervezet valóságos számszaki tartalmát nem ismerjük. Az egyik komoly gondom, hogy ebben az ügybén most bizalmi szavazást adunk a Polgármesteri Hivatalnak vagy pedig a költségvetés tárgyalása során alkalmazott szigorú elveket a Polgármesteri Hivatal dolgozói tekintetében is megpróbáljuk következetesen végigvinni. Ezt az előterjesztést tárgyalta az önkormányzat érdekegyeztető tanácsa? Olyan béralkuról van szó, amely egy fordulóban zajlott le. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az előterjesztés szerint is évente kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ha a számszaki adatok igazolnák, hogy itt jelentős jövedelembővülésről van szó, akkor nem tudom a rendelettervezetet elfogadni. Az előterjesztésnek olyan fogyatékosságai vannak, amely a megalapozott döntést nem segíti elő. Javaslatom, hogy a törvényi átvezetéseket végezzük el, az ösztönzési rendszerről egy másik munkafolyamatban kell megállapodni, mindezt a Polgármesteri Hivatal munkájának áttekintése kapcsán kell megtenni. Dr. Csákai Iván: A tervezetben a központi kormányzat által meghozott megszorító intézkedések ellensúlyozására olyan plussz juttatást próbálunk adni, hogy a városban a köztisztviselői réteg 32 ne érezze meg a megszorító intézkedéseket. Nagyon sok bizonytalanság rejlik a rendelettervezetben, igazságtalannak tartom a plussz juttatásokat a köztisztviselőknek. Dr. Takács Anikó: Én nem érzem a rendelettervezet bizonytalanságát, kigyűjtöttük, hogy mennyi volt az átlagilletmény 1995-ben, ennek megfelelően a bértömeg hogy alakul az 1995. évi béralappal, és a 20.000 Ft-os korábbi illetményalappal, ehhez képest mennyire növekedne meg a 21.500 Ft-os illetményalappal. Az engedélyezett 1995. évi béralap 79.728.000 Ft, ez 20.000 Ft-os illetményalappal plussz 9.272.000 Ft jelent, tehát összesen 89.000.000 Ft-ot. 21.500 Ft-os illetményalappal pedig plussz 5.104.000 Ft-ot, összesen 94.104.000 Ft-ot jelent. Szeretném, ha a rendelettervezettel kapcsolatban konkrét javaslatok lennének. Béres Márton képviselő javasolta, hogy a rendeletet akkor vitassuk meg, amikor a Polgármesteri Hivatal az 1995. évi munkájáról beszámol. Egyéni álláspont kérdése a hivatal munkája, de szerintem az ott dolgozó emberek sokat dolgoznak, munkájuk minősége kérdés lehet. Szeretném, ha a rendelet részletes vitájára sor kerülne, és ma elfogadná a testület. Béres Márton: A munka minőségének változását ki méri? Milyen befolyással van ennek alakulására a képviselőtestület? Nekem az elmúlt egy évben esélyem sem volt ennek befolyásolására. A minőségi munkának melyek a konkrét ismérvei, amelyek objektívvé teszik a megítélés kérdését? Szeretnék erre garanciát látni. Dr. Kerekes József: Az alapilletmény 21.500 Ft-os megállapításával egyetértek. A 4. §-ban konkrétabban kellene meghatározni, hogy mikor jár a helyettesítési díj, ajánlatos lenne a minimumot is meghatározni. A korábbi munkatörvénykönyve tartalmazta, hogy akkor jár helyettesítési dij, ha az a helyettesitőnek jelentós többletmunkát okoz. Keverednek a fogalmak az irányító feladatokat ellátó munkatársakról, és a vezető beosztású munkatársak illetménymegállapitását illetően. A 40%-kal emelt mértékű személyi illetménnyel nem értek egyet, túlzottnak tartom. A rendelettervezet 18. §-a hivatkozik a Ptk. 685. §-ában felsorolt hozzátartozókra, javaslom, hogy csak a közeli hozzátartozó esetében lehessen segélyezni. A 19. §-nál nem pontos a fogalmazás a tanulmányi támogatással kapcsolatban, fizetett távollétet biztosit a Polgármesteri Hivatal vagy csak igazolt távollétet? Béres Márton: Mivel nem kaptam arra választ, hogy a testület érdekegyeztető tanácsával megtörtént-e az egyeztetés, javaslom a napirendről való levételt. 30 napon belül akkor térjünk erre vissza, ha a bizottság az érdemi alkut lefolytatta. Mátyás József (A Polgármesteri Hivatal szakszervezeti titkára: A rendelet előkészítésének kezdetén a Polgármesteri Hivatalon belül a szakszervezeti bizottsággal a rendelet előterjesztője egyeztetett. Külön érdekegyeztető tanács a Polgármesteri Hivatalban nincs, reprezentatív szakszervezet vagyunk, a városi érdekegyeztető tanácsban is megfigyelőként veszünk részt, 33 ugyanígy városi szakszervezeti érdekegyeztető tanács a hivatali munkaügyi vitákban, egyeztetésekben nem vesz részt. A rendelettervezetet a hivatalvezetés a szakszervezet egyetértésével dolgozta ki. Nem értünk egyet a napirendről való levétellel, mert a rendelet pénzügyi alapja az elfogadott költségvetés, amelyet a közgyűlés elfogadott. Ha most nem tárgyalja meg a testület, akkor az csak a döntés elodázása. Szerencsétlen dolog összehasonlítani a köztisztviselői rendelettervezetet a közalkalmazottak kollektív szerződésével, ugyanis a közgyűlésnek nincs lehetősége az intézmények kollektív szerződésébe betekinteni. Jelen esetben a köztisztviselőknél túlóra van, viszont fizetve nincs, például, ha bizottsági ülésen, közgyűlésen vannak a köztisztviselők. A költségvetésben a Polgármesteri Hivatalnál 180 millió Ft van konkrétan meghatározva, a bér és bérjellegű összegek 132.100 ezer Ft-ot tesznek ki. A közhasznú munkások és jövedelempótló támogatásban részesülőké 26.270 ezer Ft. A tiszteletdíjaké 17.870 ezer Ft. Ez az egyéb megbízási díjakat leszámolva 176.240 ezer Ft. 1995-ben ez az összeg 129.728 ezer Ft volt, ha a két számot összehasonlítjuk, 13.5%-os a növelés annak ellenére, hogy a köztisztviselőknek ez 132.1 millió Ft-os bér és bérjellegű összege ez a 21.500 Ft-os illetményalappal és 19.44%-os emeléssel van meghatározva, összességében nem növekedett. A rendszeres személyi juttatás összege 153.612 ezer Ft, ebből a képviselői tiszteletdíj 16.370 ezer Ft. Új álláshelyekre 1.100 ezer Ft van beállítva, közhasznú munkásokra 26.270 ezer Ft, tehát a személyi juttatások összege 109.872 ezer Ft. Tudnunk kell, hogy 180 millió Ft egyebet is tartalmaz. A 109.872 ezer Ft 174 főre vonatkozik, és 87.9 %-ot takar. Létszámarányosan és bérarányosán a tiszteletdíjak, új álláshelyek bére, közhasznú munkások bére, a Polgármesteri Hivatalban dolgozók bére közel azonos szinten mozog. Béres Márton: Az előkészítő bizottsági munkában kértem ezeket az adatokat, de nem volt alkalmam hozzájutni, a mostani szóbeli tájékoztatás alapján nem lehet dönteni. Tudom, hogy van érdekegyeztető bizottsága a testületnek, meggyőződésem, hogy ennek a rendelettervezetnek a tárgyalásakor ismerni kell ennek a testületnek az álláspontját. Kelemen Z. Pál: A 9. § (2) bekezdésénél javaslom, hogy kerüljön meghatározásra a "Nagykanizsán megszakítás nélkül közszolgálati munkát végzők" kifejezés, mert a város az itteni közszolgálati munkát kívánja jutalommal honorálni. Béres Márton: Szeretném figyelmeztetni a polgármestert arra, hogy ügyrendi indítványomra - melyben azt kértem, hogy vegyük le napirendről a témát, és 30 napon belül tárgyalja újra a testület - nem rendelt el szavazást. Suhai Sándor: Feltételesnek értelmeztem indítványát arra vonatkozólag, hogy nem kapott választ az érdekegyeztető tanáccsal kapcsolatban feltett kérdésére. Mi erre válaszoltunk, ezek után Ön nem ismételte meg indítványát, azt hittem sikerült meggyőzni 34 arról, hogy az érdekegyeztető tanács és a szakszervezeti érdekegyeztetés a hivatalban összevont. Aki egyetért a napirendről való levételellel, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el. Tarnóczky Attila; Az előterjesztésből hiányzik egy olyan számadat, amely összehasonlíthatóvá tenné a mostani bértömeget a rendelet alapján elfogadásra kerülő rendszer utáni bértömeggel. Felhívom a figyelmet arra, hogy a hatályon kivűl helyezésre kerülő rendeletben a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek különböző címen illetménypótlékok jártak. Ezzel szemben személyi bérrendszer kerülne bevezetésre 10-40% közötti emelt mértékben, a dolgozók 10%-a esetében. Ha a lehetőséget teljesen kihasználjuk, akkor ez mennyibe kerülne 18.000 Ft-os illetményalap megemelésével? A rendelet együtt tárgyalja a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és a köztisztviselőit, megítélésem szerint ez elhibázott. Ha megvizsgáljuk a Parlament döntését, amely az illetményalapot 18.000 Ft-ról 20.000 Ft-ra emelte, és ezzel szemben vesszük a miniszteri fizetés emelését, amely 30% volt, akkor jól látszik, hogy a tisztségviselők illetve a képviselők illetménye más megítélés alá esik. Elfogadva azt, hogy a hivatal dolgozóinak adható jutalom, egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a tisztségviselőknek is adható jutalom, mivel erre nincs keret kijelölve. Véleményem szerint a tisztségviselőket meg kell fizetni, nem pedig jutalmazni. Nagykanizsán a köztisztviselők meg vannak fizetve, a polgármesteri fizetés a 30%-os emeléssel -beleértve a 30%-os költségtérítést - kb. 160 ezer Ft, így ebben a körben nincs szükség jutalmazásra. Ez a véleményem a tisztségviselők kiemelt ruhapénzéről is, bár az öszeg nem jelentős, az illetményalap 150%-a évente. Korábbi jegyzőnőnk azzal indokolta a 30%-os költségtérítés megszavazását, hogy "a polgármesternek legyen mit felvenni", tehát ebből a körből nem emelném ki a tisztségviselőket, eddigi juttatásaikat nem óhajtom megszüntetni. Javaslom, hogy a 12. § (2) bekezdéséből kerüljön ki a polgármester és az alpolgármester, anyakönyvvezetőnél el tudom fogadni a költségtérítést. Amennyiben a jegyző és az aljegyző fizetése a mindenkori illetményalap emelkedése szerint változik, akkor rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a hivatal dolgozóira, ugyanakkor a 6. § (1) bekezdésében a jegyző és az aljegyző illetményének emelését a miniszteri fizetés emeléséhez köti. Szerintem a következő években a miniszteri fizetés jobban fog emelkedni, mint az illetményalap, tehát ilyen szempontból kiemelésre kerülnek a köztisztviselők közül, felmerül bennem a kérdés, hogy más szempontból szükséges-e kiemelni őket? A 6. § "A" változatára hívnám fel a figyelmet, kérem ezt ne szavazzák meg, mert az "A" változat megszavazásának anyagi kihatásai nagyobbak. A bizottsági ülésen az a válasz hangzott el a személyi bérrendszer bevezetésével kapcsolatban, hogy ez csak egy lehetőség, amelyet a közgyűlés szab meg azzal, hogy keretet biztosít az éves költségvetésben erre. A Parlament is úgyanígy 35 járt el, ennek ellenére minden évben a költségvetés tárgyalásakor előkerültek a minisztériumok béradatai bázisadatként, megnövekedve, mert a év végén a bérmaradványt alapbéresítették. Javaslom a "B" változat esetében egy (4) bekezdés beiktatását, amely így szólna: "A személyi illetmény megállapítására, mértékének módosítására minden naptári évben április 30-ig kerülhet sor." Véleményem szerint a 21.500 Ft-ra emelés nem túlzott, a bizonytalanságomat a személyi bérrendszer okozza. Zsoldos Ferenc: Ha a testület 3 bizottsága foglalkozott a rendelettervezettel, akkor feltételezem, mindhárom bizottság egyetértett az előterjesztéssel, amennyiben módosító javaslataik voltak, azt leírták. Ilyen értelemben bizalmatlanságnak érzem azt a javaslatot a képviselőkkel szemben, hogy vegyük le a napirendről a témát. Az államigazgatási munkában több mint egy évtizedig résztvettem. Az államigazgatási munka összetett, bonyolult, szakmai és emberi értelemben is nem könnyű feladat. Ott, ahol emberekkel, azok igényeivel, reális, nem reális követeléseikkel kell szembenézni, bizony nem a hálás munkakörök közé tartozó tevékenység. Nem akarom azt a látszatot sem kelteni, hogy túlzottan sajnálnám azokat a volt kollégákat vagy azokat az államigazgatási alkalmazottakat, akik vállalták és végzik ezt a munkát, de állítom, hogy a legnehezebb munkakörök közé tartozik, melyet én saját magam tapasztaltam. Óva intek minden képviselőt attól, hogy a rendelettervezetben foglalt személyi illetmények nagysága és mértékével kapcsolatosan - amit én sem tartok túlzottnak - összehasonlítgatást keressünk más foglalkoztatási ágak, más munkaterületeken dolgozók jövedelmi viszonyaival. Közszolgálati jogviszonyról van szó, ami nem tévesztendő össze más munkaterületeken jogi vonatkozásban is, munkajogi tekintetben is más besorolás és más elnevezésekkel. A személyi béreket mindenképpen egyszerűbbnek, korszerűbbnek, jobbnak tartom, mint a korábbi különféle pótlékokkal, egyéb kedvezményekkel kiegészített bérezési rendszert. A Polgármesteri Hivatal munkája minőségének megállapítását sehol nem lehet mérlegre tenni. Ennek eldöntése a Polgármesteri Hivatal vezető állású munkatársainak (jegyző, polgármester) feladata. A tervezetet alkalmasnak tartom elfogadásra. Nyilvánvaló, hogy ez önmagában is a munkatevékenységgel szembeni bizalmatlanságot tartalmazza és ugyanakkor azt is, hogy szeretnék lemérni, mérlegelni, hogy végeredményben milyen osztályzattal értékelje az adott polgármesteri hivatalban folyó munkát. Vannak lehetőségek, ilyen pl. a hivatalban hozott határozatok megfellebbezésének száma, minősége és azoknak a fellebbezéseknek a száma, amelyek alapján változtatni kellett az adott munkatárs határozatát. Ennek vizsgálata természetes dolog. Ismereteim szerint az "egészségtelen" szintet nem haladja túl a nagykanizsai Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak munkája. A polgármesteri hivatal mindenkor reprezentánsa is az adott település tevékenységének, szervezettségének, mint ahogyan a közgyűlés is. Az előterjesztésben szereplő béremelési szintet mérsékeltnek tartom és ne feledkezzünk el arról sem, hogy bruttó bérekről van szó és nem nettó járandóságokról. 36 Röst János: Tarnóczky képviselő javaslatainak nagy részével egyetértek. A tisztségviselők jutalmazásánál és a ruházati költségtérítésnél a jegyző és az aljegyző más jogállású, mint a polgármester és az alpolgármester, így őket nem célszerű kiemelni, hiszen nem önkormányzati választás útján kerültek a hivatalba. A VI. fejezetben a kimagasló szakmai teljesítmények elismerése szerepel. Ennek (3) bekezdésében a cím elnyerőjének díjazása található, viszont a végén félreérthető a következő mondat: "... valamint a kitüntetett egyhavi bruttó illetményének megfelelő nettó összegű pénzjutalom". Kérem ennek a következők szerinti egyszerűsítését: "... valamint pénzjutalomként a kitüntetett egyhavi illetménye." A (4) bekezdésben az áll, hogy "a kitüntetés annak a hivatali dolgozónak adományozható, aki legalább 10 éven át a hivatalban kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott". Véleményem szerint közülünk alig van olyan személy, aki 10 évre visszamenőleg meg tudná ítélni, hogy ki végzett kiemelkedő szakmai munkát. Kérem úgy módosítani ezt a bekezdést, hogy a "10 éven át" helyett a mondat végére kerüljön be a következő: "és legalább 5 éve a hivatal dolgozója". Dr. Csákai Iván: A 8. § (1) bekezdésével kapcsolatban az a kérdésem, hogy miért másfél havi a 13. havi bér? A 9. § (1) bekezdésében szereplő eredményes munkánál ki fogja eldönteni, hogy maximum 2 havi bért oda lehet ítélni? Az (5) bekezdésnél egyetértek Tarnóczky képviselővel, hogy ennek bennmaradása a függőséget mélyítené el. Röst képviselővel egyetértve a polgármester, alpolgármester ruházati költségtérítését kivenném, a jegyzőnél és aljegyzőnél pedig bennhagynám. Az üdültetéssel kapcsolatban, a költségvetés támogatja az üdülőt, melynek igénybevételi szabályát a jegyző határozza meg. Kérdésem, hogy ez mit takar, milyen költségtérítést? A polgármester, alpolgármester választott tisztségviselő és Ók teljesen más elbírálás alá esnek, mint az állandó dolgozók. Tüttő István: Véleményem szerint a polgármester és az alpolgármester is választott köztisztviselő és a 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet nem sorol olyan perifériás területre, amelyről az előbb szó esett. Nem ragaszkodom a ruhapénz megítéléséhez és nem a sértettség szól belőlem. Jó lenne már úgy kezelni a polgármestert és az alpolgármestert, mint ahogy kellene kezelni a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának köztisztviselőit. A hivatal köztisztviselői a képviselőtestület alkalmazottai. Ha egy alkalmazó jó munkát vár el az alkalmazottaitól, az kölcsönösségi alapon működik. Egyáltalán nem tartalmaz olyan jellegű "bérszivattyúzást" a jelenlegi rendelet, amely mértéktelen lenne, ne lenne összhangban a lehetőségeinkkel és a költségvetéssel. Kérem a rendelettervezet támogatását -hiszen évek óta már nem kaptak rendes bérfejlesztést a köztisztviselők -, mellyel elismerést kapnának azoktól, akik igényt tartanak a munkájukra. Béres Márton: Kérdezem, hogy a polgármester úr az SZMSZ melyik rendelkezésére hivatkozva nem adott nekem szót? 37 Suhai Sándor: Az ülés vezetője dönti el azt, hogy negyedszer vagy ötödször megadja-e a szót ugyanannak a képviselőnek. Arra kértem Önt, hogy összefogottan, egyszerre próbáljon válaszolni. Az SZMSZ az előterjesztőnek ad külön jogot arra, hogy mindig megszólalhasson. Kovács Tamás: A rendelettervezet 22. §-a hatályon kívül helyezné a hivatal érdekeltségi rendszerére vonatkozó jelenlegi szabályozásokat arra hivatkozván, hogy a személyi bérekkel valamelyest ez kompenzálandó. Addig, amíg nincs egységes érdekeltségi rendszere a hivatalnak igaz-e azon véleményem, hogy nem fizethető semmiféle plusz pénz a jelenleg érvényes - e tervezet szerint hatályon kívül helyezendő - érdekeltségi szabályok szerint? Suhai Sándor: A 22. § megszüntetné a jelenlegi érdekeltségi rendszer hatályát. Ha ez megtörténik, akkor addig nem tudunk kifizetni, mert a régi érdekeltségi rendszer szerint már nem, az új pedig még nem lépett életbe. A kettő közötti időben nem működik érdekeltségi rendszer, kivételt képez ez alól az elmúlt évre megállapított érdekeltségi rendszer, amely kifizetésének ebben az évben kell megtörténnie az elmúlt évi munka értékelése után. Nem tűzhető ki érdekeltségi rendszerre vonatkozó cél addig, amíg el nem fogadja a testület az új érdekeltségi rendszert. Célszerűbb lenne egy olyan megoldás, amellyel megszűnne a holt idő. Kovács Tamás: Módosító javaslatom, hogy a régi akkor veszítse„.el hatályát, amikor az újat kidolgozzák, illetve az elfogadás előfeltétele, hogy a testület elé kerüljön az anyag. Határidőként tűzzük ki április végét. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén támogattam a rendelettervezetet azért, mert miután megtucltafti, hogy mekkora bér- és jövedelemnövekedést jelenthet, úgy gondoltam, hogy támogatni kell. A kritikám is egyben az, hogy a rendelettervezet mellett ez a szám nem jelent meg. Kérem ismertetni, hogy a tavalyi évre vetített jövedelemnövekmény mekkora ezen rendelettervezet szerint. A rendelettervezet másik problémája, hogy túlszabályozott, ma már piaci viszonyok között a bérezés általában az egyszerűsítés felé ment, hiszen nem az a lényeg, hogy ruhapénzt kapjon, hanem legyen egy olyan jövedelme, amelyből tisztességesen meg tud élni. Javaslatom, hogy inkább alapbéresítsük a következő években. Véleményem szerint a tervezetben keveredik a jegyző és a polgármester hatásköre, mellyel nem értek egyet, hiszen nem feltétlenül a polgármesternek kell meghatároznia a hivatali dolgozók különböző illetményét. Ha ezt törvény előírja, akkor visszavonom. Ha viszont nem írja elő törvény, akkor nem tudom elfogadni és kérem, kerüljön ki a rendeletből. Természetesen kell lennie közöttük egy olyan viszonynak, amely alapján a polgármester befolyásolhatja a hivatalban folyó munkát, de ez feltétlenül a kapcsolatrendszernek a kérdése kell, hogy legyen és nem a rendelettervezeté. 38 Béres Márton: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tartalmi kérdéseket nem vizsgált meg, tehát ez két bizottság támogatását jelenti. Szinte a képviselőkön kívül mindenki érintett valamilyen módon, mert a javadalmazása ettől a rendelettervezettől függ. Nyilván ez a magatartását is megszabja. Polgármester úrnak az SZMSZ 48. § (7) bekezdése alapján nem volt olyan mérlegelési joga, hogy tőlem a szót megvonja. Dr. Takács Anikó: Dr. Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy nem 21.500 forintos alapilletményről, hanem illetményalapról van szó. A 4. §-nál kifogásolta képviselő úr, hogy nincs konkrétan megfogalmazva, hogy a helyettesítési díj mikor jár. Egyértelmű, hogy csak többletfeladat ellátásával jár a betöltetlen álláshely miatti helyettesítés, illetőleg a tartósan távollevő helyettesítéséért. A (3) bekezdésnél a korábbi rendelet úgy szólt, hogy a helyettesítési illetmény 25-50%-ig terjedhet. Azért nem határoltuk be, mert 0-50%-ig állapítható meg a helyettesítési díj. Ha kívánja képviselő úr, akkor bekerül a minimumkorlát a rendeletbe. Másik kérdés a távollétekkel kapcsolatban szólt. A Pénzügyi Bizottság indítványozta és szerepel is az 1. sz. mellékletben a 15 nap, mi a rendelettervezetben 30 napot építettünk be. A személyi illetménnyel kapcsolatban a "B" változat (3) bekezdésében szerepel, hogy "a személyi illetmény mértéke a hivatali dolgozó besorolás szerinti alapilletményének 10-40%-kal emelt összege lehet". Ha összehasonlítja ezt az "A" változatban meghatározott illetménnyel, az a különbség, hogy az "A" változat esetében konkrétan meg tudjuk mondani, hogy egy osztályvezetőnek mennyi lehet, a köztisztviselői törvényben meghatározott szorzószámokkal, míg a "B" változatban a keret között mozoghat a munkáltató. A 18. § (2) bekezdésében szerepel, hogy a Ptk. 685. §-ában felsorolt hozzátartozóról van szó. Valóban szorosabbra lehetett volna venni, hogy közeli hozzátartozóról beszélünk. Támogatom ezt a módosító javaslatot. A 19. § munkaidőkedvezménnyel kapcsolatos kérdésére azt tudom válaszolni, hogy fizetett munkaidőkedvezményről van szó. Kelemen Z. Pál képviselő a 9. § (2) bekezdésével kapcsolatban azt javasolta, hogy tegyük be a "Nagykanizsán megszakítás nélkül köztisztviselői munkát végző" mondatrészt. Az (1) bekezdésben már szerepel, hogy a "... polgármesteri hivatalnál nyugdíjazását megelőzően . . .". A nagykanizsai polgármesteri hivatalról beszélünk, amit az (1) bekezdés magában foglal, ezért nem támogatom ezt a módosító javaslatot. Tarnóczky képviselőnek válaszolom a ruhapénzzel kapcsolatban, nem tudtam arról, hogy az elődömnek mi volt az előterjesztése a polgármesterre, alpolgármesterre vonatkozó költségtérítéssel kapcsolatban. A korábbi rendeletben is szerepelt a ruhapénz a polgármester és az alpolgármester részére is 100%-os összegben. A személyi illetmény a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatára került így be a rendelettervezetbe. Én is a "B" változatot tartom elfogadhatóbbnak, nemcsak az összeg miatt. Javasolta még képviselő úr, hogy a "B" változat egészüljön ki egy (4) bekezdéssel: "A személyi illetmény megállapítására, mértékének meghatározására minden naptári év április 30-ig 39 kerüljön sor". Amikor a rendelettervezetet készítettük, akkor nekünk ez a hátsó szándék eszünkbe sem jutott. Röst képviselőnek két módosító javaslata volt. Egyik a 20. § (3) és (4) bekezdései. El tudom fogadni ezeket a javaslatokat. Dr. Csákai Iván képviselő a 8. § (1) bekezdéssel kapcsolatban kérdezte, hogy miért másfél havi a 13. havi bér? A törvény kimondja, hogy legalább havi illetményre jogosult és a képviselőtestület jogosult a juttatások esetében kedvezőbb szabályokat megállapítani. A 9. § (5) bekezdéséhez annyit fűzök, hogy az Önkormányzati törvénynek is módosultak a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezései, mely szerint a polgármester gyakorolja az alpolgármester és a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. Az Ötv. konkrétan meghatározza, hogy melyek azok egyéb munkáltatói jogok, ilyen pl. a jutalmazás. Kovács képviselő javasolta, hogy amíg az érdekeltségi rendszer nem kerül kidolgozásra, addig a jelenlegi maradjon változatlan, és kérte, hogy határozzunk meg egy határidőt, melyen belül ki kell dolgozni a hivatalnak az egységes érdekeltségi rendszert. Czobor képviselő kérdezte a jegyző és a polgármester hatáskörét. Az egyetértési jogot az Ötv. 36. szakasz b. pontja határozza meg, mely szerint "A jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát. A jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester által meghatározott körben a polgármester egyetértése szükséges". Suhai Sándor: Az Ötv. kimondja, hogy a polgármester kérheti minden dolgozóra vonatkozóan az egyetértési jogot, de másképp is rendelkezhet. Én nem kértem minden dolgozóra, csak az osztályvezetőkre és az osztályvezetői joggal rendelkező csoportvezetőkre. Tarnóczky képviselő vetette fel a 6. § (1) bekezdésével kapcsolatosan, hogy nem olyan régen ez a testület határozta meg itt a jegyzónő fizetését. Ebből adódik az a kettősség, hogy valóban 0 a hivatali apparátus vezetőjeként hasonlóan a polgármester, alpolgármester béréhez egyfajta függőségi viszonyban van. Tarnóczky Attila: Emlékszem az esetre, magam is javasoltam, hogy olyan fizetést állapítsunk meg a jegyzőnek, amely mellett hajlandó ide alkalmas személy pályázni. Arról van most szó, hogy milyen ütemben emelkedik a megválasztott jegyzőnk bére, a köztisztviselők fizetésének emelkedése szerint vagy a miniszterek fizetésének emelkedése szerint. Bodzái Tiborné: Tarnóczky képviselő a 10. § (5) bekezdését kérdezte. Valóban közgyűlési döntés kérdése, hogy a polgármester részére megállapítanak jutalmat vagy sem. Az, hogy az alpolgármester és a jegyző részére ki állapítja meg a jutalmat, ezt az Ötv. záró rendelkezései tartalmazzák. A jutalommegállapítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának az egyéb munkáltatói jogkörébe tartozik és itt a polgármester úr gyakorolja a törvény szerint. Ezt nem lehet elvenni tőle, ez 40 pozitív hatáskörelvonás lenne, ha a közgyűlés ezt magához vonná. A 6. § (1) bekezdésére a polgármester úr válaszát kiegészíteném, az alpolgármester úr illetményéhez viszonyították a jegyző illetményét a megállapításkor. Erről vita folyt a bizottsági üléseken is és a jegyző bérének megállapításakor is, akkor az a megállapodás született, hogy a mindenkori alpolgármesteri illetményt fogja ez az illetmény követni. Ha a közgyűlés nem így állapítja meg, akkor nem fogja követni és nagyon le fog tőle maradni, ugyanis a miniszteri illetmény mindig nagyobb mértékben emelkedik, mint a köztisztviselői illetményalap és ehhez viszonyul természetesen az aljegyző illetménye is. A "B" változattal kapcsolatban Tarnőczky képviselő összehasonlító adatokat kért. Nem tudok adni összehasonlító adatokat, mert a "B" változat (2) bekezdése kimondja, hogy a vezető munkakörben foglalkoztatottak, illetve vezetői munkakörön kívüliek 10%-a részesülhet személyi illetményben. Ez a személyi illetmény, hogy ha a 10-40%-os emelt összeget tekintjük, ez személyektől, munkaköröktől függő. Én most nem tudom megmondani, hogy az mekkora összeg lesz, ugyanis a jegyző, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója fogja eldönteni, hogy kit részesít személyi illetményben a vezetőkön kívül, amely a hivatali apparátusban dolgozók 10%-át érintheti. A közgyűlés a költségvetésben eldöntötte, hogy mekkora a hivatal bérkerete 1996. évre. Tarnóczky képviselő kérte, hogy személyi illetményt csak április 30-ig lehessen adni. A megfogalmazás itt úgy szól, hogy "a kimagasló teljesítményt nyújtó hivatali dolgozó". Évente meg van határozva a bérkerete, létszámkerete a hivatalnak, melytől eltérni nem lehet. Az 5/1993. sz. rendeletben szerepelt, hogy a polgármesternek, alpolgármesternek is jár a ruhapénz és 100%-ban volt megállapítva, most pedig 150%-ban van beállítva. Úgy ítéltük meg, hogy a tisztségviselőket mégiscsak valamivel emeltebb összeg illetné meg, mint a hivatal beosztottait. Dr. Csákai Iván képviselő kérdezte, a másfélhavi illetményt. A törvény kimondja, hogy legalább egyhavi illetményének megfelelő legyen. A 3/1995; sz. rendeletet analóg átmásoltuk azzal a megkötéssel, hogy behatároltuk mely időpontban lehet csak kifizetni a 13. havi bért. Az előző rendeletben az szerepelt, hogy minden év december 15-ig, most viszont december 1-15 között lehet csak kifizetni. Czobor képviselő kérdezte, hogy mennyi volt a tavalyi évben a bérnövekmény. Azt hiszem arra gondol képviselő úr, hogy mennyi volt az átlagkereset, illetve az alapilletményhez képest mennyi növekményt mutattak a jutalmak. Kiszámoltuk, 30%-os illetménynövekménynek felelne meg, ami azt jelenti, hogy 30%-os volt a jutalom összege az illetményhez képest. Tarnóczky Attila: Javaslatom nem sikerült igazán érthetően, ezért mondok egy példát. Ha kapok 12.000 forint bérkeretet arra, hogy egy fizetést megemeljek és ezt januárban megteszem, az azt jelenti, hogy ezt a fizetést 1.000 forinttal van módom megemelni, mert 12x1.000 forint elviszi a 12.000 forintot. Ha decemberben teszem ezt meg, akkor 12.000 forinttal emelem meg ezt a bért és még mindig bennmaradtam a bérkeretben. 41 Cserti Tibor: Figyelmen kívül hagyták az Államháztartási törvényt. Elvileg meg lehetne valósítani azt, amit Tarnóczky képviselő mondott, de tartós kötelezettségvállalásról van szó. A tartós kötelezettségvállalás jogköre pedig a közgyűlés jogköre. Ez azt jelenti, hogy a következő évre vonatkozó személyi juttatás össztömege sem növekedhet a novemberi átsorolás hatására, melyet a közgyűlés és az Állami Számvevőszék ellenőriz. Czobor Zoltán: Kérdésem, a személyi illetmény jutalomnak mindősül-e, mivel polgármesteri hozzájárulás kell hozzá (6. §). A 10. §-ban szereplő hivatali dolgozói eseti jutalomhoz is polgármesteri hozzájárulás szükséges. Másik kérdésem, hogy a munkáltatói támogatás is jutalomnak minősül-e, mert ahhoz is kell a polgármester egyetértése. Bodzái Tiborné: A személyi illetménnyel kapcsolatosan a Köztisztviselői törvény rendelkezik és kimondja, hogy a polgármester jóváhagyásával lehet csak személyi illetményt megállapítani. Az összes többi megállapodás kérdése és az érdekegyeztetés keretében döntött így a vezetés a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben, hogy a polgármester jóváhagyásával, illetve véleményének kikérése mellett a vezetés egységes döntése adnak juttatásokat a dolgozók részére. Véleményem szerint ez egy korlátot szab a jegyzőnek, aki ezt elfogadta és így került be a rendelettervezetbe. A köztisztviselőknek beszabályozott illetményrendszere van. Meg van adva a szorzószám és attól eltérni nem lehet. Ez nem minimum, nem olyan, hogy alsó szorzószám és attól felfelé el lehet térni. A törvény erejénél fogva az meg jár a dolgozónak. Annál többet adni részére csak személyi illetményként lehet, vagy pedig ha törvénybe foglalt címet kap. Suhai Sándor: Ha a Polgármesteri Hivatal munkájáért felelősséget kell vállalni, akkor senki nem vonja kétségbe a polgármester felelősségét. Az Ötv. is egyértelművé teszi, hogy a polgármester irányítja a hivatalt. Furcsának tartom, hogy a nem általam kért, hanem alulról jövő kezdeményezésként vállalt vagy javasolt egyetértési jogát a polgármesternek bizonyos jutalmazási kérdésekben Önök kétségbe vonják. Vajon miért? A megállapodásunk az volt, és én ragaszkodom hozzá, hogy az osztályvezetőkkel "és az osztályvezetői jogú csoportvezetőkkel kapcsolatban kérem az egyetértési jogot. Kérhettem volna minden egyes dolgozóra vonatkozóan is, hiszen a rendelet úgy szól, hogy a polgármester ahogy kéri, úgy alakul ez ki. Magyar József: Szerintem ez nem egy jó előterjesztés. Minden cég arra törekszik, hogy próbáljon megszabadulni a címeken adományozható dolgoktól, mert ez bürokráciát okoz. Én a közszolgálatért adható díjjal adtam volna lényegesen nagyobb összeget. A 24,7 millió forintból - ha elfogadja a közgyűlés az emelt alapot - mennyi az a rész, ami a fizetést teszi ki és mennyi a maradék? 42 Bodzái Tiborné: 14 millió forint lenne a 18.000 forintról 21.500 forintra történő illetményalap változás bérben. 180 millió forint a Polgármesteri Hivatalnak személyi juttatása, ebből 127 millió forint kifejezetten csak a Polgármesteri Hivatalé. Ebben az emelkedés csak az illetményalaptól függő emelkedés, a 19,44%-os emelkedés, ugyanis a ruhapénz, a 13. havi és a bérfejlesztés is ettől függ. Ferenczy Zoltán: Új rendelet megalkotásáról folyik a vita és nem havi díjakról, jutalmak összegéről. Kérem a vita lezárását. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czobor Zoltán: A módosító javaslataimat szeretném előterjeszteni. A személyi illetményre vonatkozóan javasolom módosítani és a polgármesteri egyetértést (6. § (5) bekezdésből kivenni. A 15. § lakástámogatásnál szerepel, hogy a "... támogatás mértékét az érdekképviseleti szervezet véleményének kikérésével a polgármester egyetértésével . . .". Kérem módosítani a következőképpen: "... támogatás mértékét az érdekképviseleti szervezet és a polgármester véleményének kikérésével a jegyző szabályozza és dönt odaítéléséről." Suhai Sándor: Dr. Kerekes képviselő a 18. § (2) bekezdéséhez módosító javaslata az volt, hogy "közeli hozzátartozó" meghatározás szerepeljen. Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e ezzel a módosítással? Dr. Takács Anikó: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Kerekes képviselő módosító javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Azt javasolom, hogy a 10. § (5) bekezdése módosuljon a következőképpen: "A jegyző részére a polgármester jogosult jutalmat megállapítani." Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadja el. 43 Suhai Sándor: A törvény szerint a polgármester gyakorolja e jogot, amely a jutalmazás jogára is kiterjed, nem lehet elvonni, mert az pozitív hatáskör elvonás lenne. Az én esetemben semmi gond, az alpolgármester esetében ez így nem áll fenn. Tarnóczky Attila: Ha a polgármesternek törvény szerint ilyen joga van, akkor ezt a jogát megteheti ettól a rendelkezéstől függetlenül, ez ugyanis nem egy tiltó rendelkezés, hanem arról szól, hogy a jegyzőnek polgármester jutalmat adhat. Suhai Sándor: így jó, de akkor nem zárja ki, hogy alpolgármester is kaphat jutalmat. Ezek törvényben szabályozott jogok, vagy jogosítványok.Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy a polgármester a saját igen, vagy nem szavazatát szíveskedjen levonni az eredményből, mert ez a javaslat az Ön jutalmazásáról szól. Suhai Sándor: Pontosan Tarnóczky képviselő módosította, hogy csak arról szavazzunk, hogy a jegyzőnek a polgármester jutalmat ad, ebben az én jutalmamról szó sincs. Tarnóczky Attila: Nem így van. Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el ezt a javaslatot, akkor a javaslat arról szól, hogy polgármester úrnak jutalmat lehet adni. Következésképpen ebben a kérdésben polgármester úr közvetlenül érintve van. Suhai Sándor: A polgármester részére mindenképpen a közgyűlésnek a jogosítványa, de azt a jogot, hogy az alpolgármester és a jegyző munkáltatói jogkörben tőlem jutalmat kaphat, ezt nem vonhatja el a közgyűlés, ezt tisztáztuk. Erre jött a szavazás, ami 12-12-vel, tehát nem kapta meg a szükséges szavazatot. Én csak abban a kérdésben szavaztam, hogy a jegyzőnek a polgármester jutalmat adhat. így pontosított Tarnóczky képviselő, igaz? Tarnóczky Attila: Nem, én elmondtam, hogy a javaslatom lényege az, hogy polgármester úrnak ez a szabályzat nem állapít meg jutalmat. A változtatás az, hogy az előterjesztett szövegből kikerült polgármester és alpolgármester úr is természetesen. Meggyőződésem, hogy ez a szavazás olyan szavazás volt, amelyben Ön személyesen érintett volt, amely szavazásban nem vehet részt polgármester úr. Ebben az esetben 12-11 szavazat arányban megszavaztuk. 44 Suhai Sándor: Akkor újra fogom szavaztatni, de meggyőződésem, hogy nem erről szavaztunk. Pont Ön pontosította, én mondtam a tisztségviselőket, Ön azt kérte hogy ne tisztségviselőkről beszéljek, pontosítja hogy csak a jegyzőnek adhatok jutalmat, erről szavazzunk. Én ezért szavaztam, mert ezzel így egyet tudok érteni és ebben nem vagyok érintett. Tarnóczky Attila: Akkor miért nemmel szavazott polgármester úr? Ha Ön ezzel egyetértett, miért nemmel szavazott. Suhai Sándor: Mert az Ön javaslatával, módosító javaslatával nem értek egyet. Tarnóczky Attila: Viszont azzal egyetért hogy a jegyzőnek lehet jutalmat adni. Suhai Sándor: Természetesen. Az alpolgármesternek, a jegyzőnek is, az én jutalmam az nem téma, az úgyis a közgyűlésé. Tarnóczky Attila: A kérdés az, hogy ebben az ügyben érintett-e polgármester vagy sem. Erről kérek egy szavazást. Balogh György: A polgármester részére a közgyűlés - ezt törvény írja elő - az alpolgármester és a jegyző részére a polgármester jogosult jutalmat megállapítani, amit szintén törvény ír elő. Ha kikerül az egész ötödik bekezdés, akkor sem történik semmi, mert a törvény ezt a jogot biztosítja a polgármester úrnak is, illetve a közgyűlésnek. Suhai Sándor: Vegyem ezt olyan módosító javaslatnak, hogy hagyjuk ki ezt a bekezdést. Balogh György: Maradjon. Czobor Zoltán: Szeretném megkérdezni jegyzőnőtől, hogy nem célszerű-e, vagy mi az előírás erre az esetre, ha rendeletről van szó nem kell-e a módosító indítványokhoz a 14 szavazat, mert így előfordulhat, hogy nincs meg a minősített többség. Dr. Takács Anikó: A rendelet elfogadásához kell a minősített többség, tehát a 14 szavazat. Külön a módosító javaslatokhoz nem. Suhai Sándor: Ruhapénzzel kapcsolatosan Tarnóczky úrnak módosító javaslata volt. Polgármester és alpolgármester kerüljön ki. Itt jelzem, hogy egyet értünk vele, és nem tartunk rá igényt. A jegyző és aljegyző esetében indokoltnak tartja. Tarnóczky úr azt javasolta, hogy polgármester és alpolgármester ne kapjon ruhapénzt, mert van költségtérítése. Tarnóczky Attila: A korábbi rendeletben volt 100% ruhapénz a tisztségviselőknek én ezt nem óhajtottam elvenni, azt javasoltam, hogy ne legyen emelve. Az első bekezdés 12. §-a esetében javaslom, hogy a hivatali dolgozókat, a polgármestert, az alpolgármestert évente egy 45 alkalommal természetbeni juttatásként ruházati költségtérítés illeti meg. Melynek értéke az illetményi alap 100%-a. A kettes bekezdésből ennek megfelelően kikerülne a két érintett személy. Suhai Sándor: Ebben az esetben mivel személy szerint érintettek vagyunk, természetesen kikapcsoljuk a gépünket és nem fogunk szavazni. Aki egyet ért Tarnóczky űr módosító javaslatával, kérem szavazza meg. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. (Suhai Sándor polgármester és Tüttő István alpolgármester a szavazásban nem vett részt.) Suhai Sándor: Tarnóczky úrnak volt egy megfogalmazott módosító javaslata, mely szerint a személyi illetmény megállapítására, módosítására, minden naptári évben április hó 30-ig kerülhet sor. Kérdezem az előterjesztőt egyet ért-e ezzel? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 10 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Röst képviselő javasolta, hogy a 20. § (3) bekezdésérében a "valamint a kitüntetett egy havi bruttó illetményének megfelelő nettó összegű pénzjutalom" kifejezés helyett "a kitüntetett két havi illetményének megfelelő pénzjutalom" kifejezés szerepeljen. Előterjesztőt kérdezem, egyet ért-e a módosító javaslattal? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Röst János képviselő javasolta, hogy a 20. § (4) bekezdésben"legalább tíz éven át a hivatalban kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott" kifejezés helyett a "... teljesítményt nyújtott és legalább 5 éve a hivatal dolgozója" kifejezés legyen. Tehát a kitüntetés annak a hivatali dolgozónak adományozható, aki legalább 5 éve a hivatal dolgozója és kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Egyetért ezzel az előterjesztő? Dr. Takács Anikó: Igen. 46 Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Kovács Tamás Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökének javaslata az érdekeltségi rendszer hatályára vonatkozik, tehát addig ne szűnjön meg a jelenlegi érdekeltségi rendszer hatálya amíg az új rendelet nem kerül elfogadásra, melynek beterjesztési határideje, legkésőbb április végén kerüljön a közgyűlés elé. Egyet ért-e ezzel az előterjesztő? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Czobor Zoltánnak van két módosító javaslata. Az egyik a személyi illetménynél a polgármesteri egyetértésnek a kivételét jelenti a 6. §-ban az (5) bekezdésnél. Úgy kezdődik, hogy a polgármester jóváhagyásával, tehát azt kéri kivenni. Dr. Takács Anikó: Ezzel azért nem tudok egyetérteni, mert jogszabály írja elő, hogy a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg a személyi illetményt. Tarnóczky Attila: Melyik jogszabály írja ezt elő, kérem olvassák fel. Dr. Takács Anikó: Ez a köztisztviselői törvényben van. A köztisztviselők díjazása 42. § (5) bekezdés: "kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg." Önkormányzat hivatalánál a polgármester jóváhagyásával a jegyző. Czobor Zoltán: Visszavonom javaslatomat. Suhai Sándor: Czobor Zoltán képviselő javasolta, hogy a lakástámogatás mértékét az érdekképviseleti szervezet és a polgármester véleményének kikérésével kell meghatározni. Kérdezem az előterjesztőt elfogadja-e a módosítást? Dr. Takács Anikó: Ezt nem rögzíti jogszabály, el tudom fogadni. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 3 ellenszavazattal, és 4 tartózkodással elfogadja. 47 Suhai Sándor: Azok az anyagok, amelyek nem kerültek bedolgozásra, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatait tartalmazzák. A 9. § (2) bekezdéséhez az eredeti szövegnél ez kedvezőbb. Tíz év után egy havi, húsz év után három havi, Harminc év után hat havi illetmény kerülne megállapításra. Ez a bizottság javaslata, kérdezem az előterjesztőt egyet ért-e ezzel? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, és 7 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: A Pénzügyi Bizottság módosító javaslata, hogy az minősül tartósan távollévőnek, akinek folyamatos távolléte meghaladja a 15 napot. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Elfogadom. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, és 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: A 7. § (2) bekezdéséhez az illetményalap 1996. évben 20.000.- Ft, amelyet augusztus 31-ig felül kell vizsgálni, és eredményes féléves gazdálkodás esetén visszamenőleg január 1. napjától 21.500.- Ft-ra kell módosítani. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal, és 3 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A 6. §-nál az előterjesztő a "B" változatot javasolja. Aki az "A" változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 0 szavazattal, 21 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a "B" változattal egyetért, kérem szavazza meg. 48 A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előző módosításokra tekintettel el tudja fogadni a rendelet-tervezetet rendeletté, kérem szavazza meg. A közgyűlés a rendelettervezetet 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja és az alábbi rendeletet alkotja: 7/1996. (III. 5.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1996. (III. 5.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről (A rendelet a jegyzőkönyhöz mellékelve.) A közgyűlés az előzőekben felsorolt szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: 53/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a jegyzőt, hogy a helyi érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével dolgozza ki a Polgármesteri Hivatal dolgozóira vonatkozó egységes anyagi érdekeltségi rendszert, az ezt tartalmazó javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. április 30. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 3.) Előterjesztés a Csengery u. 89. szám alatti műhelysor értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester Zárai Csaba: Ismert, hogy ez a műhelysor a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalatnak a telephelye volt. Ennek egy részét bérli a Járgányjavító Kft. Az ügyvezető kérte a telephely megvásárlását, többször elutasításra került, illetve elnapolták a döntést. Legutóbbi Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen a bizottság szavazott a kérdésről és kért egy kiegészítést arra vonatkozólag, hogy a közműkiváltásnak milyen költségei lennének. A kiegészítésünk erre vonatkozik. A fűtés problémája, amely a legnagyobb gondot jelenti. A telephelyen egy kazáncsere 49 történt, aminek a költsége 2.800.000.- Ft volt, mely januárban lett beállítva. Szükséges eladás esetén az irodaépület fűtésének megoldása. Erre több varriációs lehetőség kínálkozik, vagy egy új kazánházat létesítünk új kazánnal, ennek gyakorlatilag 4.000.000 Ft-os költsége lenne. Mindezek alapján itt már a határozati javaslatba úgy került, hogy a Járgányjavítő Kft. az oda betelepített új kazánt - mivel még garanciális - az új árán, tehát a 2.800.000.- Ft-os költséget még rátéve a vételi árra, így vásárolná meg gyakorlatilag a telephelyet. Ez esetleg egy bizonyos mértékű fedezetet adna az új kazánháznak a kialakítására. Másik alternatív javaslatként szóba jöhet esetleg a kazánháznak a kiváltása, Elképzelhető olyan variáció is, hogy ezt az értéket felszámítjuk, és addig a Járgányjavító Kft. vállalja a fűtését az irodaépületnek, amíg ezt az értéket leffitené a részünkre. Suhai Sándor: Alternatív megoldásként merült fel, hogy a kazáncsere költségét a vevő a következő télen lefűti. Másik lehetőség a 15.000.000.- Ft+ÁFA+az elvégzett kazáncsere költsége az 1. pontban meghatározott ütemezésű kifizetéssel. Fenntartja-e a vevő ilyen feltételek mellett a vételi szándékát? Bognár Károly: Bármelyik variációt vállalnám, de ha lehetne segíteni a dolgon, akkor inkább a lefűtés menne jobban, hiszen pénzszűkében vagyunk. De ha nincs ilyen megoldás, akkor természetesen a másik is érdekel. Krémer József: Ingatlan eladásokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak meg kell tárgyalni, és ez nem volt a bizottság előtt. Egyébként nem kérem a napirendről Való levételt, ismerve a két héttel ezelőtti dolgokat. Ha egy évig húzódik*ögy ügy, akkor miért nem tud eljutni legalább azokhoz, akiket érint, vagy akik illetékesek véleményt mondani ebben a kérdésben. Ezt a kérdést szeretném feltenni a jegyző asszonynak és az illetékes osztálynak. Suhai Sándor: Elnézést kell kérnünk, és köszönjük, hogy nem a napirendről való levételt kéri. Dr. Takács Anikó: Egyetértek Krémer képviselő úrral, és elnézést kérek a bizottságtól, a jövőben remélem nem fordul elő ilyen. Béres Márton: Meddig lesz az értékesítési gyakorlatunkban általános a verseny nélküli értékesítés? Egyszerűen mikor szakítunk ezzel a gyakorlattal? Suhai Sándor: Eddig is csak eseti és bizottsági döntés, javaslat után próbáltunk ezzel a módszerrel élni. Jelenlegi esetben a vevő még elődeinkkel úgy kötötte meg a bérleti szerződést, hogy biztosított számára egy vásárlási jogot, aki megkésve most tud élni e jogával, korábban fele annyiért megvásárolhatta volna ezt az ingatlan. Azzal egyetértek, ha mód van rá akkor versenyeztessük, pályáztassuk, mert talán kevésbé támadható. 50 Dr« Kerekes József: Az előterjesztés számomra nagyon meglepő volt. Különösen az utánna következő napirenden szereplő 8,4 mJ-es szükséglakás zártkkörű versenytárgyaláson való értékesítése, ami tulajdonképpen nevetséges mérték és nem tudom mit lehetne ott elérni. Ezzel szemben egy sok millió forintot érő ingatlant az első vételajánlatot tevőnek eladni. Az eredeti előterjesztésben nem volt arról sző, hogy a kazán felújítása a közelmúltban történt. Én többről tudok, de lehet hogy ennyi. Az egyik megoldás az, hogy csinálunk egy másik kazánházat 5 millió Ft-ért, ez megint egy jó üzlet lenne, mint idézőjelbe téve a Hevesi úti üzletháznál az eladott ingatlan értéke volt x millió Ft és annak a háromszorosát, vagy dupláját fizettük ki kártérítésként az ottlakóknak. Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalásával, miszerint ezzel az ingatlannal addig nem lehet foglalkozni - akár versenytárgyalással, akár anélkül amíg nem tisztázódik, a Városgondnoksággal kapcsolatos terveink. Örüljünk annak, hogy a városnak van egy olyan objektuma, ami be van kerítve műhelyekkel, irodákkal, raktárhelyiségekkel, mindennel felszerelt objektumról van szó. Divatos szóval jó infrastruktúrája van, hogy ezt az első ajánlattevőnek eladjuk. Ha erre mégis sor kerülne, akkor csakis versenytárgyalás útján való értékesítését tudom támogatni, de csak akkor, ha az említett kérdésekben végleges álláspontra helyezkedünk. Ott van a másik két objektumunk, ingatlanunk a Deák tér és a szakmunkásképző kollégium. Annak is csak az egyik része van megoldva. Másik észrevételem: Az előterjesztésben szerepel, hogy a Járgányjavító Kft. a műhelyet és a szociális létesítményt akarja megvásárolni, a garázsok továbbra is megmaradnának önkormányzati tulajdonban. Az idecsatolt vázrajz szerint a 3792/2 hrsz. alatt tünteti fel az ingatlant. Ez mégis tartalmazza a garázsoknak a területét. A rajz szerint a garázsok odatartoznak. Lehet hogy ezt most műhelyként, raktárként használják. Másik észrevételem: Nem vagyok ingatlanforgalmi szakértő, ezért nem tudom, hogy ez az objektum Nagykanizsán mennyit ér. De azt tudom, hogy a kb. 10 éve épített 5 vagy 6 helyiségből álló garázs kb. 8 mFt-ba került. Ez egy jól megépült létesítmény, nem hiszem hogy azóta csökkent az értéke. Ha ehhez hozzávesszük a kb. 3 millió Ft-os kazánház építést, akkor már 10 millió Ft alá esne a műhely és a szociális épületnek az értéke. Ingatlanforgalmi szakértő nélkül nem lehet megállapítani ezt az értéket, mi laikusok vagyunk, semmiképpen nem javaslom elidegenítését. Suhai Sándor: Pontosítás végett a rajz alapján 3 garázsról van szó, ami nem tartozik a területhez. A vonal a műhelysor széléig húzódik, ott már semmi sem fér el. Attól viszont az iroda felé, az marad az irodaházzal együtt megosztott telek. A másik az a bizonyos szükséglakás. A szociális lakások értékesítésére van egy helyi rendelet, azt meg kell hirdetni. Első alkalommal csináljuk azt hogy a szükséglakásból szociális lakás lett, a szociális lakást viszont nem kiutaljuk, hanem értékesítjük, és ott a versenytárgyalás nem mellőzhető. A Rózsa u. 13-nál is volt ingatlan értékelés és itt is van. Zárai Csaba: A vagyonrendelet előírja, hogy minden egyes értékesítés csak az alapján történhet, ha ingatlanforgalmi értékbecslést végeztetünk. A megállapított ár az értékbecslésen 51 felül van, tehát ez a 15 millió Ft-os érték fölötte szerepel. A másik kiegészítésünk, hogy éppen a vagyonrendelet miatt kell Önök elé hoznunk, hiszen a rendelet előírja, hogy bizonyos értékhatárok fölött, illetve a nélkül is versenytárgyaláson kell értékesíteni az ingatlanokat. Tehát a 8 m* is azért kerül ide, hogy ne nyilvános versenytárgyaláson kerüljön sor az értékesítésre, hanem egy zártkörű versenytárgyaláson. Annyi kiegészíteni valóm lenne, hogy a közgyűlésnek már többször kinyilvánított szándéka volt, hogy akár területet is biztosítana olyan vállalkozóknak, befeketetőknek, akik itt ipartelepítenek. Ugyanakkor itt úgy érzem, hogy a saját városunkban lévő vállalkozót nem kívánjuk támogatni. Palotás Tibor: Én részt vettem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak azon az ülésén, ahol ezt a napirendet tárgyalták. Az eredmény az lett, hogy a bizottság 4 igen, 4 nem, és 2 tartózkodás mellett nem értett egyet ezzel az előterjesztéssel. Ez a kiegészítő előterjesztés csak részben válaszol a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság aggályaira, ugyanakkor pedig nem következetesen terheli a leendő vevőre azokat a költségeket, amelyek már egyébként is itt előterjesztésre kerültek. Az új kazánház építése, a közműkiváltások költsége itt nem szerepelnek a javaslatban a 15 millió Ft-on felül. Csak az szerepel, hogy valamikor megépítettek egy kazánt 2,8 mFt-ért, ami ma már feltehetően nem is annyit ér. Azon kívül még egy kazánt el kellene helyezni, sőt egy másik kazánházat is kell építeni, valamint közműveket is ki kell váltani. A bizottsági ülésen más szempontok is elhangzottak, hogy használható lesz-e később az a megmaradó ingatlan. A bizottság nem véletlenül utasította el ezt a határozati javaslatot. Azt szeretném kérni, hogy - van mód erről újból tárgyalni, sőt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalhatja, a leendő vevőnek a késedelem nem okozhat gondot - most ne folytassuk ennek a napirendnek a tárgyalását, hanem majd a folytatólagos közgyűlésen. Suhai Sándor: Pontosításként az az elutasítás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság részéről 4 igen, 4 nem, 2 tartózkodás. Én úgy fogalmaznék, hogy nem kapta meg a bizottságtól a támogatást. Bicsák Miklós: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagjaként elmondhatom, hogy nem volt egyértelmű a döntés. A másik, hogy Bognár úr külföldi partnerrel csak úgy tárgyalhat, ha saját tulajdonában ingatlan van. 6 tisztességes árajánlatot adott. Azt a területet Ő meg tudná vásárolni, ami a városnak is érdeke, hiszen olyan szolgáltatást végezne, amire szüksége lenne a városnak. Kérem Önöket, hogy támogassák. Czobor Zoltán: Számomra teljesen objektív akadályai vannak, hogy ezt az ingatlant eladjuk. Van nekünk a nem lakás célú bérleményekre vonatkozó rendeletünk, amely alapján a bérlemények egy részét nem lehet eladni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy bérlők, vállalkozók nagy része ugyan ilyen helyzetben van mint ami most itt ismerté vált. Azt én is elismerem, hogy az itt lévő vállalkozó nehéz helyzetben van. Én a kérését jogosnak tartom, azonban jogosnak tartom a város többi bérleményében lakó 52 vállalkozók kérését is. Ezzel együtt egyszerűen tiltakozom, hogy egyedi igények alapján döntések szülessenek. Én úgy gondolom, hogy ezt a rendelet mellékletet felül kellene vizsgálni, és könnyíteni és nem pedig egyedi elbírálásokkal ezt megsérteni. Ez akkor is igaz, ha erre a területre nem vonatkozik ez a rendelet. Összességében azt tudom mondani, hogy általános felülvizsgálat kell, egyforma esélyt kell adni a vállalkozóknak. Gazdasági tény, hogy ráfizetéses ezen az áron eladni. Csodálkozom a hivatal azon véleményeivel hogy itt volt értékbecslés, és ez megadja az itteni forgalmi értéket. Abban a percben, hogy itt elfogadtak egy magasabb vételárat minősítettük azt az értékbecslést, ami ott elkészült, hiszen már van egy magasabb árunk, ami azt jelenti, hogy a forgalmi értéke ezt meghaladó. Tehát egyrészt olyan több millióba kerülne, ami ezt ellehetetleníti. A másik, hogy ugyanezen a területen bérlőként ott van a Hulladékgyűjtő Kft., amit azért szeretnék kiemeleni, és felhívni a figyelmet mert én egy olyan utcában lakom, amelyet esetleg érinthet az a helyzet, ha a Kft-t kilakoltatják. Az előző közgyűlés idején, amikor a Hulladékgyűjtő Kft. szerződést kötött a várossal a hulladékgyűjtésre, Ók RYNO Kft. Téglagyár u. végén lévő telephelyén szerették volna az autóikat elhelyezni. Ez ellen felháborodás és tüntetés volt a lakók részéről. Másik ok is volt, a veszélyes hulladéktárolás. Az akkori közgyűlés elfogadott egy határozatot, hogy azon a telephelyen nem lesz hulladék, szemetes telephely, tehát a szemetes autók telephelye. Ezért adta ezt a telephelyet az akkori közgyűlés. Arra szeretném kérni a közgyűlést, hogy semmiképp sem támogassuk, és ne fogadjuk el ezt az eladást. Én a magam részéről, - ha mégis elfogadnánk -felhívom a vállalkozókat, hogy adják be az igényt, kérjék az egyedi eljárást. Én elismerem hogy ennek a bérleti díjnak lehetetlen megfelelni 300.000 Ft/hó ÁFA nálküli bérleti díj+összes költség egyszerűen katasztrófális. Felhívnám a figyelmet, hogy a bérleti díj emelések ide vezethetnek. A javaslatom, nem elfogadva az eladást, ugyanakkor támogatva - és polgármester urat bízzuk meg - hogy a szükséges és elfogadható mértékig csökkentse a terheit ennek a bérleménynek. Suhai Sándor: Ez a terület nincs a nem lakás célú bérlemények eladását tiltó listáján. Ha egy nyilvános felhívást fogalmazunk meg a nem lakás célú" bérlemények bérlőihez, ezzel nem használunk a város gazdasági helyzetének, nem használ a város nyugalmának és nehéz helyzetbe ihozza saját bizottságát is. Ezt a bérleti díjat, ha jól emlékszem, jogelődjeink állapították meg, mi talán 20.000.- Ft-tal emeltük, ez az eszméletlenül magasnak mondott bérleti díj egy korábbi Kft. akkori ügyvezetője által lett megállapítva azzal az ígérettel, hogy a bérlő megveheti, vételi ígérettel, sőt a befizetett bérleti díj 40% -át levonhatja a vételárból. Ennél mi kétszer elónyösebb szerződést próbálunk érvényesíteni. Palotás úrtól elhangzott, hogy mégis miben bízunk hogy ezt ideterjesztettük. Nincs joga a polgármesternek nem ideterjeszteni egy munkahely teremtő beruházást még akkor sem, ha azzal a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem ért egyet. Nem vita téma, hogy melyik utcán fognak keresztül menni az autók. Értem a problémát. Vannak itt laktanyák, sok más lehetőség ezeknek az autóknak a tárolására. Nincs bennünk olyan 53 szándék, hogy bármelyik lakóterület lakosságát emiatt hozzuk nehéz helyzetbe. Ez csak egy ötlet. Próbáljunk mérlegelni, a vállalkozó kéri ezt a lehetőséget, és döntsünk ebben a kérdésben. Czobor Zoltán: Egyrészt nem én szerveztem a Téglagyári utcában a tüntetést, maguk megszervezték a lakók. A rendelet nem vonatkozik erre az ingatlanra, nem a tiltólistán van rajta ez a cím, hanem egyszerűen amikor ez VG Kft. VGV tulajdon volt nem kellett vele foglalkozni. Én nem azt mondtam, hogy ki állapította meg a bérleti díjat, hanem azt mondtam, hogy általánosságban oda kell figyelni. A többiekkel szemben lesz etikátlan, - akkor más is adja be - ha egyéb esetben is értékesítjük a telkeket. Nagyon sok vállalkozó foglalkoztat alkalmatottakat ahol szintén ha tönkre megy, családokat érint és ott sem adjuk el az ingatlanokat, pedig ez az eset nagyon gyakran előfordul Nagykanizsán. Én azt javaslom, hogy egyedi eljárásban ne rendezzük ezt a kérdést. Ferenczy Zoltán: Czobor képviselővel egyetértek abban, hogy felül kell vizsgálni az ezzel foglalkozó rendeletet, viszont jelen esetben amikor egy vállalkozó nagyobb összeg kiadására vállalkozik, azért hogy a munkahelyeket megtartsa, és azt a vállalkozását tovább vigye, azért én ezt nem akadályoznám meg. Én támogatom az ingatlan eladását. Bognár Károly: Én úgy mentem oda Ferencz úrhoz, hogy ezt az ingatlant megvásárolhatom. A szerződésben ez szerepel. Én csupán ezt kérem. Az, hogy neki volt e joga ehhez vagy nem, ezt utólag nem tudom kideríteni. Az biztos, hogy nekem ez papíron van, ez az ígérvény, hogy akkor én ezt megvehettem volna. Az, hogy közben volt egy váltás, a polgármester úr véleménye szerint a szerződés nem volt jogos, mert egy aláírás hiányzott róla, ezt én nem tudhattam. Palotás Tibor: Bicsák Miklós szerint a vállalkozók ellensége vagyok. Ez nem igaz. Saját bőrömön éreztem ezt én is. Kijelentem, hogy nem ez az érzés munkál bennem. Nem mondtam azt, hogy ne adjuk el - Czobor képviselő társammal ellentétben, aki elmondta bizottsági ülésen, hogy miért nem lehet eladni. Más kérdés az, hogy ezt a közgyűlés nem akarja figyelembe venni, nem törődik a saját birtokával, ingatlanával, nem törődik vele, hogyan fogja hasznosítani. Én azt mondtam, hogy új körülmények kerültek a papírra, amit most kaptunk kézhez, megérteni sem lehet mert zavaros, rossz, pillanatok alatt milliókkal emelkedett ennek az ingatlannak az értéke. Azt kértem, hogy vasárnap folytassuk ennek a napirendnek a tárgyalását. Marton István: Tudomásul kell venni, hogy ez a vállalkozás 14 fővel indult, pillanatnyilag 25-en dolgoznak. Csoda, hogy ilyen teher mellett még működik. Döbbenetes számomra az anyag első bekezdésének az az utolsó mondata, amely szerint a korábbi szerződésében a VG Kft. lehetőséget biztosít a bérlőnek arra, hogy 94. december 31-ig megvásárolhassa az ingatlant azzal a feltétellel, hogy az addig befizetett bérleti díj 40%-át a 54 vételárba beszámítja. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két alkalommal is foglalkozott ezzel az üggyel. Egyszer elutasította, hogy majd foglalkozik vele, ha megalakul a Városgondnokság. Majd pedig azzal, hogy nincs előkészítve. A kettőt együtt kellene kezelni. Én azt mondom, hogy a két dolgot külön kellene kezelni. Most jön el az az alkalom, ha ezt a műhelysort, illetve földterületet értékesíti ez a Közgyűlés, hogy az irodaházat önállóan irodaházként kell a továbbiakban figyelembe venni, és úgy kell gondolkodni a hasznosításáról. Egyetértek azzal, hogy általános felülvizsgálat kell. A polgármester úr által elmondottakkal egyetértek. A Hulladékgyűjtő Kft. egyezzen meg az új tulajdonossal. Az előterjesztésben szerepel, hogy a vevőnek meg van erre a hajlandósága. Az általános felülvizsgálat azért is kell, mert ha úgy foglal állást a közgyűlés, hogy minden a régiben marad, akkor is időről-időre ezen túl kell esni, lehet hogy lekerül róla 2 vagy 3 objektum. Nem értek egyet azzal, hogy ha egy ingatlanforgalmi szakértő mondjuk 14 millió Ft-ot állapít meg, akkor mi ezt ne adhassuk el 15 millió Ft-ért, mint ahogy az anyagban szerepel. Meggyőződésem, hogy ez az objektum, csak annak ér ennyit, aki birtokon belül van, akár mint bérlő, akár mint tulajdonos. Ez a pénz, ezért az objektumért - ismerve többé-kevésbé a kialakult árakat -megfelelő összeg. Ha a Hulladékgyűjtő Kft-nek tárgyalni kell -mint leendő tulajdonossal - a Járgányjavító Kft-vel, akkor fizetni kell az autók üzemeltetéséért és tárolásáért, de lehet, ingyen is megegyezni. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság háromszor foglalkozott a kérdéssel. Rengeteg tisztázatlan kérdés van. A vállalkozó a nemleges döntésünk esetében a saját hibáján kívül kerülne olyan hátrányos helyzetbe, ami 20-25 családot érintene/ aminek a költségeit hozzáadjhatjuk ehhez a vételárhoz. Meg kell teremteni ennek a precedensét, lehet, hogy át kell értékelni a nézeteinket, lehet hogy egyénileg, lehet hogy csoportosan. Én ebből kifolyólag az értékesítés mellett vagyok. Tüttó István: Kérem zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazón. A közgyűLés a javaslatot 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az előterjesztés kiegészítésében lévő határozati javaslat 1. 2. 3. pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 55 54/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a Nagykanizsa, Csengery u. 89. szám alatti ingatlan térképkivonaton jelölt részének versenytárgyaláson kivűli értékesítéséhez a Járgányjavító és Kereskedelemi Szolgáltató Kft. részére az alábbiak szerint: 1.) Az értékesítésre kerüló ingatlan kialakítás két ütemben történik. I. ütemben a határozat elfogadása után a térképkivonaton 1. számmal jelölt telek kerül kialakításra, melyhez 1997. június 30-i határnappal a II. ütemben a 2. számmal jelölt terület kerül telekkiegészítésként hozzácsatolásra. 2.) Az ingatlan vételára 15.000.000 Ft + a felépítmény utáni ÁFA + az elvégzett kazáncsere költsége. A vételár kiegyenlítése az 1. pontban írt ütemezés szerint, két részletben történik. 3.) A közgyűlés a térképkivonaton 2. számmal jelölt területen 1997. június 30-ig biztosítja a Hulladékgyűjtő Kft. autóinak telephelyeztetését. Felhatalmazza a polgármestert a fentiek alapján elkészített adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 1997. július 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat az 1996. évi lakossági hulladékgazdálkodási díjak meghatározására Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai_Sándor: A hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapszerződésnek megfelelően 1996. évben a KSH által közzétett éves inflációs rátával való emelésre van lehetőség, amely hivatalos adatközlés szerint 28,2%. Javaslat, hogy az eddigi hulladékszállítási díjjal szemben ez a megemelt díj kerüljön elfogadásra. Minősített többség kell hozzá. Március 1-től június végéig érvényes díjszabás lenne. Július 1-től valószínűleg belép egy hulladék mennyiség arányos szemétszállítási díj, azon dolgozunk. Az alapszerződés szerint március 1-vel meg kell állapítani ezt az infláció növelt díjat. Ez a díjtétel még mindig tartalmaz jelentős önkormányzati támogatást, tehát nem hárítja át a lakosságra a teljes díjtételt. 56 Marton István: Érdekelne hogy az inflációs rátával való emelés nem törvénytelen-e. Ugyanis vannak olyan területek, ahol az infláció követést törvénytelennek mondták ki. Valószínű, hogy ennek eredményeként ez a közgyűlés is szenvedő fél lesz. Nem tartanám szerencsésnek, ha a negatív precedenseket szaporítanánk. Ezért jogi állásfoglalásra vagyok kíváncsi. Krémer József: Amikor legutóbb ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, határozott ígéretet kaptunk arra, hogy a mennyiségarányos díjakat ez év elején bevezetjük. Szeretném egyrészt megkérdezni, hogy mi az akadálya. Mi volt az akadálya annak, hogy egy év alatt nem lehet ezt a rendeletet úgy összehozni, amit az emberek többsége határozottan vár. A másik, hogy amennyiben akármilyen késlekedés volt, akkor abszolút nem tudok ezzel a késlekedéssel egyetérteni, és nem tudom támogatni, és emiatt itt is csak egy igéret van arra, hogy "várhatóan" - ezzel a kifejezéssel - 1996. július l-ig ez a dolog megoldódik. Éppen ezért nem vagyok hajlandó megszavazni ezt a díjtétel emelést, mert tudom, hogy a lakosság többsége elégedetlen ezzel a módszerrel, hogy szobák alapján van megállapítva a szemétdíj. Várom a módosítást a mennyiségarányos megállapításra. Suhai Sándor: Minden bizonnyal szerződéses jogviszony lesz a -rendeletünk szerint - cég és a lakosság között. Nem emelünk díjat, ez a cégnek lesz több millió forintos kiesés. Nem tudunk jótállni a kiesésért, hiszen a rendelet módosítása szerint nem velünk lesz jogviszonyban a cég. Meggondolandó, hiszen a céget hozzuk lehetetlen helyzetbe. Van egy alapszerződés amit az előző testület elfogadott. Ebben a szerződésben rögzítve van az inflációkövetés, amivel nem értek egyet, szeretném annak csak egy részét ráterhelni az árra, 75-80%-át. Volt is ilyen javaslatom, valójában köt bennünket a korábbi közgyűlés által kötött szerződés, ugyanakkor érezzük hogy ez az inflációkövetés egy idő után olyan hihetetlen mértékben megnöveli a lakosság terheit. Ehhez azonban az alapszerződést kell módosítani. Dr. Takács Anikó: A megállapodásban szerepel hogy az inflációs rátát követi a díjtétel, de szerintem ez nem alkotmányellenes. Hajgató Sándor: Szükségtelennek tartom Kiskanizsán a heti kétszeri gyűjtést. A 14. és 15. körzetben elmondták, hogy elég ha egy héten egyszer szállítanak. Én úgy gondolom, hogy alkotmányellenesen volt szedve a bér, mert minden tulajdonossal kellett volna szerződést kötni. Tüttő István: A mennyiségarányos díjnál lesz lehetőségünk arra, hogy mivel a költségelemzés jobban követhető, ott pedig már az önköltségre lehet csak az ún. infláció követést ráépíteni és nem a mostani teljes árra. Úgy gondolom, hogy sokkal igazságosabb lesz az árkövetés. Javaslom, hogy ezt most mindenképpen fogadjuk el, mert a vállalat számára igazságtalan helyzet alakulna ki. Fel kellene vállalnunk azt a kieső költséget, amit most az okozna, hogy nem döntünk március 1-vel a megemelt díjban. Én támogatom most az emelést. 57 Kelemen Z. Pál: Egyetlen ár módosítás vagy ár szabás sem lehet statisztikán alapuló, hanem költségen alapuló, és az Alkotmánybíróság ezt elutasította. Ha ilyen szerződést kötöttünk, az a szerződés a megkötése pillanatában jogtalan volt. Feltételezem, hogy ha költségarányost nézünk, akkor az több is lehet és kevesebb is. Nem a lakás szemetel, hanem a személyek. Béres Márton: Szeretném megkérdezni, hogy az a bizonyos szerződés, aminek alapján 10 százalékra vonatkozó javaslat született, az egyáltalán az 50/1994. alkotmánybírósági határozat, illetve a közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján egyáltalán elfogadható-e, hatályos-e? A szerződés elolvasása során sokféle értelmezésre nyílik mód, ha ezekkel a jogszabályokkal összevetem, akkor azt kell hogy mondjam, hogy megváltozott a jogszabályi környezet. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ezt a témát vasárnap tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal elfogadja. 5.) Javaslat a cél- és címzett támogatási igény benyújtásához Előadó: Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a javaslatokat támogatta. Suhai Sándor: Kiegészítésem, hogy egészségügyi gép-műszer beszerzés 1997. évi céltámogatását vegyük ki, főigazgató úrral megbeszéltem. Az egészségügynek 1997-ben nincs lehetősége céltámogatással beszerezni semmit. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki ezzel a módosítással el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatokat hozza: 55/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. február 28-án kelt 37/1995. számú határozatát jelen határozatával hatályon kívül helyezi. 58 b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa, Sánc városrész csatornázása céltámogatással megvalósuló 115.000 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés megadott forrásként 80.500 eFt-ot- a Beruházási adatlap szerinti ütemezéssel - az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidó: igénybejelentésre: 1996. április 15. megvalósulásra: 1998. december 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 56/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. február 28-án kelt 34/1995. számú határozatát jelen határozatával hatályon kívül helyezi. b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa város könyvtárépítés címzett támogatással megvalósuló 594.720 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A Képviselőtestület forrásként 153.000 eFt-ot - Beruházási adatlap szerinti ütemezésben *>■;. az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: igénybejelentésre: 1996. április 15. megvalósításra: 1998. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 57/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Kórházrekonstrukció "A" épület címzett támogatással megvalósuló 590.000 ezer Forint összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés forrásként 59.000 ezer Forintot - a beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: igénybejelentésre: 1995. április 15. megvalósításra: 1998. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 59 6.) Javaslat Somogy megye Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közötti együttműködési megállapodás megkötésére Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Tüttő István; Az M7-es út miatt a Somogy megyei Közgyűlés lesz érintett, és ezért is nagyon ésszerű a kettőnk kapcsolata. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlésés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 58/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Somogy Megyei Közgyűlés által ajánlott együttműködési megállapodást elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy hasonló együttműködési megállapodást megkötését kezdeményezze a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésével és a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésével. Határidő: 1996. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülés 21.30-kor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) )jí. IflUuuu lHtí''l#- Dr. Takács Anikó jegyző Kmf Suhai Sándor polgármester |
